Milyen tüneteket tapasztalhatok, ha a levegő minősége nem megfelelő?
A légszennyezettség egészséghatásai rövid és hosszú távon is jelentkezhetnek. Elsősorban az érzékeny lakosságcsoportba tartozóknál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) jelentkezhetnek rövid távú egészséghatások.
Várható rövid távú, általános egészséghatások a Levegőhigiénés Index egyes kategóriái esetén
|
Levegőhigiénés Index kategóriái |
Várható rövid távú, általános egészséghatások |
|
elfogadható |
Elfogadható egészségkockázat, nem okoz tüneteket a kültéri levegőminőség. |
|
kifogásolt |
Az érzékeny lakosságcsoportnál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) enyhe légzőszervi tünetek (pl.: köhögés, légúti irritáció) jelentkezhetnek, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak. |
|
egészségtelen |
Az érzékeny lakosságcsoportnál a légzőszervi tünetek súlyosbodhatnak, illetve gyakoribbá válhatnak. Növekedhet az asztma és a krónikus hörghurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás gyakorisága. |
|
veszélyes |
Magasabb a légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Az érzékeny lakosságcsoport esetén tovább fokozódhat a légúti tünetek erőssége. Az egészséges lakosságcsoportnál is légzőszervi tünetek tapasztalhatóak. |
Az egyes légszennyezők egészséghatásában vannak eltérések, azonban a kulcsfontosságú légszennyezők mindegyikére igaz, hogy rövid távon légzőszervi tüneteket okozhatnak. A kisméretű aeroszol részecskék (PM2.5 és PM10) már rövid távon is károsan hatnak a szív- és érrendszerre (pl.: szívritmuszavart okozhatnak, növelhetik az agyvérzés (stroke), a szívinfarktus, az akut szívelégtelenség kialakulásának és a végtagok érelzáródásának kockázatát) amennyiben koncentrációjuk az egészségtelen vagy a veszélyes kategóriához tartozó értéket eléri, illetve meghaladja. Továbbá, a légszennyezők már rövid távon is károsan hathatnak az immunrendszerre, illetve a központi idegrendszerre.
Hogyan hat a szervezetemre a kedvezőtlen levegőminőség hosszú távon?
A dohányzás, a magas vérnyomás, az étrendi kockázat vagy az elhízás után a levegőminőség azon tényezők egyike, melyek lényegesen meghatározzák egészségi állapotunkat, illetve akár jelentősen is csökkenthetik az egészségben eltöltött életévek számát. A hazai kutatások az Egészségügyi Világszervezet vizsgálataival összhangban megállapították, hogy a levegőszennyezés miatt Magyarországon az utóbbi években évente körülbelül 8000 - 12000 ember hal meg a születése éve, neme szerint számított várható élettartama előtt. Az értékelés során figyelembe vett légszennyezők közül a hosszú távú egészséghatások szempontjából hazánkban a kisméretű aeroszol részecskék a legjelentősebbek, a légszennyezők által okozott betegségteher és az idő előtti halálozások jelentősebb részéért ezek a légszennyezők felelnek. A vonatkozó határértékeket meghaladó légszennyezettség elsősorban a szívizom elégtelen vérellátása miatti (iszkémiás) szívbetegségek kialakulásában játszik fontos szerepet, azonban az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőrák, illetve számos, egyéb nem fertőző betegség kialakulásában is számottevő szerepe van a légszennyezőknek.
