Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

Közegészségügyi hatósági ügyek

Mit együnk hőségben, mire figyeljünk az ételek tárolásánál, készítésénél?

Ha a kánikulára tervezett menüt állítjuk össze, a következő szempontokat vegyük figyelembe:

  • Lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk magas hőt termelő munkálatokat végezve a konyhában.
  • Ha el tudjuk kerülni, ne kapcsoljuk be a sütőt, és az olyan háztartási gépek használatát is kerüljük, melyek jelentős hőt fejlesztenek (pl. kenyérsütőgép).
  • Részesítsük előnyben a könnyen emészthető, friss, hidegen is fogyasztható ételeket.
  • Jó, ha nyáron még határozottabban érvényesül a „többször keveset” elv. Az étrend összeállításánál figyeljünk a változatosságra, ami ilyenkor, a friss zöldségek és gyümölcsök szezonjában nem nehéz.
  • Együnk olyan zöldségeket -– uborkát, retket, salátát, paradicsomot, zellert, spenótot -amelyek magas víztartalmúak.
  • Csakúgy, mint a nyers zöldségek, a gyümölcsök is remek hűsítők.
  • Az aludttej, a joghurt és a kefir is hűsítő hatású, ezért salátaöntetekhez a zsíros majonéz helyett, zöldségek mellé mártásalapként, illetve gyümölcsös desszertekhez is érdemes nyáron ezeket használni.
  • A melegben kevés zsiradékot használjunk és kerüljük a cukros ételeket!
  • Bizonyos gabonafélék is frissítően hatnak. Ilyen egyebek között az árpa, a rozs, a tönkölybúza, a barna rizs. Ezekből készíthetünk leveseket, egytálételeket is.
  • Hőség idején étkezésünk alapjai legyenek a friss, könnyen összeállítható saláták, gyümölcstálak, a smoothie-k és turmixok, hideg levesek és a gyorsan elkészíthető, friss zöldséggel összeállított szendvicsek!
  • A hűsítő fagylaltok és jégkrémek fogyasztása jó választásnak tűnhet a hőségben, azonban többet árthatnak, mint használnak, ugyanis fokozzák a hőérzetünket. A hideg ételek és italok a kezdeti hűsítő hatás után valójában ellenkező hatást váltanak ki szervezetünkben. Az emésztés önmagában is hőtermelő folyamat és ehhez hozzáadódik – a hideg étel/italfogyasztás utáni gyors lehűlés miatt – a szervezet automatikus kompenzáló mechanizmusa, így még nagyobb lehet a hőségérzet, mint a hideg étel/ital fogyasztása előtt.
  • Nyáron javasolt kerülni a nehezebben emészthető ételek fogyasztását, mert szervezetünk fokozottabb hőtermeléssel tudja csak feldolgozni azokat. Ilyenek például a fehérjében, cukrokban gazdag és a zsíros ételek. Könnyebben emészthetővé tehetjük a húsokat marinálással, a gabonaféléket pedig beáztatással. 
  • A folyadékbevitelről se feledkezzünk meg! A melegben ugyanis sokkal többet izzadunk, és ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékot, valamint az ásványi anyagokat, jelentősen megnőhet a kiszáradás esélye, ennek pedig nagyon súlyos következményei is lehetnek.
  • A vízhajtó hatású ételek, italok fokozhatják a kiszáradás veszélyét, különösen, ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, ezért ritkábban fogyasszunk kávét (vagy koffeintartalmú, cukros üdítőket), alkoholt, spárgát, articsókát, édesköményt.
  • A biztonságos ételkészítésre és tárolásra is fokozottan oda kell figyelni, mivel nagy melegben a mikroorganizmusok számára kedvező hőmérséklet mellett az ételek könnyebben romlanak.

Élelmiszerbiztonsági szempontból a nyár mindig kritikus időszak. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok.

Már a vásárlásnál figyeljünk oda, hogy mit, milyen sorrendben veszünk le a boltok polcairól. A hűtést igénylő áruk és főként a fagyasztottak mindig utoljára kerüljenek a kosarunkba, hogy minél kevesebb időt maradjanak hűtés nélkül! Érdemes a közeli boltba menni és hűtőtáskával vásárolni, hogy ne melegedjenek át a vásárolt termékek, amíg hazaérünk. Ellenőrizzük a termékek minőség-megőrzési, fogyaszthatósági idejét!

Otthon a hűtést, fagyasztást igénylő élelmiszereket azonnal tegyük a hűtőbe, fagyasztóba!

Ha mégis kiolvadt a gyorsfagyasztott áru, semmiképpen ne fagyasszuk le újra, hanem minél előbb használjuk fel!

Többnyire nem nyilvánvaló, de mégis az ételfertőzések többségénél a kórokozó a kézről kerül az élelmiszerekre, ezért elengedhetetlenül fontos a rendszeres kézmosás (vásárlásból hazatérve, ételek kicsomagolása előtt, ételkészítés előtt, földdel szennyezett áru, nyers húsfélék érintését követően, WC használat után, illetve bármikor amikor a kéz szennyeződhetett és természetesen étkezés előtt).

A zöldségeket, gyümölcsöket is mossuk meg felhasználás, fogyasztás előtt!

Ha a megmaradt ételt későbbre akarjuk eltenni, azonnal hűtsük le, és minél előbb tegyük a hűtőszekrénybe. Főleg a kifőtt tészták, a főtt rizs vagy például a tejszínes gyümölcslevesek kerüljenek mielőbb hűtőbe, mert ezek különösen könnyen romlanak a nagy melegben.

Akkor hatásos a hűtés, ha a hűtőszekrény hőmérséklete kevesebb mint 5 °C. A hűtőszekrény hőfokát hőmérővel célszerű ellenőrizni.

Hűtőszekrényben se tároljuk 2-3 napnál tovább az ételt!

A hűtőbe a termékeket úgy tegyük be (dobozban vagy más csomagolásban), hogy egymást ne szennyezhessék.

Elengedhetetlen a nyers húsok elkülönítése minden más élelmiszer-alapanyagtól, elsősorban a fogyasztásra kész ételektől – már bevásárláskor és az áruk hazaszállítása során is.

A hús-, baromfi -, tojás- és halételeket alaposan át kell sütni, főzni.  A sütés-főzés akkor alapos, ha az étel felforr, a tojásétel megszilárdul, a hús belseje is szemmel láthatóan jól átsült, a belőle megszúrásra szivárgó lé tiszta, nem rózsaszín, nem véres.

A korábbról megmaradt ételt fogyasztás előtt mindig forrósítsuk át, a melegítés nem elegendő. A maradékban a baktériumok már felszaporodhattak, de az alapos átsütés-főzés (átforralás) elpusztítja azokat.  

A nyers tojást nem célszerű olyan ételhez adni, amit nem sütünk, vagy főzünk meg. Ezért nagy melegben nem tanácsos például a klasszikus recept alapján nyers tojással készült tiramisut, házi majonézt és fagylaltot tálalni.

Az ételkészítéshez használt edényeket, eszközöket, az élelmiszerrel érintkező felületeket alaposan mossuk el és öblítsük!

A nyersanyagok vágására, szeletelésére használt kést, vágódeszkát más célra, főként a már kész élelmiszerek, ételek szeletelésére ne használjuk!

A konyhától és az ételektől a rovarokat, rágcsálókat, de lehetőleg a kedvenc háziállatokat is tartsuk távol!

Kánikulában fokozott kockázatot jelentenek a szabadtéri programokon elfogyasztott ételek is, ezért strandoláskor, kiránduláson nagyon figyeljünk oda, hogy mit viszünk magunkkal, illetve, hogy mennyi ideig tároljuk hűtés nélkül. A legfontosabb szabály, hogy a hidegen fogyasztott ételeket – különösképpen azokat, amelyek sajtot, tejszínt, tojást, halat vagy húsfélét tartalmaznak – mindig hűtve szállítsuk és tálaljuk.

A szokásostól eltérő ízű, szagú, állagú élelmiszert ne fogyasszuk el! 

Higgyünk az érzékszerveinknek! Még ha helyesen is tároltuk az ennivalót és még nem járt le a szavatossági ideje, de az élelmiszer kinézete, szaga, állaga, íze eltér a megszokottól, gondolkodás nélkül dobjuk ki!

Melléklet(ek):
Dokumentum nevesorrendDátum
Download this file (Mit együnk hőségben mire figyeljünk az ételek tárolásánál készítésénél.pdf)Mit együnk hőségben mire figyeljünk az ételek tárolásánál készítésénél.pdf 2025-07-16
Minden jog fenntartva © 2025 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít