Március 24-e a tuberkolózis elleni küzdelem világnapja
A tuberkolózis Magyarországon ma már a nagyon ritka betegségek közé tartozik, a világon azonban éves szinten még mindig milliók haláláért felelős. Pedig a védőoltás a fertőzés legsúlyosabb formájával szemben védelmet biztosít, megelőzéssel és évenkénti szűrésekkel a fertőzés terjedése és a felnőttkori tbc kialakulása megelőzhető.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1882. március 24-ét, a TBC kórokozójának felfedezésének napját, a betegség elleni küzdelem világnapjának nyilvánította.1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését.
A tuberkulózis, elterjedt nevén „tbc” vagy gümőkor olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, így bárki elkaphatja, aki huzamosabb ideig egy légtérben tartózkodik a beteggel, de fertőzött állat tejének fogyasztása is veszélyes lehet. Nevét onnan kapta, hogy gümőket, csomókat hoz létre a tüdőben, melyek szétesnek és nagy üregeket, kavernákat alakítanak ki, tartós lázas állapot mellett. Előfordul, hogy a tbc baktérium elárasztja az egész szervezetet - az agyvelőt, a veséket, és a csontvelőt is és súlyos kórképhez, gyakran halálhoz vezethet.
Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt, 1901-ben a halálesetek 25 százalékát okozta a TBC, még 1953-ban is közel 50 ezer megbetegedést észleltek. 1954 óta minden újszülöttet TBC elleni védőoltásban részesítenek. Az oltásoknak és a múlt században meghozott szigorú egészségügyi intézkedéseknek és valamint a tüdőszűrő rendszer kiépítésének köszönhetően jelentősen csökkent az esetszám.
Míg az utóbbi években százezer emberre vetítve évente átlagosan hatan betegednek meg tbc-ben, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján Magyarországon, 2020-ban kevesebb, mint négyszáz fő kapta el a kórt és mindösszesen három, 14 év alatti gyermeknél diagnosztizálták a tuberkulózist.
A betegség kialakulását és terjedését elősegítik a rossz lakhatási körülmények, az elégtelen higiénés viszonyok, az immunhiányt okozó betegségek, ezért a megelőzés elsődleges eszközéül szolgáló védőoltások mellett elengedhetetlen az évenkénti tüdőszűrés, valamint a megfelelő higiénés körülmények biztosítása.
A védőoltások fontosságát és a megelőzésben betöltött szerepüket nagyszerűen példázza, hogy a BCG oltásnak köszönhetően Magyarországon jelentősen sikerült visszaszorítani egy olyan betegséget, amely a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozta.
