A SARS-CoV-2 koronavírus járvány következtében kihirdetett veszélyhelyzet idején a szünetelés időtartamába a veszélyhelyzet időtartama nem számított bele. Tekintettel arra, hogy a Kormány a járvány miatti veszélyhelyzetet 2022. június 1-jétől megszűntette, így az azt megelőzően kérelmezett, jelenleg szünetelő biocid engedélyezési eljárások hat hónapos szünetelési időszaka 2022. december 1-én lezárul. Az előzőek értelmében az érintett eljárások folytatását szükséges kérni legkésőbb 2022. november 30. napjáig, ellenkező esetben azok megszüntetésre kerülnek.

Tekintettel a veszélyhelyzet időtartamára, továbbá a szünetelés maximális időtartamára, lehetséges, hogy ezen időszak alatt megváltozott a jogszabályi környezet, így az eljárások megszüntetését követően az érintett engedélyezési, illetve módosítási eljárások már nem kérelmezhetőek ugyanolyan feltételekkel, mint amilyenekkel eredetileg kérelmezésre kerültek. Ilyen változás például, ha az adott termék hatóanyaga jóváhagyásra került. A hatóanyagok jóváhagyásáról az alábbi elérhetőségen keresztül lehetséges tájékozódni:

 https://echa.europa.eu/hu/information-on-chemicals/biocidal-active-substances

A szünetelő eljárások folytatása Ügyfélkapun (KRID azonosító: 163763102) keresztül, a kérelmek benyújtásával megegyező módon történik. Az egyes szünetelő eljárásokkal kapcsolatban a szünetelő végzésen található elérhetőségeken keresztül van mód további tájékoztatást kérni.

Vonatkozó rendelkezések:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 49. § (1) bekezdése szerint:

„Az eljárás szünetel, ha azt - jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában - az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.”

Az Ákr. 49. § (2) bekezdése szerint:

„Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.”

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) frissítette az egyedi formulaazonosító (UFI) címkén való feltüntetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos, 1727-es számú kérdés-válasz párt. A kérdés arra vonatkozik, hogy maradhatnak-e a polcokon az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletének hatálya alá tartozó, már 2025. január 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékek ezen időpontot követően, további szállítás céljából, UFI feltüntetése nélkül.

A felülvizsgált válasz úgy fogalmaz, hogy ezek a már a polcokon lévő keverékek akkor forgalmazhatók tovább, ha a kötelezettek (a továbbfelhasználók és importőrök) már benyújtották azon nemzeti követelményeknek megfelelő információkat, amelyekre vonatkozik a 2025. január 1-jéig tartó átmeneti időszak, és nem hoztak létre UFI-t a keverék címkézésekor.

Az a kötelezett, aki tehát a megfelelő határidők előtt olyan tagállami követelmények alapján tett bejelentést, amelyek nem felelnek meg a VIII. melléklet követelményeinek, 2025-ig még élhet az átmeneti időszak nyújtotta előnyökkel, és legkésőbb 2025. január 1-jéig még nem kell feltüntetnie az UFI-t a címkén.

Az a keverék, amelyre vonatkozóan a kötelezett 2025. január 1-jéig még élvezi az átmeneti időszak előnyeit, akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha a terméket azt követően is UFI nélkül forgalmazzák. Ennek oka, hogy a CLP rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint a keverékeket csak akkor kell UFI-val ellátni, ha a VIII. melléklet szerint a benyújtó egyedi formulaazonosítót hoz létre. Ha 2025. január 1-je előtt a kötelezett nem hozott létre UFI-t a keverék címkézésekor, a keverék akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha azt később a címkén feltüntetett UFI nélkül forgalmazzák.

Azok a kiskereskedők (forgalmazók), akik olyan veszélyes keveréket kaptak, amelyre vonatkozik az átmeneti időszak, továbbra is forgalomba hozhatják azt a címkén feltüntetett UFI nélkül, mivel a kötelezetteknek addig nem kellett UFI-t létrehozniuk. Megjegyzendő, hogy azokban az esetekben, amikor a forgalmazók tevékenysége a CLP rendelet 4. cikkének (10) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettséggel jár, a keverék ezzel összhangban nem hozható forgalomba a címkén szereplő UFI feltüntetése nélkül.

A kötelezetteknek csak attól az időponttól kezdve kell létrehoznia az UFI-t, amikor már nem vonatkozik rájuk az átmeneti időszak. Ez szükségessé teheti a már raktáraikban és polcaikon lévő termékek újracímkézését, akár olyan módon is, hogy az UFI-t a meglévő címkéken matricák segítségével tüntetik fel (az UFI címkén való elhelyezésével kapcsolatos további információkért lásd az ECHA-nak a CLP rendelet szerinti címkézésről és csomagolásról szóló útmutatóját). Ez a lehetőség elkerülhetővé teszi a címkék újranyomtatását és teljes cseréjét.

További információk:

Az ECHA vonatkozó Kérdések és válaszok weboldala

Az ECHA CLP rendeletre vonatkozó útmutatóinak weboldala

Forrás: ECHA

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.  Az ipari mértékű környezetszennyezés csökkentésén túl, mindennapi életünkben is több helyen tetten érhető a környezetre káros hatások csökkentésére való törekvés, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre vagy az energiatakarékos háztartási berendezésekre!

A környezet megóvása érdekében tett intézkedések hatására egyre többször találkozhatunk ún. ökocímkével rendelkező termékekkel. Ezekre a termékekre általánosságban az a jellemző, hogy előállításuk, felhasználásuk és újrahasznosításuk a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett valósul meg.

Az Európai Unióban 1992-ben határozták meg először az ökocímkék odaítélésére vonatkozó kritériumrendszert, amely mostani formáját 2010-ben nyerte el. Számos termékkategória kaphatja meg ezt a címkét, mint pl. elektronikai berendezések, vegyiáruk (pl. mosó- és tisztítószerek), ruházati termékek. Az egyes terméktípusokhoz külön kritériumrendszer került meghatározásra, de minden esetben elmondható, hogy nem ítélhető oda a címke, amennyiben a termék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén vagy a szaporodóképességre káros besorolással rendelkező anyagot vagy keveréket, illetve a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet szerinti engedélyköteles anyagot tartalmaz.

A mosó- és tisztítószerek, valamint általában a vegyiáruk esetében - a szigorú feltételrendszer ellenére - sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár ezek a termékek a környezetre a lehető legkisebb veszélyt jelentik, súlyos egészségkárosodást nem okozhatnak, azonban hatóanyagaik miatt az emberi egészségre mégis károsak lehetnek, pl. bőrirritáló vagy allergiás reakciót kiváltó hatásuk miatt.

A CLP rendelet uniós szinten szabályozza azt, hogy a vegyi anyagot tartalmazó termékek címkéjén milyen információkat kell feltüntetni annak érdekében, hogy a vásárló pontos tájékoztatást kapjon a termék veszélyeiről, a biztonságos tárolásról és kezelésről, illetve az óvintézkedésekről.  Az ún. piktogram a leginkább figyelemfelkeltő elem a címkén. Az egyes piktogramok különböző veszélyességi kategóriákhoz tartoznak, pl. a felkiáltójel jelzi a bőr- és szemirritáló, allergiás bőrreakciót kiváltó, illetve lenyelve, belélegezve vagy bőrrel érintkezve ártalmas anyagokat. Ezek a kategóriák az alábbi ábrán a piktogram mellett kerültek feltüntetésre. Az ökotermékeken a következő, kékkel bekeretezett piktogramok fordulhatnak elő:

Akár öko- akár hagyományos terméket vásárol, használat előtt mindig olvassa el a címkét és tartsa be az azon feltüntetett utasításokat, így védve nemcsak a környezetet, hanem saját és családtagjai egészségét is!

2022. július 1-től 22 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2022/643 rendelete alapján. A módosítás következtében emellett négy anyagra kiviteli tilalom is életbe lép.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül tizenöt a peszticid felhasználási kategóriába, hét pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Utóbbiak közül külön kiemelendő, hogy a benzolra önmagában vonatkozó korábbi bejegyzés mellett a továbbiakban a 0,1 tömegszázalékban vagy annál nagyobb koncentrációban benzolt, mint alkotórészt tartalmazó anyagok kivitelére is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség, a jogszabályban meghatározott üzemanyagok kivételével.

A módosítás következtében továbbá öt vegyi anyag kiviteléhez, az esetükben eddig alkalmazandó kiviteli bejelentési kötelezettség mellett, a továbbiakban az importáló ország kifejezett hozzájárulására is szükség lesz. 

A módosító rendelet mellékletei technikailag felváltják a PIC rendelet I. és V. mellékleteit, valamint ezek korábbi módosításait, így 2022. július 1-től kizárólag a módosító rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok esetén kell alkalmazni a PIC rendelet kiviteli bejelentésre, kifejezett hozzájárulásra, valamint kiviteli tilalomra vonatkozó előírásait. A módosítással egyúttal megtörtént a mellékletekben felsorolt anyagok vámkódjainak aktualizálása is.

A kiviteli bejelentést legalább 35 nappal a tervezett kivitel dátuma előtt kell benyújtani, azonban azokban az esetekben, amikor a kiviteli bejelentés mellett az importáló ország kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitelhez különösen indokolt a lehető legkorábbi benyújtás. Ezeknél a PIC rendelet I. mellékletének 2. részében feltüntetett anyagoknál akár már 60 nappal a tervezett kivitel előtt célszerű benyújtani a bejelentést, hogy szükség esetén, a vonatkozó mentesség kérésével, biztosított lehessen a kivitel.

A kiviteli bejelentések időben történő benyújtásának elősegítésére az Európai Vegyianyag-ügynökség már aktualizálta a bejelentések benyújtására szolgáló ePIC rendszert.

További információ:

• A Bizottság (EU) 2022/643 rendelete
• Az NNK PIC rendeletről szóló honlapja

2022. március 31-én megjelent a méregközponti bejelentést megkönnyítő  útmutató magyar nyelvű változata.  Az útmutató lépésről lépésre mutatja be, miként kell a keverékre vonatkozó információkat megadni, kezdve a felhasználói fiók létrehozásától, egészen a bejelentési dosszié benyújtásáig. Ezen felül hasznos ötleteket nyújt ahhoz, hogy technikailag minél gördülékenyebb legyen a dossziékészítés. A dokumentum főbb pontjai az alábbiak:

• ECHA-fiók létrehozása és harmadik fél hozzárendelése
• A dossziékészítést megelőző lépések
• Szerkeszthető adatkészlet létrehozása
• Dosszié készítése lépésenként
  • összetevők hozzáadása
  • MiM (keverék a keverékben) megadása
  • termékazonosító adatok megadása
  • osztályozás és címkézés
  • toxikológiai információk
• Speciális esetek kezelése
  • általános összetevő-azonosító feltüntetése
  • szabványos formula feltüntetése
  • üzemanyagok bejelentése
  • több összetevőből álló keverékek feltüntetése (pl. mosogatógép-tabletta)
  • keverék/árucikk kombináció feltüntetése (pl. tisztítókendő)
• Csoportos és önkéntes bejelentés
• Validálás és benyújtás
• Bejelentés naprakésszé tétele (beleértve a dosszié érvénytelenítését is)

A magyar nyelvű útmutató az alábbi linken érhető el: https://poisoncentres.echa.europa.eu/documents/1789887/1803644/pcn_practical_guide_hu.pdf/0c18024d-c0dd-6e23-01f0-3fd998dbbefb?t=1647527864960

Néhány nap leforgása alatt két mérgezési eset is előfordult gyermeknevelési intézményekben, melyek a fertőtlenítőszerek nem megfelelő tárolásával, felhasználásával kapcsolatban következtek be.

A sajnálatos, de szerencsés kimenetelű esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére az elmúlt két évben éppen az ilyen esetek elkerülése érdekében a nevelési/oktatási és szociális intézményekben olyan ellenőrzéseket tartottunk, melynek elsődleges célja a veszélyes vegyi anyagok és keverékek felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás, a kockázati pontok beazonosítása, a vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és betartatása volt.

Az NNK ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden típusú fertőtlenítő szer engedélyköteles termék, az adott terméket kizárólag az engedélyben, valamint a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. 

A fertőtlenítő szerek már a végfelhasználásra szánt kiszerelési formá(k)ban kerülnek engedélyezésre, az attól való eltérés, azaz a fertőtlenítő szer áttöltése, pl.: kisebb kiszerelési formák képzése nem szabályos és veszélyes. Potenciális kockázatot jelent, hogy az ’új’ csomagolás nincs megfelelően felcímkézve, anyaga nem biztos, hogy ellenáll a szernek, adott esetben nincs gyerekbiztos zárral ellátva és az adagolás sem garantálható, hogy biztonságos és az előírtak szerint történik. Az ilyen jellemzően jelöletlen vegyszerek, munkaoldatok, különösen a más célra szolgáló edénybe áttöltött anyagok (például folyékony szappan adagolójába töltött maró anyag, ásványvizes palackba töltött színtelen, de mérgező vegyszer) szükségtelen és elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentenek mind a felhasználók, mind az esetlegesen érintett személyek és gyermekek számára.

Ki kell emelni, hogy a tévedésből történő lenyelés (pl. közvetlen véletlen fogyasztás, vagy a nem elégséges öblítés okán) kockázata miatt, különösen veszélyes és általánosan tiltott bármilyen vegyi anyagot élelmiszer tárolására szolgáló edényzetbe (pl. ásványvizes/üdítős flakon, befőttes üveg, ételhordó, stb.) áttölteni és abban tárolni!

Az élelmiszer közelében használható fertőtlenítő szerek külön engedélyezettek az ilyen jellegű felhasználásra, de ezen termékeket is kizárólag a használati utasításban foglaltak szigorú betartása mellett lehet alkalmazni (pl. hígításra, behatási időre és öblítésre vonatkozó előírások betartása).

Az országos ellenőrzés során alkalmazott NNK segédlet a releváns kockázati pontok beazonosításával a gyakorlat szerinti tevékenységek kockázati szintjét határozza meg, valamint emelkedett kockázat esetén a szabályozók átdolgozására, vagy intézkedések meghozatalára hívja fel a figyelmet. A kockázatokat értékelő táblázat megfelelő segítséget jelenthet az érintett intézményeknek is a jó gyakorlat fenntartása érdekében.

A segédlet az alábbi csatolt mellékletként tölthető le:

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
alapfokú oktatási intézmények kockázatértékelése.xlsx		2022-04-05