Magyarországon jellemzően a vezetékes csapvíz minősége jó, egészséges és biztonságosan fogyasztható. Az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minősége és ellenőrzése szigorúan szabályozott, az előírásokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

A közműves ivóvíz minőségét az ivóvízszolgáltatók a Korm. rendeletben meghatározott gyakorisággal, a területileg illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetett ivóvízvizsgálati programnak megfelelően ellenőrzik. A Korm. rendeletben rögzített ivóvízminőségi határértékek túllépése esetén, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény bekövetkezésekor a területileg illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség javító intézkedéseket elrendeli.

A Korm. rendeletben nagy hangsúlyt kap a kockázatalapú megközelítés. Az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóságok az ivóvízellátórendszer egészében felmérik és értékelik az esetleges kockázatokat az ivóvízkivételtől a házi ivóvízhálózatig, és megfelelő megelőző intézkedéseket hoznak az egészséget veszélyeztető események megelőzésére.

A Korm. rendelet 1. melléklet 1.1. és 2. táblázata tartalmazza azon mikrobiológiai és kémiai vízminőségi paramétereket, melyekre vonatkozóan határértékek kerültek megállapításra a jogszabályban. A Korm. rendelet 2. § 15. pontja szerint: „határérték: az a parametrikus érték, amely felett mérlegelés nélkül korrekciós intézkedést kell tenni.” Az intézkedést a határérték-túllépésből, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezésből eredő egészségkockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni.

A Korm. rendelet 1. melléklet 3. és 4. táblázatának, ún. indikátor paraméterei, amelyek közé a mikroszkópos biológiai paraméterek is tartoznak, és a jellemzően közvetlen egészségkárosító hatással nem rendelkeznek. A Korm. rendelet 2. § 35. pontja szerint: „parametrikus érték: az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve.”

A Korm. rendelet szerint a szolgáltatott ivóvíz abban az esetben tekinthető megfelelő minőségűnek, amennyiben valamennyi előírt határértéknek (Korm. rendelet 1. melléklet 1.1. és 2. táblázat) megfelel.

Az indikátor és mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők az egészséget nem károsító komponensek, parametrikusérték túllépésük az emberi egészséget nem veszélyeztetik, mérésük elsősorban az üzemeltetés ellenőrzését szolgálja. Amennyiben a szolgáltatott ivóvíz az 1. számú melléklet 1.1. és 2. táblázatában meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet 3. vagy 4. táblázatában előírt valamely parametrikus értéknek nem felel meg, akkor a víz tűrhető minőségű, fogyasztásának korlátozására azonban jellemzően nincs szükség, mivel egészségkárosító hatás nem lép fel. A Korm. rendelet 2. § 39. pontja szerint: „tűrhető minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul”. Tűrhető minőségű ivóvíz esetén az illetékes hatóság egyedileg értékeli a fogyasztás korlátozásának szükségességét.

A Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázatában szereplő mikroszkópos biológiai paraméterek vízhigiénés indikátorok. Ezen vizsgálandó szervezetek közül a nematoda fonalférgek nem azonosak a patogén bélférgekkel. A bélférgek vízben nem, csak a gazdaszervezetben növekednek.

A szabadon élő szervezetek többsége nem patogén, az emberi egészséget nem veszélyeztetik. A férgek jelenléte a vízelosztó rendszerekben leginkább annak köszönhető, hogy túlélik és átjutnak a vízkezelési folyamat fázisain, a kerekesférgek és fonálférgek gyakran kolonizálják a szűrőket (pl. biológiai ammóniummentesítés), és kijutnak az elfolyó vízbe. Ezen szervezeteknek az ivóvíz-rendszerbe való kerülését a levegőztetés elősegítheti, amennyiben nem megfelelő a levegő szűrése.  Emelkedett számuk elsősorban hálózati utószaporodás eredménye a gerincvezetékben és/vagy az épületen belüli elosztóhálózatban. A hálózatban kialakuló biológiai lerakódás, biofilm mennyiségének növekedésével számuk nő, pangó vizes szakaszokon elszaporodhatnak. Jelenlétük a baktériumoktól, mint táplálékforrástól függ. Ezen kívül ezek a szervezetek gyakran el tudnak szaporodni a víztisztító kisberendezések szűrőin, abban az esetben, hogyha azokat nem a használati és karbantartási utasításoknak megfelelőn működtetik.

Egészséghatás:  elsősorban a hálózati elszennyeződést jelezhetnek, külső szennyezést indukálhat, betegséget nem okoz.

Számszerű parametrikus értéket ivóvízellátási körzetenként kell meghatározni, az ott jellemző érték alapján. A jellemző érték meghatározásához az NNGYK honlapján elérhető módszertani ajánlás használható. Beavatkozás javasolt a kiugró értékek, vagy növekvő trend azonosítása esetén. 

Ha a probléma csak fogyasztási ponton jelentkezik, a hálózat javítása, hálózatmosatás, pangó vizek és a biofilm mennyiségének csökkentése szükséges. Amennyiben már a hálózatra kiadott vízben megjelennek, technológiai beavatkozás szükséges. A fertőtlenítés önmagában nem hatékony. A magas féregszámok összefüggenek a nem megfelelő szűrőminőséggel, a nem megfelelően tervezett szűrővisszamosással vagy a levegőztetés során történő elszennyeződéssel. Levegőszűrő beépítésével a bejutásuk mérsékelhető, de a már kialakult kolonizációt nem szünteti meg.

A háztartási vízszűrőkön, ivóvíztisztító kisberendezéseken – nem megfelelő karbantartás, szűrőcsere esetén - különösen könnyen elszaporodhatnak ezek a szervezetek. A szűrőbetéteken a karbantartás elmaradása szerves és szervetlen üledékek felhalmozódásához, baktériumok elszaporodásához vezethet, amely táplálékul szolgál a fonalférgek számára. Így a szűrőkön akkor is kialakulhat szennyezés, ha a szolgáltatott ivóvízben nincsenek kimutatható vagy parametrikus értéket meghaladó mennyiségben jelen. Az elszennyeződött kisberendezések soron kívüli karbantartásával, a szűrők cseréjével megszüntethető a probléma.