A toxikológiai központok arról számoltak be, hogy a beérkező hívások akár 40%-ában tapasztaltak problémát a keverék helyes azonosításával kapcsolatban. Ezért a harmonizált adatkövetelmények részeként bevezették az egyedi formulaazonosítót, röviden UFI-t, ami egy kód, és amelyet a veszélyes keverék címkéjén kell majd feltüntetni.
Az UFI kötelező minden olyan veszélyes keveréknél, amely esetében a CLP rendelet 45. cikke szerint információt kell benyújtani, azaz az összes olyan keverékre, amelyet az EU-ban forgalomba hoztak és a CLP rendelet szerint veszélyesként osztályoztak egészségügyi vagy fizikai hatásai alapján.
Formai követelmények
Az UFI egy egyedi, 16 karakterből álló alfanumerikus kód, amely egyértelmű kapcsolatot teremt a keverékre vonatkozóan benyújtott információk (ezáltal pedig a mérgezési eset kezelése szempontjából lényeges információk), valamint az adott forgalomba hozott termék között (1. ábra).
UFI: E600-30P1-S00Y-5079
Az UFI a CLP rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint kötelező kiegészítő címkézési információ, és azt a kiegészítő információkkal együtt kell feltüntetni a címkén.
A kód előtt nagybetűkkel fel kell tüntetni az „UFI” rövidítést, továbbá az UFI-nak tisztán láthatónak, olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie. Az „UFI” rövidítést az országtól, a nyelvtől és a nemzeti ábécé(k)től függetlenül mindig latin betűkkel kell feltüntetni.
Alternatív megoldásként az UFI a címkén kívül is elhelyezhető úgy, hogy közvetlenül a belső csomagolásra nyomtatják vagy rögzítik. Minden esetben a kötelező CLP címkeelemek, például a termék azonosítói vagy a veszélyekkel kapcsolatos információk közelében kell elhelyezni. Ha egy UFI-t külön adnak hozzá a címkéhez vagy a csomagoláshoz, a kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy az normál használat során szilárdan rögzítve maradjon.
Az UFI egyéb módon történő elhelyezése a következő esetekben lehet hasznos opció:
-ha el kívánják kerülni, hogy veszendőbe menjenek a VIII. melléklet alkalmazandóvá válása előtt nyomtatott, de még érvényes (ám UFI nélküli) címkék;
-ha azt kívánják elérni, hogy ne kelljen olyan gyakran változtatni a címkét abban az esetben, ha a termék összetétele dinamikusan változik (pl. idényjellegű változások vagy a szállítók gyakori cseréje).
UFI létrehozása
A keverékeikhez tartozó UFI-k előállításáért és kezeléséért a keverék előállítói és importőrei a felelősek.
A forgalmazók továbbá felelősek azért, hogy a címkézési információk – beleértve az UFI-t is –továbbítva legyenek a szállítói láncban.
Az UFI létrehozásához egy úgynevezett UFI generátor áll rendelkezésre, amit az ECHA toxikológiai központokkal kapcsolatos weboldalán, a következő címen érhető el:
https://poisoncentres.echa.europa.eu/ufi-generator
Az UFI létrehozásához két dolog szükséges:
- a vállalat adószáma (vagy bizonyos esetekben a „vállalati kulcs”) és
- a keverék készítményazonosítója
Ezt a két számot kell bevinni az ECHA által létrehozott UFI generátor online eszközébe, amely létrehozza az UFI-kódot.
A készítményazonosító egy, a vállalat által előállított saját azonosító, amely kizárólag számjegyekből állhat (0 és 268 435 255 között).
Az UFI generátorhoz a felhasználói útmutató az ECHA toxikológiai központokkal kapcsolatos weboldalán érhető el:
https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/ufi-generator
Fontos!
Az UFI megvédi a bizalmas üzleti információ teljességét. Az UFI-ból nem dekódolható a keverék összetételére vonatkozó információ, kizárólag a toxikológiai központok fogják tudni, hogy az adott UFI-nak melyik keverék-összetétel felel meg. Az UFI a szállítói láncban biztonságosan használható, továbbadható a továbbfelhasználónak a teljes összetétel megadása helyett.
Hogyan használjuk az UFI-t
Fontos alapszabály, hogy egy UFI egy keverék-összetételhez tartozzon. Egy UFI több keverék-összetételhez nem tartozhat (2.ábra).
Azonban az UFI flexibilis, egy keverék-összetételhez akár több UFI is rendelhető.
Ez a gyakorlatban az jelenti, hogy a gazdasági szereplők marketing- és/vagy titoktartási megfontolásból úgy is dönthetnek, hogy minden egyes termékhez különböző UFI-t állítanak elő és az egyes termékek címkéjén különböző UFI-kat tüntetnek fel, annak ellenére, hogy a termékek keverék-összetétele azonos marad. Ilyen esetben a keverékhez kiadott összes UFI-t meg kell adni az adott keverékre vonatkozó bejelentés részeként.
Példák az UFI-k használatára:
Keverék-központú megközelítés, amikor egy keverék-összetételhez egy UFI-t rendelnek, és az jelenik meg az összes termékhez.
Termék-központú megközelítés (3.ábra), amikor egy keverék-összetételhez különböző UFI-kat rendelnek, aszerint, hogy milyen nevű/kiszerelésű termékcímkére teszik rá.
Piac-központú megközelítés, amikor egy keverék-összetételhez több UFI-t rendelnek hozzá, aszerint, hogy milyen piacra szánják. (pl: külön UFI a közép-európai piacra szánt termékekre)
Nyelv-/címke-központú megközelítés, amikor egy keverék-összetételhez több UFI-t rendelnek aszerint, hogy milyen nyelvű címkét gyártanak hozzá.
Mikortól kell feltüntetni az UFI-t a címkén?
Az UFI termékcímkén való feltüntetését lehetőség szerint úgy kell időzíteni, hogy nagyjából egybe essen a harmonizált információ benyújtásával. Az UFI termékcímkén való feltüntetése nem ajánlott abban az esetben, ha a bejelentést a közeljövőben még nem tervezik megtenni. Ilyen esetekben egy „üres UFI” nem segíti a toxikológiai központok munkáját vészhelyzet esetén. Ugyanakkor, amint a bejelentés megtörtént, a kötelezett csak UFI-val ellátott terméket hozhat forgalomba.
Mikor van szükség új UFI-ra?
Amíg a keverék összetétele nem változik, használható ugyanaz az UFI kód, még abban az esetben is, ha a termék egyéb változásokon esik át (például új csomagolást vagy új kereskedelmi nevet kap).
Új UFI-t csak akkor kell létrehozni és a címkére nyomtatni, illetve másképp ráerősíteni, ha a keverék összetétele megváltozik – például, ha egy összetevőt hozzáadnak, elvesznek vagy helyettesítenek, vagy ha az összetevők koncentrációja meghaladja a megengedett értéktartományt.
Hasznos linkek az UFI-hoz: