A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint: „a folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

A BM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint tilos fürdeni az alábbi helyszíneken:

1. hajóútban;
2. hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
3. vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
4. kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
5. egészségre ártalmas vizekben;
6. a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
7. vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
8. éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
9. ahol azt tiltó tábla jelzi.”

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza a tavainkon, folyóvizeinken kijelölt fürdőhelyekre vonatkozó előírásokat, melyek biztosítják a megfelelő minőségű fürdővizet és a fürdőzők számára a biztonságos fürdőzést.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján a természetes fürdővíz a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma.

A 2. § b) pontja szerint természetes fürdőhely fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely).

Természetes vizeinkben csak ott szabad fürödni, mely rendelkezik a fenti engedéllyel.

Az NNGYK térképes felületén megkereshető az összes engedélyezett fürdőhely, annak a legutolsó éves fürdővíz minősítése (kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt), valamint a legfrissebb fürdővízminta eredményének értékelése (megfelelő/nem megfelelő) a mintavételi dátum feltüntetésével:

A fürdővíz használatának engedélyezése során a kormányhivatal meghatározza a fürdési idény tartamát is, mely egy adott időszakra vonatkozik napszaktól függetlenül.

A fürdőhely üzemeltetésének szabályait a Korm. rendelet 7. melléklete tartalmazza. Ennek 7. pontja alapján a fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad!

A horgászati tilalom napszaktól függetlenül a teljes fürdési szezonra érvényes.

Fenti jogszabályi rendelkezést, azaz a fürdőhelyeken a horgászat tilalmát, az alábbi közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok támasztják alá.

A horgászati tevékenység során, különösen az etetés és csalizás révén, jelentős mennyiségű szerves anyag és tápanyag juthat a vízbe, ami lényegesen befolyásolhatja a vízminőséget:

• Szervesanyag-terhelés és oxigénhiány: az etetőanyagok (pl. kukorica, pellet, magvak) és a fel nem használt csalik szerves anyagokat Ezek a vízbe kerülve bomlási folyamatokon mennek keresztül, melyek során oxigént fogyasztanak a vízből. Különösen a sekély, kevéssé átöblített természetes fürdőhely részeken ez helyi oxigénhiányhoz vezethet, ami káros a vízi élővilágra, beleértve a halakat is.
• Tápanyagdúsulás (Eutrofizáció): a szerves anyagok lebomlása során nitrogén és foszfor vegyületek szabadulnak fel, amelyek ideálisak az algák és vízi növények növekedéséhez. Ezen tápanyagok koncentrációjának növekedése a természetes fürdőhely vizében eutrofizációhoz, azaz a víz tápanyagdúsulásához vezet.
• Algavirágzás: az eutrofizáció közvetlen következménye az algák, különösen a cianobaktériumok (kékalgák) elszaporodása. A tömeges algavirágzás esztétikailag rontja a víz látványát (zöldre, opálossá válik), csökkenti az átlátszóságot, és számos negatív ökológiai hatással jár.
• Toxinok kibocsátása: egyes cianobaktérium fajok toxinokat (cianotoxinokat) termelhetnek, amelyek rendkívül veszélyesek lehetnek az emberre (bőrirritáció, allergiás reakciók, emésztőrendszeri panaszok, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek) és az állatokra (pl. halpusztulás).
• Üledékfelhalmozódás és fenékiszap: az etetőanyagok és a bomló szerves anyagok lerakódhatnak a mederfenéken, növelve az üledékréteg vastagságát és az iszapfelhalmozódást, ami tovább rontja a meder ökológiai állapotát, és felszínre kerülve fürdésre alkalmatlanná teheti a vizet.
• Kellemetlen szagok: az anaerob bomlási folyamatok során (oxigénhiányos környezetben) kellemetlen szagú gázok (pl. hidrogén-szulfid) keletkezhetnek, ami a fürdőzők számára zavaró lehet.

A vízminőség romlásán túl a strandokon történő horgászat közvetlen veszélyeket és kényelmetlenségeket is jelenthet a fürdőzők számára:

• Fizikai sérülések: a horgászfelszerelések, mint a horgok, damilok, ólmok, közvetlen fizikai sérüléseket okozhatnak a fürdőzőknek, különösen a gyermekeknek. A horog által okozott sebek súlyosak lehetnek, fertőzésveszéllyel járnak.
• Higiéniai kockázatok: a partra sodródócsalimaradékok illetve az esetlegesen a vízben maradt damilok és horgok higiéniai és környezetvédelmi problémát
• Élményromlás és konfliktusok: a horgászati tevékenység, különösen a zsúfolt fürdőhelyeken, konfliktusokhoz vezethet a fürdőzők és a horgászok között. A fürdőzés élményét jelentősen rontja a vízben úszó alga, az etetésből származó zavaros víz, vagy a kellemetlen szagok.
• Közegészségügyi kockázat az algavirágzás miatt: az algavirágzás során termelődő toxinok a fürdővízzel érintkezve (nyelés, bőrrel való érintkezés) allergiás reakciókat, bőrirritációt, szemgyulladást, emésztőrendszeri és légzőszervi panaszokat okozhatnak. Súlyos esetekben neurológiai tünetek is felléphetnek. Emiatt a hatóságok gyakran fürdési tilalmat rendelnek el algavirágzás esetén.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a kijelölt fürdőhelyeken történő horgászat komoly környezeti és közegészségügyi kockázatokat rejt magában.

A szervesanyag-bevitel és a tápanyag-kibocsátás hozzájárul a természetes fürdővíz minőségének romlásához, az eutrofizációhoz és az algavirágzáshoz. Mindez nemcsak az ökoszisztémát terheli, hanem közvetlenül veszélyezteti a fürdőzők egészségét.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Horgászat természetes fürdőhelyeken_ok.pdf		2025-07-16