Jogszabályi háttér
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja szerint:
„4. § (1)Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata
…
k) klíma-egészségügyi intézkedések megalapozása,
l) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése,”
A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint:
„8. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki
a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)
aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja
…
szerinti feladatok végrehajtására.
A hőségriasztási rendszer működése
A hőségriasztás országos rendszerének megfelelő működéséhez szükséges hátteret a Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Főosztálya biztosítja, a munkacsoport szakmailag együttműködik a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály szakértőivel. Felelős a hőségriasztást megalapozó döntések szakmai indoklásáért, szükség esetén kezdeményezi a hőségriasztás kiadását. Folyamatosan figyelemmel kísérik a napi hőmérsékleti viszonyok alakulását, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat által együttműködés keretében biztosított veszélyjelző szolgáltatását. Heti rendszerességgel értékeli a hőmérséklet által befolyásolt napi halálozást, amelyhez az adatokat a BM Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztálya biztosít.
A hazánkban 2000 óta végzett éghajlat-egészségügyi vizsgálatok szerint a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet hatása és az extrém meteorológiai események tekinthetők a legjelentősebb egészségkockázatnak. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot, a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedik meg.
A hőhullámos napok száma az 1990-es évek óta egyre gyakoribbak és az éghajlati modellek szerint a jövőben várhatóan még gyakoribbá válnak. A közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a magyar hőségriasztási rendszer, nemzetközi ajánlások és hazai vizsgálatokra alapozva 2005-ben került bevezetésre. Az országos riasztás célja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok, az együttműködő szervezetek figyelmét felhívni a szükséges intézkedések megtételére, valamint a lakosság tájékoztatása a fennálló helyzetről és a szükséges teendőkről.
A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját, illetve amennyiben az előreláthatóan prognosztizálható, annak várható időtartamát az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, és erről a megyei kormányhivatalok, valamint rajtuk keresztül az illetékességi területükön működő egészségügyi szolgáltatók vezetői értesítést kapnak. Az előrejelzési adatok változása esetén, amennyiben szükséges, a hosszabbításra vagy fokozat módosításra vonatkozó intézkedésekre később kerül sor.
A várható magas hőmérséklet azonban nem csak egészségügyi szempontból okozhat problémát, hanem egyes helyeken akár az infrastruktúra bizonyos elemeinek átmeneti működési zavarait is eredményezheti. A hőséghullám egészségügyön kívüli területeire (infrastruktúra, áram-, és vízellátás, közlekedés, stb.) gyakorolt hatásainak megítélése és a szükséges intézkedések megtétele azonban az ebben hatáskörrel rendelkező tárcák, hatóságok kompetenciája, ezért a kiadott hőségriasztásról az együttműködő, illetve érintett szervezetek is tájékoztatást kapnak.
A riasztási fokozatok kritériumait környezet-egészségügyi elemzések alapozták meg. Ennek megfelelően a fokozatok elrendelése az alábbiak szerint történik:
- 2. fokozat: a meteorológiai előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25C°-ot.
- 3. fokozat: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 27C°-ot.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatos kommunikációt folytat az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül a hőségriasztással kapcsolatban (Tisztifőorvos Facebook oldal, https://www.nnk.gov.hu/index.php/tanacsok-hoseg-idejere).
Hőségriasztások az elmúlt három évben
2019-ben az ország a hőségnek kismértékben volt kitéve, a napi átlaghőmérséklet csak néhány esetben lépte túl a 25°C-ot, azonban néhány esetben jelentős területi különbségek alakultak ki. Júniusban egy öt napig tartó III. fokú hőségriasztásra (fekete), augusztusban egy három napig tartó II. fokú riasztásra (piros) került sor. A hőségriasztások alatt (8 nap) átlagosan 10,1%-al emelkedett meg a napi halálozás, amely 317 többlet halálesetet jelentett, a III. fokozatú 5 nap alatt 18,5%-os emelkedés volt megfigyelhető.
2020-ban a hőmérsékleti kritériumok nem teljesültek, hőségriasztás kiadására nem került sor.
2021-ben hat esetben került sor hőségriasztás kiadására, a II. fokozatú 12 nap alatt 8%-al, a III. fokozatú 14 nap alatt 12%-al emelkedett meg az országos napi halálesetek számat, az idény alatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás 846 eset volt.
Hőhullámok a jövőben
A fősztály részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában.
A 2014-ben létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása során az NNK jogelődje az Országos Környezetegészségügyi Intézet a hőhullámok okozta többlethalálozásra vonatkozó vizsgálatokat végzett. Országos szinten 2005-2014 között a hőségnek tulajdonítható átlagos éves többlethalálozás kb. 780 eset volt, amely a 2021-2050 között várhatóan kb. 2000 esetszámra emelkedik a jelenlegi sérülékenységet, valamint változatlan populációt feltételezve. A távolabbi jövőben, 2071-2100 között, a hőségnapok számának és intenzitásnak növekedése miatt átlagosan kb. 5800 esetre nő az éves többlethalálozás.
The effect of climate change on heat-related excess mortality in Hungary at different area levels
János Bobvos, Tibor Málnási, Tamás Rudnai, Dóra Cserbik, and Anna Páldy
IDŐJÁRÁS, 2017.1.3 (p. 43–)
https://www.met.hu/downloads.php?fn=/metadmin/newspaper/2017/03/77cad563bb3298725c8333f260d8885b-121-1-3-bobvos.pdf
