Könnyű kezelés
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott szakmai minimumfeltételek a felsorolt szakmákra vonatkozóan
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltötlsé alatt...
Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2012. július 4-én fogadta el a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet, amelyet röviden PIC rendeletnek neveznek és 2014. március 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az Európai Unió valamennyi tagállamában a hatályon kívül helyezett 689/2008/EK rendelet helyett.
A PIC rendelet a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt hajtja végre az Európai Unión belül. Az Egyezmény, így a PIC rendelet célja is a felelősség-megosztás és az együttműködés előmozdítása a veszélyes vegyi anyagok nemzetközi kereskedelmében, valamint az emberi egészség és a környezet védelme.
A PIC rendeletben szereplő előírások ugyanakkor az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelme érdekében a túlmutatnak a Rotterdami Egyezményben szereplő kötelezettségeken.
A rendelet nem vonatkozik a következő, más uniós jogszabályban szabályozott anyagokra: kábítószerek, pszichotróp anyagok, radioaktív anyagok és készítmények, hulladékok, vegyi fegyverek, élelmiszerek, élelmiszer-adalékanyagok, géntechnológiával módosított szervezetek, gyógyszerekre és állatgyógyászati készítményekre.
A fentiek mellett a kutatási vagy elemzési célra exportált vegyi anyagok sem tartoznak a rendelet hatálya alá – ha az exportált mennyiség nem jár egészségügyi vagy környezeti hatással, és semmilyen körülmények között sem haladja meg az évi 10 kg-ot exportőrönként és importáló országonként.
A rendelet egyik legfontosabb előírása, hogy az I. mellékletben felsorolt, az Unióban tilalom vagy súlyos korlátozás alatt álló vegyi anyagok (ipari vegyi anyagok, peszticidek, biocidek), illetve ilyen anyagokat tartalmazó bizonyos keverékek és áruk exportja esetén az exportőröknek kiviteli bejelentést kell tenniük, illetve adott esetben a kivitelhez az importáló ország kifejezett hozzájárulását kell kérni a tényleges kivitelt megelőzően.
Fontos kiemelni, hogy az előző bekezdésben említett kötelezettségek teljesítéséhez a rendelet 6. cikk (1) bekezdésében említett adatbázist (ePIC) kell használniuk az exportőröknek. Az adatbázisban a bejelentés során ún. azonosító hivatkozási számot (RIN) kapnak, melyet a vámáru-nyilatkozat 44. pontjában is fel kell tüntetniük. Megjegyzendő, hogy akkor is igényelni kell az ePIC-ben egy speciális RIN-t, ha az anyag kutatási vagy elemzési célból történő, évi 10 kg alatti mennyiségű exportjáról van csak szó.
Hangsúlyozandó, hogy a rendelet V. mellékletében felsorolt anyagok kiviteli tilalom alá esnek az Unióban.
A rendelet további előírása, hogy az EU-ban érvényes címkézési és csomagolási szabályokat kell alkalmazni minden, tehát nem csak az I. mellékletben felsorolt, veszélyes vegyi anyag és keverék kivitele során is, kivéve, ha ezek ellentétesek az importáló ország követelményeivel.
A csomagolási és címkézési kötelezettségeken túl, ha az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikke alapján biztonsági adatlapot kell összeállítani az adott anyagra, vagy keverékre, akkor az adatlapot mellékelni szükséges a kivitel során.
A fenti kötelezettségek mellett az I. mellékletben felsorolt anyagok, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek exportőreinek és importőreinek minden éve első negyedévében tájékoztatást kell adniuk a kijelölt nemzeti hatóság számára az érintett anyagoknak a megelőző évben exportált, illetve importált mennyiségére vonatkozóan.
Magyarországon a 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet a PIC rendelettel kapcsolatos igazgatási feladatok végrehajtására
- az ipari vegyi anyagok vonatkozásában az országos tisztifőorvost,
- a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH)
jelölte ki nemzeti hatóságként.
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) Kémiai Biztonsági Szakrendszere (KBIR) többféle bejelentés rögzítésére alkalmas, melyek különböző területeken dolgozó kollégáink kompetenciájába tartozhatnak, ezért kérjük, fokozott körültekintéssel rögzítse bejelentését a megfelelő menüpontban!
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztálya, évi rendszerességgel szervez Mikrobiológiai Jártassági Körvizsgálatot az egészségügyi intézmények számára, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően.
A körvizsgálatok szervezésével arra törekszik, hogy támogatást nyújtson a mikrobiológiai laboratóriumok minőségellenőrző, minőségbiztosítási és minőségfejlesztő tevékenységéhez.
A Vízhigiénés Laboratórium feladata az ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővizek, valamint ásvány- és gyógyvizek vizsgálata, és minőségük illetve a minőségüket meghatározó tényezők értékelése. Vizsgálja és szakvéleményezi a ivóvízzel és fürdővízzel érintkező anyagokat és termékeket. A vízvizsgáló laboratóriumok részére kémiai, mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai jártassági körvizsgálatokat szervez. Részt vesz a szakterületéhez tartozó jogszabályok és szabványok előkészítésében. Szakvéleményezi az ivóvízszolgáltatók által készített ivóvízbiztonsági terveket. Együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel, és részt vesz a szakterületéhez tartozó nemzetközi feladatokban. A népegészségügyi hatóságok és a lakosság számára módszertani anyagokat készít. A szakterületéhez kapcsolódó kutatást és oktatást végez.
Elérhetőségeink:
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztálya, évi rendszerességgel szervez Mikrobiológiai Jártassági Körvizsgálatot az egészségügyi intézmények számára, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően.
A körvizsgálatok szervezésével arra törekszik, hogy támogatást nyújtson a mikrobiológiai laboratóriumok minőségellenőrző, minőségbiztosítási és minőségfejlesztő tevékenységéhez.
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
Feltöltés alatt...
A főosztály egészségfejlesztési, egészségtudatosság fejlesztési, egészségmonitorozási, iskolai egészségfejlesztési elemző, veleszületett rendellenességek és ritka betegségek surveillance, valamint drogmegelőzési és eltereléssel kapcsolatos feladatok országos felügyeleti szakmai tevékenységet végez.
A főosztály szakterülete vonatkozásában ellátja a kormányhivatalok és járási hivatalok szakmai irányítását (módszertani levelek, állásfoglalások készítése; továbbképzések, munkaértekezletek szervezése; éves kiemelt munkatervi feladatok meghatározása; éves jelentési szempontrendszer kialakítása és a jelentések értékelése; a Miniszterelnökséggel együttműködve, részletes ellenőrzési program kidolgozását követően a megyei kormányhivatalok átfogó- és célellenőrzésében részvétel). Az egészségfejlesztési és egészségmonitorozási kompetenciák érvényre juttatása érdekében részt vesz jogszabályok véleményezésében és előkészítésében.
A főosztály szervezeti egységei:
A Szűrésirányítási Főosztály két osztályból épül fel:
A Szűrésirányítási Főosztály általános feladatai körében szervezi, összehangolja a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokat, javaslatot tesz a fejlesztésre irányuló változtatásokra, és közreműködik azok egységes irányelvek szerint történő megvalósításában; Továbbá elkészíti és folyamatosan fejleszti az NNK szűrési stratégiáját, mely kapcsán szakmai irányelveket, útmutatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában.
A Népegészségügyi Célú Szűrési Koordinációs Osztály a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik egységeként a népegészségügyi célú szűrések tekintetében (jogszabályi kötelezettségének megfelelve) ellátja a szűrések országos koordinációját, összehangolja, valamint felügyeli a szűrési hálózatban résztvevő szereplők, intézmények ezirányú tevékenységét.
Együttműködik azon szervezettekkel, amelyek közvetlen vagy közvetett módon részt vesznek a szűrések koordinációjában, megvalósításában, értékelésében (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Nemzeti Rákregiszter, kormányhivatalok, egészségügyi szolgáltatók, háziorvosok, védőnők, civil szervezetek és helyi önkormányzatok).
Biztosítja a meghatározott minőségi követelmények megvalósulását, továbbá összefogja a szűrések végzéséhez szükséges szűrési kapacitás tervezését és ellenőrzi azt. A végrehajtott szűrési tevékenységeket méri, elemzi, értékeli.
Elősegíti a Nemzeti Népegészségügyi Program, a Nemzeti Rákellenes Program és Nemzeti Rákellenes Szakpolitikai Program szűrési céljainak megvalósulását, követi a szakma fejlődését a szűrések vonatkozásában. A miniszter általi irányítással közreműködik a kormányhivatal szervezett szűrésekkel kapcsolatos munkájának szakmai irányításában, illetve ellenőrzésben. Ezen túlmenően szakmailag felügyeli, irányítja a területi szűrőközpontok tevékenységét.
Központi onkológiai szűrési szakrendszert működtet, amely által biztosíja az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások érvényesülését és a szakmailag megkövetelt minőségbiztosítást, módszertant a szűrések és mellékfolyamatai tekintetében.
Népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos lakossági megkeresések, panaszok kivizsgálását, ügyintézését végzi, kezeli.
A rosszindulatú daganatos betegségek okozta magas halálozás korunk egyik legnyomasztóbb egészségügyi problémája. A rákbetegek, családjuk, környezetük szenvedése számokkal mérhetetlen.
A daganatellenes küzdelemben csak a korai felismeréstől és a korai kezelésbe vételtől remélhetünk eredményt. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a daganatos megbetegedést.
E korai felismerés a célja az emlő, a méhnyak, a vastag- és végbél daganatos megbetegedéseinek a következőkben részletezett népegészségügyi szűrővizsgálatoknak.
Mi is a népegészségügyi szűrővizsgálat?
Nagyon fontos tudni, hogy a népegészségügyi szűrővizsgálat a magukat egészségesnek érző emberek vizsgálatát jelenti a teljes magyar lakosságban, meghatározott életkori csoportokban. Szervezetten történik a szűrés, ez azt jelenti, hogy az emberek időről-időre személyre szóló meghívót kapnak, amivel ingyenesen igénybe tudják venni a szűrővizsgálatot.
A daganatos betegségek kezdetben nem okoznak panaszokat. Az egymást követő szűrővizsgálatok közötti időtartam szakmailag meghatározott (tünetmentes kimutathatóságnál rövidebb), azaz ha két egymást követő meghívás között valakinél elindul egy daganatos folyamat, az bár még tünetmentes, de már kimutatható legyen.
A népegészségügyi szűrővizsgálat értékelése szigorú minőségbiztosítás szerinti rendszabályhoz kötött, pl. emlőszűrés esetében két orvos egymástól függetlenül értékeli a mammográfiás felvételt.
A szervezett, időről-időre szóló meghívás egy folyamatos, minőségi, éber „állapotfigyelést” biztosít, ami mindenkinek ajánlott.
Fontos elkülöníteni, hogy nem tartozik a népegészségügyi szűrővizsgálathoz az a vizsgálat, amelyet az orvost felkereső személy számára az orvos az elmondott panaszok alapján rendel és beutalóval vehető igénybe. Ez az ún. „diagnosztikus vizsgálat”.
2022. július 1-ei határidővel megváltozott az utazási költségének visszaigénylésének folyamata, mely érinti népegészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételhez kapcsolódó utazási költségek elszámolását is. Az utazási költségtérítési támogatás részletszabályai, valamint a szükséges dokumentumok az alábbi linken érhetők el:
https://www.magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=ccfc0109-ab08-43d7-8e9d-f3dfb8566603&_n=utazasi_koltsegteritesi_tamogatas_iranti_kerelem_-_sni_
Az országot járó egészségfejlesztési vizsgálóbuszokon alapvetően a szervezett népegészségügyi célú szűrővizsgálatokat tesszük elérhetővé a szűrőközpontoktól távol eső településeken élő lakosság számára az egészség-egyenlőtlenség csökkentése érdekében is.
A buszokon
Ezek mellett egyéni tanácsadás is történik az alábbi területeken:
Mivel a szűrővizsgálatoknál rendkívül fontos, hogy a vizsgálat után a kiszűrtek ellátása is megtörténjen, ezért a vizsgálatokat a kiszűrtek utánkövetését és kezelését is biztosító egészségügyi szolgáltatók végezték. Hangsúlyozzuk, hogy a szűrés megelőző (prevenciós) tevékenység; a gyanút vetheti fel, ennélfogva nem azonos a kórismézéssel és a kezeléssel. A vizsgálóbuszok alapvető használatának célja tehát, hogy egyrészt népszerűsítse a népegészségügyi szűrővizsgálatokat, másfelől, hogy a kiszűrt lakosok szakszerű iránymutatást kapjanak mindazon további lehetőségekről, amelyeket már az egészségügyi ellátórendszeren belül vehetnek igénybe.