A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába (Substances of Concern In articles as such or in complex objects Products – SCIP). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.

A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH rendelet 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz SVHC-t.

A bejelentésre kötelezettek körét a REACH rendelet 3. cikk 33. pontja és a 31. cikk (1) bekezdése együttesen határozza meg, amely szerint egy árucikk szállítójának az árucikk gyártója vagy importőre, a forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője minősül, aki az árucikket piaci forgalomba hozza. Ugyanakkor a 33. cikk (1) bekezdése csak azon forgalomba hozatalra vonatkozóan ír elő kötelezettséget, amely a REACH rendelet 3. cikkének 35. pontjában meghatározott ’árucikk átvevő’, azaz ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó felé történik.

Ennek megfelelően, a következő árucikk-szállítóknak kell információt szolgáltatniuk az ECHA felé:

• az árucikk uniós előállítói és összeszerelői,
• az árucikk uniós importőrei,
• az árucikk uniós forgalmazói és a szállítói lánc árucikkeket forgalmazó egyéb szereplői, a közvetlenül és kizárólag a fogyasztóknak árucikkeket szállítók kivételével.

Az ECHA-nak való információszolgáltatás kötelezettsége az első szállítótól (előállító/importőr) kezdődik. A REACH rendelet tekintetében az import az Európai Gazdasági Térség tagállamain (EGT: EU-tagállamok, Norvégia, Liechtenstein és Izland) kívüli országból történő behozatalt jelenti.

Az árucikk előállítóira/összeszerelőire és importőreire vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha kizárólag fogyasztók számára hozzák forgalomba az árucikkeket.

A SCIP adatbázisba történő bejelentési kötelezettség magyar jogrendbe történő átültetése az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény révén valósult meg, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.) módosítva ültette át az alábbi, 2021. március 1-től hatályos rendelkezést:

„11.§. A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”

A SCIP adatbázisba történő bejelentéssel kapcsolatban további információ az ECHA weboldalán érhető el.

A kötelezettséggel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem rendelkezik hatáskörrel. Az érdekelt felek a bejelentéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában, a kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére – a Kbtv. 32. §. (1) bekezdésének g) alpontja alapján – kijelölt hulladékgazdálkodási hatósághoz fordulhatnak (ld. a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=248074.421699 ).

Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.

Hogyan működik?

Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.

Várható bővítés

Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.

Forrás: ECHA

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

• Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
• Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
• Üzemanyagok
• Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.

A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.

A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.

Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.

Forrás: ECHA

További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)

CLP rendelet VIII. melléklete

Adatkövetelmények PCN bejelentésnél

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.

A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.

Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.

A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.

Forrás: ECHA

További információ:

Az ECHA korlátozási javaslata

Európai műanyag stratégia

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf		2020-09-24

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatosan tartalmaz majd információkat. Az adatbázis célja, hogy az ilyen veszélyes anyagokat magukban foglaló árucikkekről áttekinthető információt biztosítson, az adott árucikk teljes „életciklusának” figyelembe vételével.

2020. június 25-én az alábbi vegyi anyagok kerültek fel a Jelöltlistára:

• 1-vinil-imidazol

EC szám: 214-012-0  CAS szám: 1072-63-5

veszély: reprodukciót károsító

• 2-metil-imidazol

EC szám: 211-765-7  CAS szám: 693-98-1

veszély: reprodukciót károsító

• Dibutilbisz(pentán-2,4-dionáto-O,O')ón

EC szám: 245-152-0  CAS szám: 22673-19-4

veszély: reprodukciót károsító

• Butil-4-hidroxi-benzoát (Butilparabén)

EC szám: 202-318-7  CAS szám: 94-26-8

veszély: endokrin rendszert károsító

A Jelöltlistán szereplő anyagokat tartalmazó árucikkek importőreinek és gyártóinak az anyagok listára való felvételétől (a fenti anyagok esetében 2020. június 25-től) számított hat hónapon belül értesíteniük kell az ECHA-t.

A kötelezettségekről és a kapcsolódó eszközökről további információk az ECHA alábbi linkekre kattintva elérhető weboldalain találhatók.

Forrás: ECHA

További információ:

A különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája

A Jelöltlistára való felvételből származó kötelezettségek összefoglalása

Az árucikkekben található anyagok bejelentése

Az árucikkekben található különös aggodalomra okot adó anyagok SCIP adatbázisa

Lehetséges aggodalomra okot adó anyagok

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
hír_A jelöltlista frissítése négy új anyaggal.pdf		2020-09-24

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát (06-80-201-199), ahol a várható tünetekről, az alkalmazandó elsősegélyről, valamint az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást. Ezen felül amennyiben bórax árusítását tapasztalják, értesítsék az ügyben illetékes fővárosi/megyei Kormányhivatalok kerületi/járási Hivatalainak Népegészségügyi Osztályát.

[1]Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/HTML/?uri=CELEX:02006R1907-20200227&from=EN#tocId636)

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf		2020-09-25