A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2023. december 28-án közzétett módosítását követően a veszélyes anyaggal és keverékkel végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat 2023. december 29-től a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) látja el. A tevékenység bejelentésekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat (a bejelentések megtörténtének vizsgálata, a helyszíni ellenőrzés során azonosított kötelezettség elmulasztása, stb.) továbbra is a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak népegészségügyi osztályai végzik.

Bővebben ...

2024. január 1-jétől az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) méregközponti bejelentési portálján (PCN) keresztül szükséges a cégeknek benyújtaniuk a kizárólag ipari felhasználású veszélyes keverékek bejelentését is; a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ már nem fogadja azokat a nemzeti rendszerben, azaz az OSZIR-KBIR szakrendszerben.

Bővebben ...

A mikroműanyagoknak a környezetre és esetlegesen az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt a Bizottság (EU) 2023/2055 rendeletével korlátozást vezetett be a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) XVII. mellékletének 78. bejegyzéseként.

Bővebben ...

A REACH importellenőrzés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH rendelet) szerinti korlátozásokon alapul, amelyet a REACH rendelet hatály alá tartozó anyagok vámeljárásai során is alkalmazni kell A korlátozások célja valamely anyag gyártásának, forgalomba hozatalának, vagy felhasználásának korlátozása, amennyiben az elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre.

Bővebben ...

2023. november 1-től 35 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2023/1656 rendelete alapján.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül 27 a peszticid felhasználási kategóriába, 8 pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Az újonnan listázott anyagok többsége esetén a kivitelhez – a kiviteli bejelentés megtételén kívül –az importáló ország kifejezett hozzájárulása is szükséges.

Bővebben ...

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 29. §-át érintő módosítás 2023. június 1-étől alkalmazandó.

A veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység bejelentés vonatkozásában a 29. § új (3a) bekezdés bevezetése elsősorban azon mikro- és kisvállalatok, illetve egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésére irányul, akik nem a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR), illetve az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján bejelentett főtevékenységük vagy bejelentett egyéb tevékenységük keretében használnak fel lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket (a továbbiakban: termékek).

Bővebben ...

Közeledik a diizocianátok önmagukban, más anyagok összetevőjeként, illetve keverékek összetevőjeként történő további felhasználásához szükséges képzési kötelezettség teljesítésének 2023. augusztus 24-ei határideje.

Bővebben ...

Az érdekelt felek 2023. szeptember 25-ig küldhetik be hozzászólásaikat a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS-ek) korlátozásának tervezetéhez. A PFAS-ek közé perzisztens, bioakkumulatív anyagok tartoznak, de lehetnek akár rákkeltőek vagy károsak a magzat fejlődésére is.

A korlátozásra vonatkozó javaslatot Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország tagállami kompetens hatóságai dolgozták ki, és 2023. január 13-án nyújtották be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA-hoz), ezen anyagok környezetbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az érintett termékek és felhasználások biztonságosabbá tétele érdekében.

A kapcsolódó nyilvános konzultáció (public consultation) célja, hogy mindenki, aki rendelkezik a PFAS-ekkel kapcsolatos ismeretekkel, elmondhassa véleményét, és információt adhasson a gyártással, forgalomba hozatallal és felhasználással kapcsolatban, mindenekelőtt a kockázatokról, a társadalmi-gazdasági szempontokról és az alternatív anyagokról.

Az ECHA kockázatértékeléssel (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó tudományos bizottsága (SEAC) a konzultáció során kapott információkat felhasználja a javasolt korlátozás értékeléséhez és az arról szóló hivatalos vélemény kialakításához. A RAC véleményt alkot arról, hogy a javasolt korlátozás megfelelő-e az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok csökkentéséhez, míg a SEAC véleménye a javaslathoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági hatásokról, az előnyökről és költségekről szól majd. A vélemények elfogadása után megküldik azokat az Európai Bizottságnak, amely azok, valamint a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős Fórum végrehajthatóságra vonatkozó tanácsainak figyelembe vételével tesz javaslatot a tervezetre és a Tagállamokkal együtt dönt majd a korlátozásról.

A nyilvános konzultáción benyújtott észrevételeket, információkat, a korlátozás jogszabálytervezetének tárgyalásakor természetesen a magyar Kompetens Hatóság is feldolgozza és tekintetbe veszi majd a komitológiai eljárás során, a hazai álláspontjavaslat kidolgozásakor. Ennek megfelelően kiemelkedően fontos, hogy az érintett vállalatok a nyilvános konzultációban ismertessék részletes véleményüket, szakmai érveiket. Amennyiben szükséges, az álláspont kialakítása során a hazai érdekképviseletekkel közvetlenül is egyeztetni fog a Kompetens Hatóság.

A nem bizalmas észrevételek az ECHA korlátozási javaslatról szóló weboldalán válnak elérhetővé.

További információk:

A PFAS-anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozási tervezete (ECHA oldal)

A kapcsolódó nyilvános konzultáció weboldala

A 2023. április 5-én tartott webes szeminárium oldala

Tematikus oldal a PFAS-anyagokról

A REACH rendelet szerinti korlátozási eljárás

Fontos mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió vegyi anyag stratégiája: a világon először dolgoztak ki egységes kritériumrendszert az endokrin rendszert károsító, és a mobilis anyagok azonosítására.

Az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos célkitűzése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet felülvizsgálata. Ennek keretein belül került sor új veszélyességi osztályok bevezetésére, amelyek által lehetségessé válik az endokrin rendszert károsító, a perzisztens, a bioakkumulatív és a mobilis anyagok azonosítása. Ezek közül kiemelendő az endokrin rendszert károsító és a mobilis anyagok uniós szinten egységes és átfogó azonosításának feltételrendszere, amely korábban vagy csak korlátozott hatállyal, vagy egyáltalán nem került jogszabályi rögzítésre, miközben egyre súlyosabb problémákat okoznak, szerte a világon. 

Az új veszélyességi osztályokat a Bizottság (EU) 2023/707 felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza, amely március 31-én, az Európai Unió Hivatalos Lapjában került kihirdetésre. Bevezetésük lehetővé teszi az érintett anyagok és keverékek kockázatainak kezelését célzó hatékony, uniós szintű lépéseket, a CLP rendelet mellett olyan más, vonatkozó jogszabályok szerint is, mint a REACH rendelet.

A fenti osztályokba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagok tekintetében az osztályozást és címkézést legkésőbb 2025. május 1-től, keverékek esetében 2026. május 1-től kell alkalmazni. Az ezen alkalmazási dátumok előtt már forgalomba hozott anyagok és keverékek esetén ugyanakkor, az új kritériumok szerinti besorolásra, címkézésre átmeneti mentesség vonatkozik; anyagokra 2026. november 1-ig, keverékekre 2028. május 1-ig.

A jogszabály egyes nyelvi verziói még nem tekinthetők véglegesnek, a módosított magyar nyelvű verzió közzététele később várható.

További információk:

A Bizottság (EU) 2023/707 felhatalmazáson alapuló rendelete a CLP rendeletnek az anyagok és keverékek veszélyességi osztályai, valamint az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó kritériumok tekintetében történő módosításáról

Az Európai Bizottság CLP rendelet felülvizsgálatáról szóló weboldala

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

A mintegy 10 000 per- és polifluoralkil-anyag (PFAS) korlátozására vonatkozó javaslat részletei már elérhetők az ECHA honlapján. A javaslatot Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország hatóságai készítették, és 2023. január 13-án nyújtották be az ECHA-hoz. Célja a PFAS-anyagok környezetbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az érintett termékek és folyamatok biztonságosabbá tétele.

A perfluor-alkil anyagok mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportját jelentik, amelyek közé olyan vegyületek tartoznak, mint a perfluor-oktánsav (PFOA), a perfluor-oktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és a perfluor-hexán-szulfonsav (PFHxS). Ezeket széles körben használják, a tűzoltóhaboktól a vízlepergető textíliákon át élelmiszerrel érintkező anyagokig és kozmetikumokig.

Ezen anyagok közös jellemzője, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb ilyen kötés, így e vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek könnyen terjednek, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, és ezáltal is kockázatot hordozva, úgy az emberi egészség, mint a környezet szempontjából.

Mivel a korlátozási javaslat hatálya alá tartozó anyagok mindegyike tartósan megmarad a környezetben, ha nem minimalizálják kibocsátásukat, a kitettség az emberi egészségre és a környezetre egyaránt káros szintet érhet el: a következő 30 évben, intézkedés hiányában, mintegy 4,4 millió tonna PFAS kerülhet a környezetbe. Felhalmozódhatnak az élőlények szervezetében (bioakkumulatívak) és mérgező hatásúak, valamint károsíthatják a magzatok fejlődését is. Számos PFAS bizonyítottan rákot okoz, vagy felmerült, hogy az emberi hormonális (endokrin) rendszert károsíthatja.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája (Chemicals Strategy for Sustainability) a PFAS-anyagokat is figyelembe veszi, azt célozva, hogy fokozatosan kivonásra kerüljenek az uniós forgalmazásból, és csak abban az esetben engedélyezzék használatukat, ha bizonyítottan pótolhatatlanok és nélkülözhetetlenek.

Következő lépések

Az ECHA kockázatértékelési (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó (SEAC) tudományos bizottságai ellenőrzik, hogy a javaslat megfelel-e a REACH XV. mellékletében előírt követelményeknek, mielőtt megkezdik a dokumentum értékelését. Az érdekelt felek továbbá nyilvános, hat hónapos időtartamú konzultáció keretében tehetnek rövidesen észrevételeket a javaslattal kapcsolatban.

A RAC a továbbiakban véleményt alkot arról, hogy a javasolt korlátozás megfelelő-e az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok csökkentéséhez, míg a SEAC véleménye a javaslathoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági hatásokról, azaz a társadalmi szempontból jelentkező előnyökről és költségekről szól majd. Mindkét bizottság a korlátozási javaslatban szereplő információk és a konzultációk során beérkezett észrevételek alapján alakítja ki véleményét, valamint figyelembe veszik a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős Fórumnak a javasolt korlátozás végrehajthatóságára vonatkozó tanácsait is. A vélemények elfogadása után megküldik azokat az Európai Bizottságnak, amely az uniós tagállamokkal együtt dönt a lehetséges korlátozásról.

2023. április 5-én online tájékoztatóra is sor kerül majd a korlátozási folyamatról, segítséget nyújtva a konzultációban való részvétel iránt érdeklődők számára.

További információk:

Tervezet a PFAS-anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozására

Az öt hatóság 2023. február 7-én tartott sajtótájékoztatójának felvétele

• A bemutató diái[PDF] [EN]

Tematikus oldal a PFAS-anyagokról

A REACH rendelet szerinti korlátozási eljárás

Forrás: ECHA

Az Európai Bizottság 2022. december 19-én közzétette javaslatát a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet felülvizsgálatára vonatkozóan. A felülvizsgálat az EU-s vegyianyag stratégia célkitűzéseinek megvalósítására, és a vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályokat érintő alkalmassági vizsgálatok (úgynevezett ’Fitness Checks’) során azonosított aggályok kezelésére korlátozódott, és figyelembe veszi a CLP módosításainak az emberi egészség és a környezet védelmére, valamint a belső piac működésére gyakorolt lehetséges hatásainak alapos értékelését.

A felülvizsgálat kapcsán a hatóságokkal, uniós ügynökségekkel, cégekkel és ipari szövetségekkel, nem kormányzati és más szervezetekkel folytatott konzultációk alapján készült hatásvizsgálat, így a CLP rendelet hatályos verziójának elemzése és az érdekelt felek észrevételei alapján született meg a lehetséges intézkedések átfogó listája. A Bizottság a hatásvizsgálat eredményei alapján választotta ki a legjobbnak ítélt szakpolitikai lehetőségeket, hogy azok a lehető legnagyobb egészségügyi és környezeti haszonnal járjanak, korlátozott negatív gazdasági hatások mellett.

A felülvizsgálat a következő főbb elemeket foglalja magában:

A módosítások első csoportja olyan intézkedésekből áll, amelyek célja a vegyi anyagok jelentette veszélyek átfogó azonosításának és osztályozásának biztosítása.

• A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal bevezetendő új veszélyességi osztályokat érintő harmonizált osztályozás prioritást élvez majd: ezek az endokrin rendszert károsító (ED), perzisztens, bioakkumulatív és toxikus (PBT), nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB), perzisztens, mobilis és mérgező (PMT), nagyon perzisztens és nagyon mobilis (vPvM) veszélyességi osztályok.
• A Bizottságnak több harmonizált osztályozási és címkézési dosszié finanszírozására, valamint ilyen dossziék benyújtásának kezdeményezésére is lesz lehetősége.
• Javul az anyagok osztályozása:
• Megismerhetővé válnak az ugyanazon anyagokra az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé bejelentett osztályozásokban mutatkozó eltérések okai.
• Nyilvánossá válik a bejelentők listája.
• Fontos követelmény lesz a bejelentések frissítése is.

A tervezett intézkedések hozzájárulnak továbbá az átláthatóság további javításához, és növelik a harmonizált osztályozási és címkézési (CLH) javaslatok kiszámíthatóságát is.

A második módosításcsomag a veszélyekkel kapcsolatos kommunikáció javítását szolgáló, egymást kiegészítő intézkedésekből áll.

• Kötelező formai előírások kerülnek bevezetésre a címkék vonatkozásában.
• A vegyi anyagok újratölthető tartályokban történő értékesítése a kevésbé súlyos veszélyeket hordozó anyagokra korlátozódik majd.
• Létrejönnek a digitális címkézés általános keretei.
• A kihajtható címkék szélesebb körű használata válik megengedetté.
• További mentességek kerülnek bevezetésre a fogyasztóknak szánt, ömlesztett formában, például üzemanyagként és igen kis kiszerelésben, például íróeszközökben értékesített vegyi anyagok esetében.

Végül, a módosítások harmadik csoportja a CLP-rendelkezések hiányosságainak és bizonytalanságainak kezelését érinti.

• Rendelkezések kerülnek bevezetésre a távértékesítésre vonatkozóan, beleértve az online értékesítést is, és egyértelműen tisztázzák az összes érintett szereplő felelősségeit.
• Az online piacterek szolgáltatói úgy alakíthatják ki online felületeiket, hogy a szállítók eleget tehessenek a termékbiztonsági tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeiknek.
• Pontosításra kerülnek a méregközpontok felé történő bejelentésre vonatkozó rendelkezések.

A felülvizsgálat folyamatának következő lépéseiben a tervezetet rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell jóváhagynia.

További információk:

Az Európai Bizottság CLP rendelet felülvizsgálatáról szóló weboldala

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

Az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója hivatalos látogatást tett a Nemzeti Népegészségügyi Központban.

Dr. Sharon McGuinness, az ECHA (European Chemicals Agency, Európai Vegyianyag-ügynökség) ügyvezető igazgatója 2023. május 25-én a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK). Ez alkalomból az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója egyeztetett Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvossal, valamint találkozott a vármegyei tisztifőorvosokkal és az NNK Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály szakembereivel. A megbeszéléseken áttekintették a kémiai biztonsági szakterület legfontosabb kérdéseit, kihívásait hazai és uniós szinten egyaránt. Ismertették a hazai szereplőket, a szakértői kapacitásokat, valamint Magyarország szerepét és lehetőségeit az uniós vegyianyag politika alakításában. Részletesen bemutatták az ECHA szerepét és működését, továbbá Dr. McGuinness vázolta az ellenőrzésekkel kapcsolatban várható új kihívásokat az elkövetkező évekre vonatkozóan.

A hivatalos látogatás nagymértékben elősegíti a jövőbeni közös munkát, és eredményes együttműködést a vegyi anyagok hazai és uniós biztonságosabb kezelése, felhasználása érdekében.

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány következtében kihirdetett veszélyhelyzet idején a szünetelés időtartamába a veszélyhelyzet időtartama nem számított bele. Tekintettel arra, hogy a Kormány a járvány miatti veszélyhelyzetet 2022. június 1-jétől megszűntette, így az azt megelőzően kérelmezett, jelenleg szünetelő biocid engedélyezési eljárások hat hónapos szünetelési időszaka 2022. december 1-én lezárul. Az előzőek értelmében az érintett eljárások folytatását szükséges kérni legkésőbb 2022. november 30. napjáig, ellenkező esetben azok megszüntetésre kerülnek.

Tekintettel a veszélyhelyzet időtartamára, továbbá a szünetelés maximális időtartamára, lehetséges, hogy ezen időszak alatt megváltozott a jogszabályi környezet, így az eljárások megszüntetését követően az érintett engedélyezési, illetve módosítási eljárások már nem kérelmezhetőek ugyanolyan feltételekkel, mint amilyenekkel eredetileg kérelmezésre kerültek. Ilyen változás például, ha az adott termék hatóanyaga jóváhagyásra került. A hatóanyagok jóváhagyásáról az alábbi elérhetőségen keresztül lehetséges tájékozódni:

 https://echa.europa.eu/hu/information-on-chemicals/biocidal-active-substances

A szünetelő eljárások folytatása Ügyfélkapun (KRID azonosító: 163763102) keresztül, a kérelmek benyújtásával megegyező módon történik. Az egyes szünetelő eljárásokkal kapcsolatban a szünetelő végzésen található elérhetőségeken keresztül van mód további tájékoztatást kérni.

Vonatkozó rendelkezések:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 49. § (1) bekezdése szerint:

„Az eljárás szünetel, ha azt - jogszabály kizáró rendelkezésének hiányában - az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.”

Az Ákr. 49. § (2) bekezdése szerint:

„Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.”

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) frissítette az egyedi formulaazonosító (UFI) címkén való feltüntetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos, 1727-es számú kérdés-válasz párt. A kérdés arra vonatkozik, hogy maradhatnak-e a polcokon az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletének hatálya alá tartozó, már 2025. január 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékek ezen időpontot követően, további szállítás céljából, UFI feltüntetése nélkül.

A felülvizsgált válasz úgy fogalmaz, hogy ezek a már a polcokon lévő keverékek akkor forgalmazhatók tovább, ha a kötelezettek (a továbbfelhasználók és importőrök) már benyújtották azon nemzeti követelményeknek megfelelő információkat, amelyekre vonatkozik a 2025. január 1-jéig tartó átmeneti időszak, és nem hoztak létre UFI-t a keverék címkézésekor.

Az a kötelezett, aki tehát a megfelelő határidők előtt olyan tagállami követelmények alapján tett bejelentést, amelyek nem felelnek meg a VIII. melléklet követelményeinek, 2025-ig még élhet az átmeneti időszak nyújtotta előnyökkel, és legkésőbb 2025. január 1-jéig még nem kell feltüntetnie az UFI-t a címkén.

Az a keverék, amelyre vonatkozóan a kötelezett 2025. január 1-jéig még élvezi az átmeneti időszak előnyeit, akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha a terméket azt követően is UFI nélkül forgalmazzák. Ennek oka, hogy a CLP rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint a keverékeket csak akkor kell UFI-val ellátni, ha a VIII. melléklet szerint a benyújtó egyedi formulaazonosítót hoz létre. Ha 2025. január 1-je előtt a kötelezett nem hozott létre UFI-t a keverék címkézésekor, a keverék akkor is megfelel a CLP rendeletnek, ha azt később a címkén feltüntetett UFI nélkül forgalmazzák.

Azok a kiskereskedők (forgalmazók), akik olyan veszélyes keveréket kaptak, amelyre vonatkozik az átmeneti időszak, továbbra is forgalomba hozhatják azt a címkén feltüntetett UFI nélkül, mivel a kötelezetteknek addig nem kellett UFI-t létrehozniuk. Megjegyzendő, hogy azokban az esetekben, amikor a forgalmazók tevékenysége a CLP rendelet 4. cikkének (10) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettséggel jár, a keverék ezzel összhangban nem hozható forgalomba a címkén szereplő UFI feltüntetése nélkül.

A kötelezetteknek csak attól az időponttól kezdve kell létrehoznia az UFI-t, amikor már nem vonatkozik rájuk az átmeneti időszak. Ez szükségessé teheti a már raktáraikban és polcaikon lévő termékek újracímkézését, akár olyan módon is, hogy az UFI-t a meglévő címkéken matricák segítségével tüntetik fel (az UFI címkén való elhelyezésével kapcsolatos további információkért lásd az ECHA-nak a CLP rendelet szerinti címkézésről és csomagolásról szóló útmutatóját). Ez a lehetőség elkerülhetővé teszi a címkék újranyomtatását és teljes cseréjét.

További információk:

Az ECHA vonatkozó Kérdések és válaszok weboldala

Az ECHA CLP rendeletre vonatkozó útmutatóinak weboldala

Forrás: ECHA

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.  Az ipari mértékű környezetszennyezés csökkentésén túl, mindennapi életünkben is több helyen tetten érhető a környezetre káros hatások csökkentésére való törekvés, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre vagy az energiatakarékos háztartási berendezésekre!

A környezet megóvása érdekében tett intézkedések hatására egyre többször találkozhatunk ún. ökocímkével rendelkező termékekkel. Ezekre a termékekre általánosságban az a jellemző, hogy előállításuk, felhasználásuk és újrahasznosításuk a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett valósul meg.

Az Európai Unióban 1992-ben határozták meg először az ökocímkék odaítélésére vonatkozó kritériumrendszert, amely mostani formáját 2010-ben nyerte el. Számos termékkategória kaphatja meg ezt a címkét, mint pl. elektronikai berendezések, vegyiáruk (pl. mosó- és tisztítószerek), ruházati termékek. Az egyes terméktípusokhoz külön kritériumrendszer került meghatározásra, de minden esetben elmondható, hogy nem ítélhető oda a címke, amennyiben a termék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén vagy a szaporodóképességre káros besorolással rendelkező anyagot vagy keveréket, illetve a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet szerinti engedélyköteles anyagot tartalmaz.

A mosó- és tisztítószerek, valamint általában a vegyiáruk esetében - a szigorú feltételrendszer ellenére - sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár ezek a termékek a környezetre a lehető legkisebb veszélyt jelentik, súlyos egészségkárosodást nem okozhatnak, azonban hatóanyagaik miatt az emberi egészségre mégis károsak lehetnek, pl. bőrirritáló vagy allergiás reakciót kiváltó hatásuk miatt.

A CLP rendelet uniós szinten szabályozza azt, hogy a vegyi anyagot tartalmazó termékek címkéjén milyen információkat kell feltüntetni annak érdekében, hogy a vásárló pontos tájékoztatást kapjon a termék veszélyeiről, a biztonságos tárolásról és kezelésről, illetve az óvintézkedésekről.  Az ún. piktogram a leginkább figyelemfelkeltő elem a címkén. Az egyes piktogramok különböző veszélyességi kategóriákhoz tartoznak, pl. a felkiáltójel jelzi a bőr- és szemirritáló, allergiás bőrreakciót kiváltó, illetve lenyelve, belélegezve vagy bőrrel érintkezve ártalmas anyagokat. Ezek a kategóriák az alábbi ábrán a piktogram mellett kerültek feltüntetésre. Az ökotermékeken a következő, kékkel bekeretezett piktogramok fordulhatnak elő:

Akár öko- akár hagyományos terméket vásárol, használat előtt mindig olvassa el a címkét és tartsa be az azon feltüntetett utasításokat, így védve nemcsak a környezetet, hanem saját és családtagjai egészségét is!

Hatályba lépett az új CLP veszélyességi osztályokat tartalmazó rendelet

Fontos mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió vegyi anyag stratégiája: a világon először dolgoztak ki egységes kritériumrendszert az endokrin rendszert károsító anyagok és a mobilis anyagok azonosítására.

Az Európai Unió vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos célkitűzése az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet felülvizsgálata. Ennek keretein belül került sor új veszélyességi osztályok bevezetésére, amelyek által lehetségessé válik az endokrin rendszert károsító, a perzisztens, a bioakkumulatív és a mobilis anyagok azonosítása.

Ezek közül kiemelendő az endokrin rendszert károsító és a mobilis anyagok uniós szinten egységes és átfogó azonosításának feltételrendszere, amely korábban vagy csak korlátozott hatállyal vagy egyáltalán nem került jogszabályi rögzítésre, miközben egyre súlyosabb problémákat okoznak szerte a világon.

Az új veszélyességi osztályokat a Bizottság (EU) 2023/707 felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza, amely 2023. március 31-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és ezt követően húsz nappal lépett hatályba. Az új osztályok bevezetése lehetővé tette az érintett anyagok és keverékek kockázatainak kezelését célzó hatékony, uniós szintű lépéseket.

A fenti osztályokba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagok tekintetében az osztályozást és címkézést legkésőbb 2025. május 1-től, keverékek esetében 2026. május 1-től kell alkalmazni. A megjelölt alkalmazási dátumok előtt már forgalomba hozott anyagok és keverékek esetén ugyanakkor az új kritériumok szerinti besorolásra, címkézésre átmeneti mentesség vonatkozik; az anyagok esetében 2026. november 1-ig, a keverékekre vonatkozóan 2028. május 1-ig.

A jogszabály egyes nyelvi verziói még nem tekinthetők véglegesnek, így a módosított magyar nyelvű verzió közzététele is csak később várható.

További információ itt érhető el:

A Bizottság (EU) 2023/707 felhatalmazáson alapuló rendelete a CLP rendeletnek az anyagok és keverékek veszélyességi osztályai, valamint az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó kritériumok tekintetében történő módosításáról

Az Európai Bizottság CLP rendelet felülvizsgálatáról szóló weboldala

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

2022. július 1-től 22 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2022/643 rendelete alapján. A módosítás következtében emellett négy anyagra kiviteli tilalom is életbe lép.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül tizenöt a peszticid felhasználási kategóriába, hét pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Utóbbiak közül külön kiemelendő, hogy a benzolra önmagában vonatkozó korábbi bejegyzés mellett a továbbiakban a 0,1 tömegszázalékban vagy annál nagyobb koncentrációban benzolt, mint alkotórészt tartalmazó anyagok kivitelére is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség, a jogszabályban meghatározott üzemanyagok kivételével.

A módosítás következtében továbbá öt vegyi anyag kiviteléhez, az esetükben eddig alkalmazandó kiviteli bejelentési kötelezettség mellett, a továbbiakban az importáló ország kifejezett hozzájárulására is szükség lesz. 

A módosító rendelet mellékletei technikailag felváltják a PIC rendelet I. és V. mellékleteit, valamint ezek korábbi módosításait, így 2022. július 1-től kizárólag a módosító rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok esetén kell alkalmazni a PIC rendelet kiviteli bejelentésre, kifejezett hozzájárulásra, valamint kiviteli tilalomra vonatkozó előírásait. A módosítással egyúttal megtörtént a mellékletekben felsorolt anyagok vámkódjainak aktualizálása is.

A kiviteli bejelentést legalább 35 nappal a tervezett kivitel dátuma előtt kell benyújtani, azonban azokban az esetekben, amikor a kiviteli bejelentés mellett az importáló ország kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitelhez különösen indokolt a lehető legkorábbi benyújtás. Ezeknél a PIC rendelet I. mellékletének 2. részében feltüntetett anyagoknál akár már 60 nappal a tervezett kivitel előtt célszerű benyújtani a bejelentést, hogy szükség esetén, a vonatkozó mentesség kérésével, biztosított lehessen a kivitel.

A kiviteli bejelentések időben történő benyújtásának elősegítésére az Európai Vegyianyag-ügynökség már aktualizálta a bejelentések benyújtására szolgáló ePIC rendszert.

További információ:

• A Bizottság (EU) 2022/643 rendelete
• Az NNK PIC rendeletről szóló honlapja

2022. március 31-én megjelent a méregközponti bejelentést megkönnyítő  útmutató magyar nyelvű változata.  Az útmutató lépésről lépésre mutatja be, miként kell a keverékre vonatkozó információkat megadni, kezdve a felhasználói fiók létrehozásától, egészen a bejelentési dosszié benyújtásáig. Ezen felül hasznos ötleteket nyújt ahhoz, hogy technikailag minél gördülékenyebb legyen a dossziékészítés. A dokumentum főbb pontjai az alábbiak:

• ECHA-fiók létrehozása és harmadik fél hozzárendelése
• A dossziékészítést megelőző lépések
• Szerkeszthető adatkészlet létrehozása
• Dosszié készítése lépésenként
  • összetevők hozzáadása
  • MiM (keverék a keverékben) megadása
  • termékazonosító adatok megadása
  • osztályozás és címkézés
  • toxikológiai információk
• Speciális esetek kezelése
  • általános összetevő-azonosító feltüntetése
  • szabványos formula feltüntetése
  • üzemanyagok bejelentése
  • több összetevőből álló keverékek feltüntetése (pl. mosogatógép-tabletta)
  • keverék/árucikk kombináció feltüntetése (pl. tisztítókendő)
• Csoportos és önkéntes bejelentés
• Validálás és benyújtás
• Bejelentés naprakésszé tétele (beleértve a dosszié érvénytelenítését is)

A magyar nyelvű útmutató az alábbi linken érhető el: https://poisoncentres.echa.europa.eu/documents/1789887/1803644/pcn_practical_guide_hu.pdf/0c18024d-c0dd-6e23-01f0-3fd998dbbefb?t=1647527864960

Néhány nap leforgása alatt két mérgezési eset is előfordult gyermeknevelési intézményekben, melyek a fertőtlenítőszerek nem megfelelő tárolásával, felhasználásával kapcsolatban következtek be.

A sajnálatos, de szerencsés kimenetelű esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére az elmúlt két évben éppen az ilyen esetek elkerülése érdekében a nevelési/oktatási és szociális intézményekben olyan ellenőrzéseket tartottunk, melynek elsődleges célja a veszélyes vegyi anyagok és keverékek felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás, a kockázati pontok beazonosítása, a vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és betartatása volt.

Az NNK ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden típusú fertőtlenítő szer engedélyköteles termék, az adott terméket kizárólag az engedélyben, valamint a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. 

A fertőtlenítő szerek már a végfelhasználásra szánt kiszerelési formá(k)ban kerülnek engedélyezésre, az attól való eltérés, azaz a fertőtlenítő szer áttöltése, pl.: kisebb kiszerelési formák képzése nem szabályos és veszélyes. Potenciális kockázatot jelent, hogy az ’új’ csomagolás nincs megfelelően felcímkézve, anyaga nem biztos, hogy ellenáll a szernek, adott esetben nincs gyerekbiztos zárral ellátva és az adagolás sem garantálható, hogy biztonságos és az előírtak szerint történik. Az ilyen jellemzően jelöletlen vegyszerek, munkaoldatok, különösen a más célra szolgáló edénybe áttöltött anyagok (például folyékony szappan adagolójába töltött maró anyag, ásványvizes palackba töltött színtelen, de mérgező vegyszer) szükségtelen és elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentenek mind a felhasználók, mind az esetlegesen érintett személyek és gyermekek számára.

Ki kell emelni, hogy a tévedésből történő lenyelés (pl. közvetlen véletlen fogyasztás, vagy a nem elégséges öblítés okán) kockázata miatt, különösen veszélyes és általánosan tiltott bármilyen vegyi anyagot élelmiszer tárolására szolgáló edényzetbe (pl. ásványvizes/üdítős flakon, befőttes üveg, ételhordó, stb.) áttölteni és abban tárolni!

Az élelmiszer közelében használható fertőtlenítő szerek külön engedélyezettek az ilyen jellegű felhasználásra, de ezen termékeket is kizárólag a használati utasításban foglaltak szigorú betartása mellett lehet alkalmazni (pl. hígításra, behatási időre és öblítésre vonatkozó előírások betartása).

Az országos ellenőrzés során alkalmazott NNK segédlet a releváns kockázati pontok beazonosításával a gyakorlat szerinti tevékenységek kockázati szintjét határozza meg, valamint emelkedett kockázat esetén a szabályozók átdolgozására, vagy intézkedések meghozatalára hívja fel a figyelmet. A kockázatokat értékelő táblázat megfelelő segítséget jelenthet az érintett intézményeknek is a jó gyakorlat fenntartása érdekében.

A segédlet az alábbi csatolt mellékletként tölthető le:

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
alapfokú oktatási intézmények kockázatértékelése.xlsx		2022-04-05

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javasolja a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluoralkil anyag EU-s szintű korlátozását. Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti korlátozás célja a talajvíz és a talaj szennyeződésének, valamint az embereket és a környezetet érintő kockázatok csökkentése.

Az ECHA az Európai Bizottság kérésére vizsgálta ezeknek az – angol rövidítéssel PFAS-ként jelölt – anyagoknak a felhasználása által okozott környezeti és egészségügyi kockázatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az egész EU-ra kiterjedő korlátozásuk, mivel a fluortartalmú tűzoltóhabok Európában számos esetben okoznak környezetszennyezést, mind a talaj, mind az ivóvíz vonatkozásában. A PFAS-tartalmú tűzoltóhabok alkalmazása során ezek az anyagok igen gyorsan a környezetbe jutnak, és ott tartósan megmaradnak (perzisztensek), a táplálékláncba – így az emberi szervezetbe is – bekerülve felhalmozódnak (bioakkumulatívak), és káros hatást fejtenek ki. A perzisztencia és az – akár csak valószínűsíthető – károsító hatás kombinációja egyértelműen indokolttá tette a további környezeti kibocsátás csökkentését, elejét véve ezzel a jövőbeni, potenciálisan visszafordíthatatlan károsodásoknak.

A konkrét javasolt korlátozás ennek megfelelően tiltja a tűzoltóhabokban lévő valamennyi PFAS forgalomba hozatalát, felhasználását és kivitelét, a felhasználás- vagy ágazatspecifikus átmeneti időszakokat követően, mely utóbbiak időt biztosítanak az ipar számára a PFAS-tartalmú haboknak a tűzbiztonság veszélyeztetése nélküli lecserélésére. Az átmeneti időszakok alatt is biztosítani kell azonban, hogy a környezetbe történő kibocsátás a lehető legkisebb maradjon, emellett a lejárt és más, hulladék tűzoltóhabokat is megfelelően ártalmatlanítani szükséges.

A korlátozási javaslatról szóló nyilvános konzultáció március 23-án veszi kezdetét, és hat hónapig tart, lehetőséget adva a vonatkozó észrevételek benyújtására. Az ECHA ezen felül április 5-én online tájékoztatást (webinar) is tart a korlátozásról, hogy segítse az érdeklődőket a konzultáción való részvételben. A webinar oldala a cikk alatti linkre kattintva érhető el.

Következő lépések

Az ECHA kockázatértékeléssel (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó (SEAC) tudományos bizottságai megkezdik a javasolt korlátozás értékelését, amelynek során figyelembe veszik majd a konzultációban beérkezett információkat is. A két bizottság együttes véleménye 2023-ra várható, és ennek alapján az Európai Bizottság a Tagállamokkal együtt dönt majd a korlátozás végső tartalmáról.

Háttér

A perfluor-alkil anyagok (perfluoroalkyl substances – PFAS) mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportját jelentik, több mint 4000 anyaggal, amelyek közé – sok egyéb mellett – olyan vegyületek tartoznak, mint a perfluor-oktánsav (PFOA), a perfluor-oktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és a perfluor-hexán-szulfonsav (PFHxS). Mindezeket széles körben használják különböző termékekben, a tűzoltó habokon kívül például vízlepergető textíliákban, élelmiszerrel érintkező anyagokban és kozmetikumokban is.

Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb ilyen kötés a szerves kémiában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek továbbá könnyen terjednek a környezeti elemekben, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, ezáltal is kockázatot hordozva az emberi egészség és a környezet szempontjából.

A PFAS-anyagok veszélyeit tekintve, felhalmozódhatnak az élőlények szervezetében (bioakkumulatívak) és mérgező hatásúak, valamint károsíthatják a magzatok fejlődését is. Számos PFAS bizonyítottan rákot okoz, vagy felmerült, hogy az emberi hormonális (endokrin) rendszert károsíthatja.

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája (Chemicals Strategy for Sustainability) a fentieknek megfelelően a PFAS-anyagokat is figyelembe veszi. A cél, hogy fokozatosan kivonásra kerüljenek az uniós forgalmazásból, és csak abban az esetben engedélyezzék használatukat, ha bizonyítottan pótolhatatlanok és nélkülözhetetlenek. Ezzel összhangban, a tűzoltóhabokban lévő PFAS-anyagokra vonatkozó korlátozási javaslat mellett már jelenleg is kidolgozás alatt áll egy további korlátozás tervezete is, amely lefedi a PFAS más felhasználásait, és a tervek szerint 2023 januárjában kerül benyújtásra az ECHA felé.

További információ:

Tájékoztató oldal a perfluor-alkil anyagokról (PFAS)

Az április 5-i ECHA webinar weboldala: A per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) uniós korlátozása a tűzoltóhabokban

A REACH rendelet szerinti korlátozási eljárás

Az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiája

Forrás: ECHA

A biocid termékek átmeneti engedélyezési eljárásai során a Kérelmezőre háruló egyik legnehezebb feladat az engedélyezni, vagy éppen módosítani kívánt termék 'teljes összetételének' pontos megadása. A vonatkozó kötelezettségeknek való hatékony megfelelés érdekében az alábbiakban összefoglalt szempontokat érdemes figyelembe venni.

A biocid termékek engedélyeztetési eljárásának lefolytatásához szükséges a termék teljes és pontos összetételének ismerete, nem csak a hatóanyag, hanem a többi összetevő (anyag vagy keverék) esetében is, így szükséges minden összetevő mennyiségét megadni. Az egyes összetevők pontos mennyiségének tömegszázalékos megadása elengedhetetlen, nincs lehetőség koncentráció tartományok feltüntetésére. Ezen túlmenően az egyes alkotórészekkel, azok funkciójával, illetve reakciókeverékek esetében a biocid termék végső összetételével kapcsolatos valamennyi releváns információt is meg kell adni (például tisztaság, szennyezők stb.).

Az összetétel tekintetében feltüntetendő legfontosabb információk:

• Összetevő megnevezése (név, kémiai név, keverék esetén kereskedelmi név)
• Összetevő funkciójának megadása (pl. hatóanyag, felületaktív anyag, színezék, illat, oldószer)
• Összetevő CAS és EK száma
• Összetevő mennyisége: tömegszázalékban (m/m%) kifejezve

A hatóanyag(ok) mellett az úgynevezett ’aggodalomra okot adó anyagok’ szintén kiemelt jelentőséggel bírnak, azok külön, pontos megadása is szükséges a teljes összetételben, függetlenül attól, hogy egy, a termékhez hozzáadott keverék összetevőjeként, vagy önálló összetevőként kerülnek a termékbe.

A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelet (a továbbiakban: Biocid rendelet) 3. cikk f) pontja az alábbiak szerint határozza meg az aggodalomra okot adó anyagok fogalmát:

„bármely olyan anyag, amely nem hatóanyag, és amely jellegéből fakadóan az emberekre, különösen a veszélyeztetett csoportokra, az állatokra vagy a környezetre azonnal vagy hosszabb távon ártalmas hatású, és valamely biocid termékben elegendő koncentrációban van jelen vagy képződik ahhoz, hogy adott esetben fennálljon az ilyen hatás kockázata.”

A gyakorlatban aggodalomra okot adó anyagnak tekinthető minden olyan összetevő, amely a CLP rendelet értelmében veszélyesként osztályozott vagy a veszélyesként való osztályozásra vonatkozó kritériumokat teljesíti és a biocid termékben olyan koncentrációban van jelen, amelynek következtében a termék a CLP rendelet értelmében veszélyesnek osztályozandó, továbbá a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) és a REACH rendelet XIII. melléklete szerint perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok.

Az engedélyezési eljárás során értékelésre kerül a teljes összetétel, azonban az engedélyokiratban, valamint annak mellékletében egészében nem jelenik meg. Az engedélyokirat melléklete főszabály szerint „A biocid termékek jellemzőinek összefoglalója” című dokumentum, amelyben az összetételre vonatkozó információknál kizárólag a hatóanyag és az aggodalomra okot adó összetevők kerülnek feltüntetésre. Korábban az engedély részeként kiadásra került a címketerv is, amelynek lényegi elemei beépítésre kerültek az előbb említett dokumentumba, kiváltva ezzel a címketervet képező mellékletet. A Biocid rendelet 69. cikke alapján, a CLP rendelet 17. és 18. cikkének kritériumaival összhangban, a címkén fel szükséges tüntetni a biocid termékek összetételét, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy, hasonlóan az engedély mellékletéhez, a hatóanyagot pontos mennyiséggel kell, az aggodalomra okot adó összetevőket azonban mennyiségük nélkül is elegendő feltüntetni.

Példák a különböző összetételű termékek teljes összetételének megadására:

1. Keverékmentes összetétel esetén:

Ideális esetben a termék gyártója számára ismert a termék minden összetevőjének pontos mennyisége. Ilyen esetben egyszerűen megadható a teljes összetétel az alábbi táblázatos formában.

2. Keverék az összetételben:

Megjegyzendő, hogy az engedélyezési eljárások során minden veszélyes összetevő esetében be szükséges nyújtani a vonatkozó biztonsági adatlapokat, ugyanakkor egy keverék biztonsági adatlapja ilyen esetben értelemszerűen több összetevőt is lefedhet e kötelezettség tekintetében.

1. A hatóanyag keverék formájában kerül a termékbe:
   Az alábbi termék két hatóanyag premixből, gélesítő adalékból és vízből kerül összeállításra. A gyártó számára ismert, hogy az első premix 50 m/m%, a második premix 25 m/m% hatóanyagot tartalmaz. A premixek egyéb összetevőiről a gyártónak nincs ismerete, azonban a biztonsági adatlapok alapján tudja, hogy a premixek aggodalomra okot adó összetevőt nem tartalmaznak. Ilyen esetben az alábbi módon adható meg egyszerűen a teljes összetétel.

Fontos megjegyezni, hogy mind a ’tiszta szesz’, mind a ’denaturált szesz’ keveréknek tekintendő, és hatóanyagként a táblázatokban csak az ’abszolút alkohol’-mennyiséget szabad feltüntetni, mint etanolt.

2. Több keverékekből történő előállítás esetén az alábbi táblázatos forma jelenthet megoldást:

Fenti táblázat esetében összesen öt biztonsági adatlapot szükséges benyújtani: A keverék, B keverék, C komponens, valamint a Parfümnek (keverék) és magának a terméknek a biztonsági adatlapját.

A ’Parfüm (keverék)’ összetevő nem tartalmaz sem hatóanyagokat, sem aggodalomra okot adó anyagokat, így a ’Parfüm (keverék)’ összetevő alkotóelemeit nem szükséges pontosan megadni, elegendő a termékben lévő összes ’Parfüm (keverék)’ mennyiségének megadása.

’A keverék’ és ’B keverék’ esetében a nem ismert „egyéb összetevők” feltüntetése is elfogadható a biztonsági adatlapok megfelelősége esetén. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a forgalomba hozott termék megfelelőségéért és biztonságosságáért a teljes felelősség az engedély tulajdonosát terheli, függetlenül attól, hogy ismeri-e annak teljes, pontos összetételét, vagy sem.

Idén január 4-étől alkalmazandó az a 2020. december 14-én kihirdetett Uniós rendelet, amely több mint négyezer veszélyes anyag felhasználását korlátozza az EU-ban a tetováláshoz és tartós sminkekhez használt keverékekben.

A tetoválás széles körben elterjedt az egész világon, ugyanakkor a felhasznált festékekre eddig nem létezett egységes szabályozás, és így nem lehetett kizárni az  e termékek potenciálisan súlyos egészségkárosító hatását sem.

Az Európai Bizottság az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) kérte fel, hogy vizsgálja meg a tetoválófestékekben és a sminktetováló festékekben található anyagok egészségügyi kockázatait. Az eljárás során, a folyamat átláthatósága, és az érdekelt felek véleményének megismerése és kellő figyelembe vétele céljából az ECHA 2017 és 2019 között több nyilvános konzultációt is tartott.

Az ECHA-tól beérkezett szakmai vélemény alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos, a tetoválófestékekben előforduló anyag súlyosan károsíthatja az emberi egészséget. Ezek olyan anyagok, amelyeknek rákkeltő, mutációt okozó és termékenységet, illetve a magzatot károsító, allergiát okozó, bőr- és szemirritáló, bőrmaró vagy szemkárosító hatása van.

Ahogyan arról korábban az NNK is hírt adott, a rendeletet 2020 decemberében fogadta el az Európai Bizottság, és egy év átmeneti időszakot biztosított a szakma képviselőinek a megfelelő intézkedések megtételére. A korlátozásnak megfelelően 2022. január 4. után (illetve két anyag, a Pigment Blue 15:3 és a Pigment Green 7 esetén 2023. január 4. után) nem lehet forgalomba hozni és felhasználni azokat a tetoválófestékeket, amelyek a rendeletben meghatározott koncentráció felett tartalmazzák az azonosított egészségkárosító anyagokat. Mivel a veszélyesként azonosított anyagok listája folyamatosan bővül, amennyiben valamely felhasznált anyagról a későbbiekben kiderül, hogy szintén súlyos egészségkárosító hatása lehet, automatikusan belekerül a korlátozás hatálya alá tartozó anyagok közé. Ugyanakkor mentességet kaptak azok a tetoválás céljából forgalomba hozott keverékek, amelyeket kizárólag gyógyászati célra használnak fel.

A felhasználási korlátozáson túlmenően a tetoválószerek szállítóinak új, a figyelemfelhívást és tájékoztatást szolgáló címkézési előírásokat is be kell tartaniuk: fel kell tüntetniük a felhasználási módot, és a címkének tartalmaznia kell az összetevők listáját és a vonatkozó biztonsági nyilatkozatokat is.

A rendeletet az Unión belül mindenhol közvetlenül kell alkalmazni, az előírások betartását ugyanakkor az EU tagállamainak nemzeti ellenőrző hatóságai végzik; Magyarországon ezt a tevékenységet a területileg illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalok népegészségügyi osztályának munkatársai látják el.

A korlátozást tartalmazó uniós rendelet részletes szövege az alábbi linken érhető el: RENDELET

A lefolytatott ellenőrzések alapján az Európai Unióban online árusított vegyi termékek 4/5-e nem felelt meg a biztonságos használat érdekében előírt, egységes uniós követelményeknek. 

2021 végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) nyolcadik uniós ellenőrzési projektje, amelyben az Unió összes tagállama, így Magyarország is részt vett. A projekt célja az interneten árusított veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek ellenőrzése volt a vonatkozó uniós jogszabályok, azaz REACH^[1], CLP^[2] és BPR^[3] rendeleteknek való megfelelés vonatkozásában. A projekt elsősorban  reklámozási követelmények, illetve az emberi egészségre káros hatást kifejtő anyagok felhasználásának csökkentése érdekében a REACH XVII. melléklete szerinti korlátozások betartásának ellenőrzésére fókuszált. A webáruházakban forgalomba hozott közel 6000 ellenőrzött termék közül majdnem 80% nem felelt meg valamely releváns jogszabály előírásainak. Még ennél is magasabb az arány az online piactereken árusított termékek esetében, ahol 95%-os nem-megfelelést állapítottak meg.

REACH korlátozások tekintetében körülbelül 2600 termék vizsgálatára került sor, amelyek majdnem 70%-a határérték felett tartalmazott valamilyen korlátozás alá eső vegyi anyagot. A legtöbb ellenőrzést a REACH XVII. mellékletének 28-30. bejegyzése szerinti rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok (CMR) vonatkozásában végezték. Ezen anyagok lakossági forgalmazása egy adott határérték felett tilos anyagként, más anyag összetevőjeként vagy keverékként. Ennek ellenére a vizsgált termékek elsöprő többsége nem felelt meg az előírásoknak. A célzott ellenőrzések során kiemelkedő volt a bórsavat tartalmazó termékek és az ólomtartalmú forrasztóón lakosságnak történő jogszerűtlen forgalmazása: a vizsgált termékek 100, illetve 99%-a jogszerűtlenül került forgalomba, de az azbesztre vonatkozó korlátozás esetén is 100% volt a meg nem felelés.

A CLP előírások vonatkozásában a vizsgált termékek hirdetései 75%-ban nem tartalmazták a jogszabály által meghatározott, reklámozásra vonatkozó követelményeket, vagyis a termék forgalmazója nem tájékoztatta a vásárlót a termék esetleges egészségügyi, környezeti vagy fizikai veszélyeiről, így a termékeket árusító weboldalakon nem kerültek feltüntetésre a veszélyességi osztályok, piktogramok vagy figyelmeztetések.

Az összes vizsgált termék több, mint 40%-a biocid termék, azon belül is – a járványhelyzetre tekintettel – nagyrészt kéz- és felületfertőtlenítő volt, amelyek ellenőrzése során a BPR előírásainak betartását is vizsgálták. Ennek során megállapították, hogy a vizsgált termékek 42%-a nem rendelkezett a forgalmazáshoz szükséges engedéllyel, ideértve, ha nem az engedélyezett felhasználói kategóriában hozták forgalomba (pl. kizárólag foglalkozásszerű felhasználók helyett a lakosságnak is), vagy ha nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazott a termék. Továbbá, a hirdetések 70%-a nem tartalmazta a biocid termékek biztonságos felhasználására vonatkozó figyelmeztetést.

Az ellenőrzéseket követően a végrehajtó hatóságoknak több mint 5000 alkalommal kellett intézkedést foganatosítaniuk; elsősorban és jellemzően a korlátozások és a BPR engedélyezési előírások megsértése esetén eltávolíttatták a termékeket a weboldalakról, illetve a nem megfelelő reklámozások esetén a honlapon található információ javítására, naprakésszé tételére kötelezték a forgalmazót.

Az ECHA végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fóruma (Fórum), amely az ellenőrzési projektet koordinálta, az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az érdekelt felek számára:

• az online piacterek és webáruházak üzemeltetőinek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az oldalon árusított termékek jogszabályoknak való megfelelésére, különös tekintettel a lakossági forgalomba kerülő, veszélyes összetevőket tartalmazó termékekre: ez azért is különösen fontos, mert az internetes oldalak a nyomtatott, fizikai értelemben korlátozott címkékkel szemben lényegesen rugalmasabbak, így több lehetőséget biztosítanak az előírt információk hatékony megjelenítésére, tájékoztatók elhelyezésére;
• az online forgalmazókat tömörítő kereskedelmi, szakmai szövetségeknek tagjaik körében törekedniük kell az előírásokkal kapcsolatos naprakész ismeretek és jó gyakorlatok terjesztésére, a tudatosság növelését célzó figyelemfelhívásra, például figyelemfelhívó kampányok, útmutató anyagok összeállítása révén;
• az online forgalmazóknak célszerű több információt kérni beszállítójukról és a kérdéses termékekről is, így meggyőződve arról, hogy betartják-e a vonatkozó előírásokat;
• amennyiben az érdekelt fél (gyártó, forgalmazó, vásárló) nincs teljes mértékben tisztában a vonatkozó előírásokkal és kötelezettségekkel, érdemes felvenni a kapcsolatot a kompetens hatóságokkal, tájékoztató szolgálatokkal.

A fentieken túl a Fórum felhívja a lakosság figyelmét, hogy körültekintően járjon el vegyi anyagok online vásárlása esetén, főleg abban az esetben, ha a termék oldalán egyáltalán nem található a termékre vonatkozó információ, ide értve a felhasználásra vonatkozó előírásokat, illetve a termében található anyagok veszélyeire vonatkozó információkat.

A teljes jelentés elérhető az alábbi linken, angol nyelven: https://echa.europa.eu/documents/10162/17088/project_report_ref-8_en.pdf/ccf2c453-da0e-c185-908e-3a0343b25802?t=1638885422475

^[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH)

^[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP)

^[3] Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (BPR)

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet által előírt egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert kötelezettség a regisztráció. Ez a legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott és az EU-ba behozott vegyi anyagok regisztrálását jelenti, amely az érintett cégektől anyagonként egy-egy regisztrációs dokumentáció összeállítását és benyújtását követeli meg az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé. A regisztráláshoz készült részletes iránymutatási dokumentum (guidance), a folyamat összetettsége és a korábbi, mennyiségi tartományokhoz kötődő, bevezetett anyagokra vonatkozó regisztrációs határidők miatt is az egyik legsűrűbben forgatott segédlet lett a REACH hatályba lépése óta, naprakésszé tétele ezért kiemelt fontosságú.

A guidance legújabb változata ennek megfelelően ismét naprakész támogatást nyújt a vállalatoknak regisztrációs kötelezettségeikkel kapcsolatban, beépítve az Európai Bizottság két – a bevezetett anyagokra vonatkozó utolsó (2018-as) regisztrációs határidő utáni regisztrálásról és a kapcsolódó adatmegosztásról, valamint a regisztrációs dokumentációk frissítéséről szóló – végrehajtási rendeletének tartalmát is, amelyek a guidance legutóbbi frissítése óta jelentek meg.

A legfrissebb változat világossá teszi, hogyan zajlik a regisztrációs folyamat most, hogy a bevezetett anyagokra vonatkozó rendelkezések már nem érvényesek, és tanácsot ad a vállalatoknak abban is, hogyan határozzák meg azt a mennyiségi tartományt, amelyben regisztrálniuk kell gyártott vagy az EU-ba importált anyagaikat. Leírja továbbá, hogy mikor kell feltétlenül frissíteni a REACH szerinti regisztrációkat, és kitér az EU-n kívüli cégek EU-s egyedüli képviselőire (OR - only representatives) és arra az esetre is, ha egy anyag regisztrációs száma esetleg már nem érvényes. Nem érinti azonban a nanoanyagok regisztrálási követelményeit, mivel erre egy külön függelék kerül majd összeállításra, amelynek megjelenése november 24-re várható.

Fontos újítás még a fentieken túl, hogy az új guidance már tartalmaz egy, az adatok ugyanazon anyagot regisztráló cégek általi – kötelezően előírt – közös benyújtásáról szóló szakaszt is, amely korábban az adatmegosztásról szóló guidance-ben szerepelt. Ez utóbbi guidance a közeljövőben ugyancsak frissítésre kerül majd.

Az alábbiakban elérhető regisztrációs guidance egyelőre még csak angol nyelven elérhető, de fordítása várhatóan már ez év végéig megtörténik.

További információ:

Guidance on registration 

A Bizottság (EU) 2019/1692 végrehajtási rendelete az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes regisztrálási és adatmegosztási rendelkezéseinek a bevezetett anyagokra vonatkozó végleges regisztrációs határidő lejárta utáni alkalmazásáról

A Bizottság (EU) 2020/1435 végrehajtási rendelete az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a regisztrálók számára a regisztrálás naprakésszé tételével kapcsolatban meghatározott kötelezettségekről

2021. október 25-én megjelent a méregközponti bejelentéshez tartozó ún. PCN formátum legújabb, 4. verziója, amely már elérhető az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálján.

Bővebben ...

A 2021. 06. 28-án kihirdetett egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 26. alcíme jelentősen módosította a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.). A Kbtv.-t érintő módosítások 2021. 06. 29-én léptek hatályba.

Bővebben ...

A Bizottság (EU) 2020/878 rendeletével újból módosul a REACH rendelet II. melléklete.

A REACH rendelet 31. cikke alapján átadandó biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a rendelet II. melléklete tartalmazza, amely időnként felülvizsgálatra kerül. A jelen módosítás keretében elsősorban az alábbiak tekintetében történt változás a korábbi változathoz képest:

• az anyagok nanoformáira vonatkozó információk feltüntetése;
• az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerének (GHS) 6. és 7. felülvizsgálatának átültetése;
• a CLP rendelet VIII. melléklete szerinti egyedi formulaazonosító (UFI-kód) biztonsági adatlapon történő feltüntetése;
• a CLP rendelet alapján meghatározott egyedi koncentrációs határértékek, szorzótényezők és akut toxicitási értékek feltüntetése;
• az endokrin károsító anyagokra vonatkozó tájékoztatás.

Mivel az új formátum alkalmazási időpontjával kapcsolatban eltérő értelmezésekről érkeztek jelzések a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály felé, így az egyértelműség érdekében, a Kémiai Biztonsági Hírlevél 1. számában^[1] megjelent információkat – az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) történő egyeztetést követően – az alábbiakban is megerősítjük:

1. Az új formátumot 2023. január elsejétől szükséges kötelezően alkalmazni, így ettől az időponttól kezdve már csak az (EU) 2020/878 rendelet szerinti biztonsági adatlapokat lehet majd átadni a szállítói láncban.

2. Ezt megelőzően mind az (EU) 2020/878 rendelet, mind az előző, (EU) 2015/830 rendelet szerinti formátum alkalmazható, akár újonnan összeállítandó, akár aktualizálandó adatlapról van szó. Ugyanakkor ajánlott már a határidő előtt is az új formátum használata.

Az ECHA 'Útmutató a biztonsági adatlap összeállításához' című dokumentuma 2020 decemberében került aktualizálásra az (EU) 2020/878 rendelettel kapcsolatos változásokra tekintettel, melynek magyar nyelvű változata már elérhető el az ECHA honlapján^[2].

Megjegyzendő, hogy 2020. december 29-én helyesbítés jelent meg az (EU) 2020/878 rendelet magyar változatához, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a biztonsági adatlap szakaszcímei, az angol eredeti szövegezéssel összhangban, ne változzanak. Az új formátum szerinti adatlapok összeállítása során így a helyesbítésnek megfelelő változatot kell figyelembe venni. Ez utóbbi, konszolidált változat már elérhető az Eur-Lex oldalán^[3].

^[1] https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/feliratkozas-a-kemiai-biztonsagi-hirlevelre

^[2] https://echa.europa.eu/hu/-/guidance-on-the-compilation-of-safety-data-sheets

^[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02020R0878-20200626&from=EN

A legtöbben ritkán gondolnak bele, mit is tartalmaznak a mindennapokban használt háztartási vegyszerek, amelyek rendszerint színes csomagolásban, hangzatos feliratokkal (például „hatékony tisztítás” vagy „csillogó felület) hívják fel magukra a figyelmet. A szembetűnő csomagolások mögött azonban az esetek jó részében erőteljes hatású vegyi anyagok rejlenek, amelyek a tisztításban és fertőtlenítésben valóban hatékonyak lehetnek ugyan, de ha nem figyelünk kellőképpen, akár mérgezési balesetet is okozhatnak!

Az EU tagállamainak méregközpontjai évente összességében több mint 600 000, mérgezéssel kapcsolatos hívást fogadnak, amelyek mintegy fele gyermekeket érint. Az ilyen sürgősségi hívásoknál alapvető, hogy megtudjuk, mi okozhatta a mérgezést. A hívások több mint 40%-ában azonban nehéz pontosan és gyorsan beazonosítani az adatbázisban a mérgezést okozó terméket a hívó által közölt adatok alapján, még ha a telefonáló a kezében tartja is a flakont a telefonhívás közben.

E nehézség kiküszöbölésére 2021. január 1-től az egészségügyi és/vagy fizikai veszélyt jelentő termékek csomagolásán az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint a címkén kötelező feltüntetni egy új elemet, az egyedi formulaazonosítót (angol rövidítéssel: UFI).

Az UFI a különböző veszélyes keverékek egyedi kódja, amely négy, kötőjellel elválasztott, négytagú szám- és betűcsoportból áll, előtte az „UFI” szóval, például UFI: QJA0-K0KA-H00P-EEW2. Ez az egyedi kód, akár egyfajta „rendszám”, lehetővé teszi az adott keverék gyors és pontos azonosítását, amikor a mérgezési eset bejelentésekor a telefonáló beolvassa azt. Használata ugyanis egyértelműen összekapcsolja a méregközpontok számára az adott terméket az ipari szereplők által benyújtott, a termék veszélyességére vonatkozó információkkal. Fontos megjegyezni, hogy – a cégeknek biztosított átmeneti időszak miatt – jelenleg még kaphatóak olyan termékek, amelyeken nem szerepel azok UFI kódja, de 2025. január 1-jéig fokozatosan minden, forgalomba kerülő veszélyes keverék csomagolásán fel kell majd tüntetni.

A termékek sokféleségének megfelelően, természetesen csomagolásaik is igen változatos formájúak és méretűek lehetnek, ennek ellenére az UFI-nak mindig jól látható helyen kell szerepelnie, hogy mérgezés esetén könnyű legyen megtalálni: a termék kereskedelmi/márkanevének vagy olyan veszélyességi információk közelében, mint például a figyelmeztető szimbólumok (az úgynevezett piktogramok) és a termék biztonságos felhasználására vonatkozó mondatok. Ez az elhelyezési követelmény akkor is fennáll, ha az UFI külön matricaként kerül a csomagolásra.

A különféle háztartási vegyszereinken megfelelően, szabályszerűen feltüntetett UFI által lehetővé tett, még gyorsabb és gördülékenyebb tájékoztatás a mérgezési esetek gyorsabb, hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, amely végső soron életeket menthet.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy tisztítószerek, irtószerek vagy a háztartásban fellelhető egyéb vegyszerek által elszenvedett mérgezések esetén hívják a magyar méregközpont, az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) 24 órás, ingyenesen hívható zöld számát, ahol segítséget kapnak az elsősegélynyújtással, várható tünetekkel, egészségkárosító hatásokkal és további teendőkkel kapcsolatban: 06/80-201-199. A hívás előtt keressék meg, hogy van-e a címkén UFI, és ha igen, mondják be azt a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében.

A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és más hasonló biszfenol vegyületek környezeti ​kockázatai tekintetében. Az utóbbira vonatkozó korlátozási javaslat várhatóan 2021 őszén kerül benyújtásra az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (az ECHA-hoz). Az eddigiekben az alábbi intézkedések történtek a BPA veszélyeinek megfelelő kezelése érdekében:

Besorolás reprodukciót károsító anyagként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely káros hatást gyakorol a szaporodási képességre. Ennek megfelelően, a BPA valamennyi gyártója, importőre vagy szállítója köteles a BPA-t tartalmazó keverékeket 1B kategóriába tartozó reprodukciót károsító hatásúként osztályozni és címkézni. Az anyagot ezen felül 2017 januárjában felvették a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) listájára, az úgynevezett Jelöltlistára (Candidate list) is, reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.

Azonosítás endokrin rendszert károsító anyagként (az emberi egészség és a környezet szempontjából)

Az ECHA Tagállami Bizottsága 2017. júniusi döntésével támogatta azt a javaslatot, hogy a biszfenol A az endokrin (vagyis életműködéseinket szabályozó hormonokat termelő) rendszert károsító tulajdonságai miatt is különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön beazonosításra, mivel valószínűsíthetően az emberi egészséget érintő olyan súlyos hatásokat fejt ki, amelyek a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító anyagokkal (ezek az ún. 1A vagy 1B kategóriába tartozó CMR-anyagok) azonos mértékű aggodalomra adnak okot. A BPA-ra vonatkozó bejegyzést 2018 januárjában frissítették, hogy tükrözze az anyag jelöltlistán való feltüntetésének további, környezeti szempontú, endokrin rendszert károsító tulajdonságain alapuló okait is.

A hőpapírokban való felhasználás korlátozása

2016 decemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy korlátozza az Európai Unióban a BPA hőpapírokban való felhasználását, és ez a korlátozás 2020 januárjában hatályba is lépett: Ennek megfelelően, az anyag nem hozható forgalomba hőpapírokban az EU piacán 0,02 tömegszázalékos koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb mennyiségben.

Eredményeként a papírgyártóknak más színelőhívó anyagra kell cserélniük a BPA-t, és ebben az iparágban az egyik leggyakoribb BPA-helyettesítőként alkalmazott anyag a biszfenol S (BPS), amely azonban szintén káros hatással lehet az emberi reproduktív és hormonális rendszerekre. A BPS veszélyességének részletes értékelése 2021-re várható, amelyhez az ECHA az érintett iparágtól közvetlenül is tájékoztatást kap a BPS és a BPA-t a hőpapírok uniós gyártása során helyettesítő más színelőhívók felhasználásáról.

Korlátozás élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban

Az Európai Unióban a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották a BPA felhasználását, de engedélyezett maradt az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való felhasználása, ugyanakkor meghatározták azt a maximális BPA-mennyiséget, ami még megengedetten kioldódhat ezekből az anyagokból. 

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában jóváhagyta a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határérték 0,05 mg/kg-os értékére irányuló bizottsági javaslatot. Ez egyúttal tiltja a biszfenol A műanyagflakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását.

A játékokra vonatkozó határérték

Jelenleg az Európai Unióban határértéket fogadtak el a BPA azon mennyiségére vonatkozóan, amely kijuthat a 3 év alatti gyermekeknek szánt gyermekjátékokból, illetve minden olyan játékból, amelyet a gyermekek a szájukba vehetnek. A BPA kioldódási határértéke jelenleg 0,04 mg/l.

Forrás: ECHA

További információ:

A biszfenol A és alternatíváinak használata a hőpapírban az EU-ban 2014 és 2022 között, 2020. május

Biszfenol A – az ECHA anyaginformációs weboldala

A BPA korlátozása hőpapírokban 

A különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezésének jelöltlistája

Biszfenol A – Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó weboldala

Az EFSA ismertetője a Biszfenol A biztonságosságáról

Játékbiztonság az EU-ban - Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW)

A biszfenolok – és más anyagok – fontos tulajdonságairól, egészségkárosító hatásairól további információkat talál a Nemzeti Népegészségügyi Központ humán biomonitoring oldalán, amely a vegyi anyagok biológiai mintákban (pl. vizeletben, vérben) történő mérésével foglalkozik.

Tizenhét százalékkal csökkent a bejelentett mérgezések száma 2020-ban a megelőző évhez képest, a halálos kimenetelű esetek száma viszont közel azonos maradt. Továbbra sem változott, hogy a véletlen balesetek egy jelentős részében kisgyermek a mérgezés elszenvedője, jelen vannak az élvezeti vagy öngyilkossági szándék miatti gyermekmérgezések is. Az összesítést az Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) készíti el minden évben az egészségügyi ellátásra szoruló és bejelentett mérgezési esetek feldolgozásával.

Az ETTSZ idén is összeállította és közzétette az elmúlt évre vonatkozó jelentését az emberi mérgezési esetekről.

2020-ban 21 272 mérgezési esetet jelentettek az ellátásában részt vevő orvosok, egészségügyi intézmények. Ez 4 542 esettel kevesebb, mint az előző évi esetszám. A bejelentett halálos esetek száma 76 volt, és többnyire öngyilkosság miatt következett be. A férfiak körében több mint 30%-kal nagyobb volt a mérgezések gyakorisága. Kor szerint elemezve a mérgezések több mint fele a 25 és 54 év közötti korosztályt érintette, 8%-a (1 631 eset) a gyermekeket.

A mérgezések az esetek 65,6%-ában élvezeti cél vagy függőség miatti – alkohollal, kábítószerrel, gyógyszerrel történő – szervisszaélés következtében alakultak ki. Minden hatodik mérgezés indítéka öngyilkosság volt, ezek jelentős része gyógyszermérgezés. Az öngyilkossági szándékból (60,8%) és egyéb okból (51,8) bekövetkezett mérgezések a nők körében voltak gyakoribbak, az élvezeti/függő (77,4%) és véletlen (54,5%) mérgezések tekintetében pedig a férfiak érintettsége volt nagyobb. A gyermekmérgezések jelentős része ugyan véletlen mérgezés, de figyelmet érdemel, hogy a 10-14 évesek körében már a visszaélés jellegű felhasználás miatti mérgezések is nagy számban fordultak elő (303 eset).

Az esetek több mint fele az elmúlt évben is alkoholmérgezés (52,4%), több mint negyede pedig gyógyszermérgezés (28,3%) volt. Ezt követték a kábítószerekkel (8,8%) és az ipari és háztartási anyagokkal (7,7%) történt mérgezések. Az ipari és háztartási anyagokkal történő mérgezések túlnyomó részt baleseti jelleggel, véletlenül történnek, ezek legnagyobb hányada tavaly is gázmérgezés (40,1%) volt, főként füst és szén-monoxid belélegzése (544 eset) és tisztítószerek összeöntésekor keletkező klórgáz belélegzése miatt (119 eset). A háztartásban előforduló mosó- és tisztítószerek közül leggyakrabban hypoval (133 eset) és mosógél kapszulákkal (132 eset) (tartalmának szájba, szembe kerülésével) történt mérgezés. A mosógél kapszulákkal kapcsolatos incidensek 1 kivétellel gyermekek esetében következtek be, 78%-ban az 1-4-éves kisgyermek körében. Jelentősebb számú emellett még az etilén-glikollal (143 eset) történt mérgezések száma, melyek több mint fele (78 eset) öngyilkossági szándékra vezethető vissza.

A mérgezések többsége megelőzhető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ felhívja a figyelmet a tavaszi nagytakarítással járó többszörös vegyszerhasználat, és a tisztítószerek keverésének tilalmára, valamint a fertőtlenítőszerek nem megfelelő használatának veszélyeire. Fokozott figyelmet igényelnek az 1-4 éves kisgyermekek, 2020-ban 895-en kerültek kórházba a háztartásban előforduló gyógyszerek, tisztítószerek, irtószerek, mérgező növények – helytelen tárolásából adódó – véletlen elfogyasztása miatt.

A 2020. évi mérgezési statisztika az alábbi mellékletben érhető el.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény értelmében a Magyarországon előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta humán mérgezési esetet az egészségügyi ellátó helynek minden esetben be kell jelentenie az ETTSZ-nek. Az ETTSZ további feladata a mérgezés esetén történő tájékoztatás, mely szolgáltatás a 06-80-20-11-99-es zöld számon a nap 24 órájában, ingyenesen áll a lakosság rendelkezésére.

Nemzeti Népegészségügyi Központ

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
OSAP 1570 jelentés_2020.pdf		2021-05-28

Az utántölthető mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok

A vegyiárukra vonatkozó jogszabályi előírásokat az utántölthető flakonokba adagoltan vásárolt termékek esetében is be kell tartani, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a környezetet kevésbé terhelő, „csomagolásmentes”, így lényegesen kevesebb hulladék termelődésével járó termékek árusítása. A csomagolás elhagyása a gyakorlatban természetesen legtöbbször nem annak teljes elhagyását, inkább használatának ésszerűsítését, mennyiségének csökkentését jelenti, leginkább újra felhasználható, újratölthető tárolók használatával. Bár a csomagolásmentes vásárlás kapcsán legtöbben ma még szinte csak élelmiszerekre gondolunk, de már Magyarországon is találkozhatunk olyan üzletekkel, ahol utántölthető flakonokba adagolható mosó- és tisztítószereket, háztartási vegyiárut is vásárolhatunk. Utóbbiak esetében, az emberi egészséget és a környezetet károsító tulajdonságaik miatt, különösen fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése e termékek vonatkozásában csak a vegyi anyagokra vonatkozó (osztályozási, címkézési és csomagolási) jogszabályi előírások megfelelő betartása mellett valósítható meg biztonságosan és jogszerűen.

• A csomagolásmentes vegyiárut értékesítő üzletek maguk is kínálnak megfelelő, az adott termékkategória (pl. por vagy folyadék) tárolására legalkalmasabb anyagú, zárható utántöltő flakonokat, tárolóedényeket termékeikhez. Elsősorban ezen edények többszöri használata javasolt.
• Nagyon fontos, hogy az eredetileg élelmiszerek csomagolásához gyártott vagy használt, például ecetes, ásványvizes, üdítőitalos flakonok, befőttes üvegek és más csomagolóeszközök vegyiáruval történő újratöltése szigorúan tilos!
• A veszélyes termékek veszélyeinek közlése a fogyasztók felé a címke által történik, amelynek biztosításáról a termék forgalmazójának kell gondoskodnia. A címke magyar nyelven és jól láthatóan tartalmazza a termék veszélyeire, biztonságos kezelésére, óvintézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a környezeti és egészségügyi veszélyekre utaló piktogramokat. Mindig győződjünk meg róla, hogy a vásárláskor megkapjuk a megfelelő címkét. A gyakorlatban ezt az üzlet vagy a már címkével ellátott saját flakonnal biztosítja vagy a hozott tárolóhoz adja át a ráragasztható címkét a vásárláskor. A címkét azonnal rá is kell ragasztani a tárolóedényre.
• Fontos tudni továbbá, hogy nem csak az újratölthető flakont, hanem magukat az „utántöltő állomásokat” is megfelelő címkével kell ellátni, annak érdekében, hogy a veszélyekre vonatkozó információkkal már a töltéskor tisztában lehessünk.

További javaslatok, tippek

• Mindig győződjünk meg arról, hogy az utántöltéshez használt flakon vagy más tárolóedény alkalmas legyen a vásárolt szer tárolására, például jól záródjon, és ne legyen sérült. Emiatt is javasolt az ezekben az üzletekben általában e célra kínált, utántölthető tárolók megvétele.
• Ha mi viszünk magunkkal a vásárláshoz saját tárolót, olyan megfelelő flakont válasszunk, amelyben eredetileg is ugyanolyan típusú terméket vásároltunk!
• Ügyeljünk arra, hogy az újratöltéshez használt tárolóink tiszták, szennyeződésmentesek legyenek!
• Amennyiben általános, de tisztítószerek tárolására alkalmas, jól zárható, megfelelő anyagból készült tárolókat használunk, ugyanúgy nem szabad elfelejtkeznünk a címke szükségességéről az utántöltő pontokon való vásárláskor!
• Végül hazaérve, családtagjaink, gyermekeink védelme érdekében, otthon is biztosítsuk, hogy a vásárolt termékeket megfelelően, elzárva tároljuk, a címkét ne távolítsuk el, és az mindig jól olvasható, jól látható maradjon!

Az interneten történő vásárlás világszerte egyre népszerűbbé vált, különös tekintettel a koronavírus járványra, mivel biztonságosabb és egyszerűbb, mint a boltban történő vásárlás, azonban a felek közti kommunikáció közvetettsége miatt speciális szabályok vonatkoznak erre a típusú vásárlási formára. Különösen igaz ez a vegyi anyagok online vásárlására.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatójában olyan általános dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyet bármely termék vásárlása esetén tartsunk szem előtt, pl. hogy csak megbízható forgalmazótól vásároljunk, vagy figyeljünk arra, hogy biztonságos fizetési módot válasszunk.

A vegyi anyagok vásárlását szintén egyre gyakrabban végezzük az interneten keresztül, azonban ezen termékek online történő forgalmazására további szabályok is vonatkoznak. Vegyi anyagok vásárlása esetén fontos tudni, hogy a vásárolni kívánt terméknek van-e káros hatása egészségünkre vagy a környezetre, hogyan tudjuk a terméket biztonságosan használni (pl. kell-e védőfelszerelés, speciális hulladékkezelési szabályok, stb). Ennek érdekében, vásárlás előtt, az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt:

• A forgalmazó jogilag köteles felhívni a vásárló figyelmét a termék veszélyeire, pl. hogy az adott termék irritáló hatású a bőrre. Ezt a terméket hirdető, árusító internetes oldalon kell feltüntetnie, vagy közzé kell tennie a termék címkéjéről egy jól olvasható képet. Általánosságban a címkén találhatunk meg minden információt, amely az anyag veszélyeire, kezelésére és az óvintézkedésekre hívja fel a figyelmet.
• Az írásos információkon túl a termék oldalán keressük a veszélyt jelző piktogramokat, amelyek már önmagukban információval szolgálnak az egészségre vagy környezetre gyakorolt veszélyekről. A piktogram egy piros, csúcsára állított négyzet formájában jelenik meg, amelyből többféle létezik, attól függően, hogy milyen veszéllyel rendelkezik az adott termék.
• Elővigyázatossággal járjunk el azokban az esetekben is, ha olyan állításokkal találkozunk, mint pl. környezetbarát, veszélytelen, bőrbarát. Környezetbarát termékeknél is lehet az adott anyagnak az emberi egészségre gyakorolt veszélye. Ez különösen igaz a fertőtlenítőszerekre, hisz ezeknek a szereknek az a funkciójuk, hogy a vírusokat és baktériumokat elpusztítsák, így feltételezhetően van valamilyen káros hatásuk.
• Ne vásároljunk olyan terméket, amelynél egyértelműen kiderül, hogy nem lakossági felhasználásra szánják, mert azok használata speciális szaktudást igényel.
• Kerüljük a közösségi oldalakon történő vásárlást, mivel az eladó kiléte és a termék minősége nehezen ellenőrizhető.

Mi nem szerepelhet egy címkén, ha a termék ’csak’ kéztisztító?

A kéztisztító, illetve kézfertőtlentő termékek esetében gyakran igen nehéz eldönteni, hogy kozmetikai termékről, biocid termékről (azon belül is fertőtlenítőszerről) vagy esetleg mindkettőről van szó. Ennek eldöntésében segít egy, az Európai Bizottság által kiadott, alábbiakban összefoglalt, a kozmetikai termékekre vonatkozó műszaki dokumentáció.

Bővebben ...

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021. március 31-én, 10:00 és 12:00 között (Helsinki idő szerint 11:00 – 13:00) webkonferenciát szervez a veszélyes keverékek méregközpontba történő bejelentésének (PCN bejelentés) megismerésével kapcsolatban. Valós esetekben előfordult hibák alapján ismertetnek tanácsokat, többek között szóba kerül majd a dossziékészítés, bejelentés előkészítése és validálása, valamint aktualizálása is. A regisztráció nélkül nézhető konferencia elérhető lesz az ECHA honlapján: https://echa.europa.eu/hu/webinars

Alább látható az ülés programterve:

Márciusban közzétették továbbá az „Útmutató az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkhoz – a CLP-rendelet VIII. melléklete” dokumentum 4.0 verzióját, mely egyelőre csak angol nyelven érhető el. E dokumentum célja, hogy átfogó technikai és tudományos tájékoztatást adjon az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) 45. cikkének és VIII. mellékletének végrehajtásáról. Az új kiadás a VIII. melléklet legfrissebb módosítása alapján a helyettesítő összetevők csoportjával, szabványos formulákkal, üzemanyagokkal és egyedileg kikevert festékekkel kapcsolatos információkkal bővítette a dokumentumot, mely elérhető a következő linken:

https://echa.europa.eu/guidance-documents/guidance-on-clp

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN) jelenleg különböző módokon biztosítja az ipar számára (egyszerűsített, ún. vezetett dossziékészítés és adatkészlet alapú dossziékészítés), hogy a veszélyes keverékekre vonatkozó információkat elkészítse és benyújtsa a méregközpontok felé.

A PCN portálon 2021 áprilisában azonban megszűnik a vezetett dossziékészítés és a továbbiakban csak az adatkészlet (dataset) nézet marad fent. Azon felhasználóknak, akik gyakran jelentenek be, érdemes már most megismerkedniük ezzel a felülettel a könnyebb átállás érdekében.

A váltás célja a PCN bejelentési felület átláthatóbbá, és ezáltal a bejelentés menetének gördülékenyebbé tétele. A bejelentés során először a keverék adatkészletét kell létrehozni, ez szolgál a dosszié alapjául. A lenyitható fülekkel könnyen és gyorsan elérhetőek a bejelentés pontjai, az adatok kitöltésének sorrendjét így a bejelentő döntheti el. Különböző munkakörnyezeteket (working context) hozhatunk létre, így a rendszer csak azon kitöltendő mezőket jeleníti meg, ami a konkrét bejelentéshez szükséges. Amennyiben a bejelenteni kívánt keverék MiM-et (keverékben lévő keverék) vagy egyéb speciális összetevőt tartalmaz (pl. helyettesítő összetevők csoportját vagy szabványos formulának megfelelő keveréket), ezen információkat egy külön munkakörnyezetben is meg lehet adni, és később összekapcsolni a bejelenteni kívánt keverék adatkészletével.  Az összekapcsolt adatkészletek esetében bármelyikben változtatás történik, a módosított információk a többi adatkészletben is meg fog jelenni. 

Az adatkészlet szerkeszthető: a bejelentő hozzáadhat, eltávolíthat vagy módosíthat keverékkel kapcsolatos adatokat. Ebből készül el a dosszié, melyet a tagállami méregközpontok felé küldenek, amely már nem módosítható.

Az adatkészlet nézet előnyei a vezetett dossziékészítéssel szemben:

• átláthatóbb menüpontok
• szükségtelen mezők mellőzése
• jobb felületeloszlás, így egyszerre több információ látható
• felkészíti a rendszert a csoportos bejelentés* lehetőségére

Az adatkészletek elkészíthetők az irányítópult „Keverékek” („Mixtures”) moduljában. Az irányítópulton található az „Anyagok” („Substances”) modul is, amelyben bármilyen anyag adatait tárolhatja, akár egyedileg elkészítve, akár beimportálva. Az „Árucikkek” („Articles”) modul csak a SCIP adatbázisba történő bejelentésekhez használható, amely információkat tartalmaz az árucikkekben található, aggodalomra okot adó anyagokról.

Segítséget nyújtanak a méregközponti bejelentés megtételéhez a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján fellelhető ECHA videók, melyek magyar nyelvű felirattal vannak ellátva:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/clp/a-clp-rendelet/meregkozponti-bejelentes

Az adatkészlettel történő bejelentésről szóló hivatalos segédlet „PCN: a practical guide” néven érhető el az alábbi weboldalon:

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

__________________________________________________________________________________

* Az összetételükben csak korlátozottan eltérő többféle keverékre vonatkozó információkat meg lehet adni ugyanabban a bejelentésben: ezt nevezik „csoportos bejelentésnek”. Eltérés lehetséges, mely kizárólag illatszert, illatanyagot érinthet, melyek együttes koncentrációja nem haladhatja meg az 5%-ot. A PCN bejelentés ezen funkciója várhatóan a 2021-es év második felében élesedik.

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválását követően 2021. január 1-jétől megváltoztak a vegyi anyagok kereskedelmének feltételei, valamint az érintett magyar vállalatok szerepkörei és kötelezettségei.

2020.december 31-én lejárt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő 2020. január 31-ei kiválását követő átmeneti időszak, így 2021. január 1-jét követően az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti, 2020. december 24-én elfogadott és – végleges uniós ratifikációjáig – ideiglenesen alkalmazott, kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik a vegyi anyagok kereskedelme a két fél között. A megállapodásban és az észak-írországi protokollnak megfelelően az Egyesült Királyságnak az észak-írországi, valamint a nagy-britanniai (Anglia, Skócia, Wales) részeire különböző szabályok alkalmazandóak.

Észak-Írország tekintetében a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok (beleértve az 1907/2006/EK (REACH), az 1272/2008/EK (CLP) és a 649/2012/EU (PIC) rendelet) továbbra is alkalmazandóak maradnak, így az észak-írországi vállalatokkal történő kereskedelem továbbra is „unión” belüli forgalomba hozatalnak minősül.

Nagy-Britannia azonban 2021. január 1-jétől kezdve ún. harmadik országnak minősül, ennek megfelelően az onnan származó behozatal importnak, míg az oda történő kivitel exportnak tekintendő.

Import

A Nagy-Britanniából származó áruk tekintetében a kiválást megelőzően továbbfelhasználónak vagy forgalmazónak minősülő vállalatok a vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében importőrökké válnak és az alábbi új kötelezettségekkel szembesülhetnek:

1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH):

• Az anyagok veszélyességétől függetlenül, általános regisztrációs kötelezettségük van az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) felé azon önmagukban, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok gyártóinak/importőreinek, akik évi 1 tonnát elérő mennyiségben gyártanak vagy importálnak egy adott anyagot, kivéve, ha az anyag mentesül a kötelezettség alól a REACH rendelet 2. cikk (5) és (7) bekezdése alapján, vagy regisztráltnak tekintett a 15. cikk, vagy a 24. cikk alapján. A regisztráció alól továbbá abban az esetben is mentesülhetnek az uniós vállalatok, ha az érintett anyagra egyedüli képviselő került kijelölésre a REACH rendelet 8. cikke alapján.
• Amennyiben teljesülnek a REACH rendelet 31. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek, akkor az adott veszélyes anyag, vagy keverék gyártójának/importőrének a REACH rendelet 31. cikkének előírásainak megfelelő biztonsági adatlapot kell összeállítani, és azt az átvevő felek számára átadnia.
• A REACH rendelet XIV. mellékletében szereplő anyagok csak engedély birtokában hozhatóak forgalomba. Amennyiben nagy-britanniai illetékességű volt egy engedély birtokosa, meg kell győződni arról, hogy az engedélyt átadták-e egyedüli képviselő számára, illetve, ha nem, akkor saját engedélykérelmet szükséges benyújtani a jogszerű importhoz.

2) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP):

• Az unión belüli gyártók/importőrök felelőssége az adott anyagnak vagy keveréknek a CLP rendeletnek megfelelő osztályozásának elvégzése.
• A CLP rendelet 39. cikkében meghatározott anyagok importja esetén az anyagokat be kell jelenteni azok importját követő 1 hónapon belül az ECHA számára a CLP rendelet 40. cikke alapján.
• A CLP rendelet 45. cikke és VIII. melléklete értelmében az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keveréket forgalomba hozó importőröknek elektronikus úton bejelentést kell tenniük a bejelentési portálon (PCN portál) keresztül a méregközponthoz. A bejelentési kötelezettség a keverék végfelhasználásától függően fokozatos rendszerben kerül bevezetésre:

• január 1-től a lakossági és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozóan,
• január 1-től az ipari felhasználásra készült keverékeket illetően, valamint
• január 1-től a vonatkozó határidők előtt a nemzeti rendszer szerint már bejelentett keverékek esetén.

Az ipari felhasználásra készült keverékek esetén a 2024. január 1-jei alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a méregközponti bejelentés, melynek megtételével a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. és 8. §. szerinti veszélyeskeverék-bejelentési kötelezettség teljesíttetnek tekintendő.

3) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

• A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül, vagy a PIC rendelet III. melléklet 2. része szerinti tartalommal kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

4) A higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet:

A higany, valamint az 2017/852/EU rendelet I. mellékletben felsorolt higanykeverék csak írásos engedély birtokában importálható. Az engedélykérelmet a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 1. §. b) része alapján az országos tisztifőorvos számára kell benyújtani.

Export

1) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

• A PIC rendelet I. mellékletében felsorolt, az Unióban tilalom vagy súlyos korlátozás alatt álló vegyi anyagok (ipari vegyi anyagok, peszticidek, biocidok), illetve ilyen anyagokat tartalmazó bizonyos keverékek és áruk exportja esetén az exportőröknek kiviteli bejelentést kell tenniük a kijelölt hatóság számára az ePIC rendszeren keresztül legalább 35 nappal a tényleges kivitelt megelőzően, illetve adott esetben a nagy-britanniai hatóság kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitel megelőzően.
• A PIC rendelet 17. cikke alapján az exportálandó anyagokra a vonatkozó jogszabályokban (pl.: 1107/2009/EK, 512/2012/EU, 1272/2008/EK) rögzített címkézési és csomagolási előírásokat kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országba történő kivitel során is, kivéve, ha ezek ellentétesek az importáló országban érvényes előírásokkal.

A fenti kötelezettségen túl a rendelet előírja, hogy ha az exportálandó termékhez szükséges biztonsági adatlapot összeállítani az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikke alapján, akkor azt az exportőrnek el kell juttatnia az importáló fél részére is.

• A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

A Nagy-Britanniában alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban az illetékes brit hatóság, a Health and Safety Executive honlapján tájékozódhat (https://www.hse.gov.uk/brexit/chemicals-brexit-guidance.htm).

2020. december 14-én megjelent az Európai Unió Hivatalos lapjában a Bizottság (EU) 2020/2081 számú rendelete a tetováláshoz és a sminktetováláshoz használt festékekben található anyagok korlátozásáról. Az intézkedés tehát nem a tetoválás vagy a tetováló festékek betiltásáról szól, hanem a tetoválás biztonságosabbá tételéről azáltal, hogy a tetováló- és sminktetováló festékekben használt veszélyes anyagok mennyisége biztonságos határértékek alá csökkenjen.

A rendelet értelmében a korlátozás a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (ún. CMR anyagok), a bőrszenzibilizáló vagy bőrirritáló anyagokra, a szemkorróziót vagy szemkárosodást okozó anyagokra, bizonyos fémekre, valamint a kozmetikai termékekről szóló rendeletben szabályozott egyéb anyagokra terjed ki.

Ezen anyagokat, adott koncentrációt meghaladó mennyiségben, tartalmazó tetováló festékeket 2022. január 4. után nem lehet forgalomba hozni és felhasználni sem lehet azokat tetoválási céllal. Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően a tetováló szerek szállítóinak új címkézési előírásokat is teljesíteniük kell, amelyek a figyelemfelhívást és tájékoztatást szolgálják.

A fentiektől eltérően, szakmai megfontolások alapján általános kivétel került megállapításra a normál körülmények között gáz halmazállapotú anyagokra, valamint a helyettesíthetőség biztosítása érdekében 2023. január 4-ig tartó mentesség a Pigment Blue 15:3 (EC szám: 205-685-1) és Pigment Green 7 (EC szám: 215-524-7) anyagokra.     
Mentességet élveznek még azon (tetoválás céljából) forgalomba hozott keverékek is, melyek kizárólag a 2017/745/EK rendelet szerinti gyógyászati célokra kerülnek felhasználásra.

A korlátozás részletes szövege az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32020R2081&from=EN

2020. december 18-ával Magyarországon is aktív az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN). A Portál lehetővé teszi az ipar számára, hogy elkészítse és benyújtsa a veszélyes keverékekre vonatkozó, a méregközpontok számára szükséges információkat, a 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklete alapján. A bejelentés megtétele 2021. január 1-jétől kötelező, és ettől az időponttól ellenőrzi tartalmilag a bejelentéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő, a bejelentések fogadására kijelölt szerv, abból a szempontból, hogy a benyújtott adatok összességében megfelelnek-e a VIII. melléklet követelményeinek.

Magyarországon a PCN bejelentés díjai az alábbiak szerint alakulnak:

• új bejelentés esetében a bejelentés díja 16 000 Ft bejelentésenként,
• az összetételt érintő jelentős változást követő „új” bejelentés díja 12 000 Ft bejelentésenként,
• a bejelentések aktualizálása díjmentes.

A befizetéshez szükséges további információkat ezen az oldalunkon találhatnak: LINK 

A PCN-információk összeállításának és benyújtásának háromféle módja van: online az ECHA bejelentési portálon keresztül, offline az IUCLID program segítségével, valamint rendszerek közötti szolgáltatással (S2S). További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra: LINK

Amennyiben egyszerre több tagállamba kíván bejelenteni, benyújtás előtt érdemes ellenőrizni az ECHA méregközpontokkal kapcsolatos weboldalán található „A CLP-rendelet VIII. mellékletének végrehajtására vonatkozó tagállami határozatok áttekintése” című dokumentumban, hogy az adott tagállam fogadja-e már a portálon keresztül elküldött bejelentéseket. Ugyanitt megtalálható a PCN bejelentés lépéseit ismertető „PCN gyakorlati útmutató”.

Az ECHA méregközponti honlapja, ahol a PCN bejelentés elkészítése megkezdhető, az alábbi linken elérhető:

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába (Substances of Concern In articles as such or in complex objects Products – SCIP). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.

A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH rendelet 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz SVHC-t.

A bejelentésre kötelezettek körét a REACH rendelet 3. cikk 33. pontja és a 31. cikk (1) bekezdése együttesen határozza meg, amely szerint egy árucikk szállítójának az árucikk gyártója vagy importőre, a forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője minősül, aki az árucikket piaci forgalomba hozza. Ugyanakkor a 33. cikk (1) bekezdése csak azon forgalomba hozatalra vonatkozóan ír elő kötelezettséget, amely a REACH rendelet 3. cikkének 35. pontjában meghatározott ’árucikk átvevő’, azaz ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó felé történik.

Ennek megfelelően, a következő árucikk-szállítóknak kell információt szolgáltatniuk az ECHA felé:

• az árucikk uniós előállítói és összeszerelői,
• az árucikk uniós importőrei,
• az árucikk uniós forgalmazói és a szállítói lánc árucikkeket forgalmazó egyéb szereplői, a közvetlenül és kizárólag a fogyasztóknak árucikkeket szállítók kivételével.

Az ECHA-nak való információszolgáltatás kötelezettsége az első szállítótól (előállító/importőr) kezdődik. A REACH rendelet tekintetében az import az Európai Gazdasági Térség tagállamain (EGT: EU-tagállamok, Norvégia, Liechtenstein és Izland) kívüli országból történő behozatalt jelenti.

Az árucikk előállítóira/összeszerelőire és importőreire vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha kizárólag fogyasztók számára hozzák forgalomba az árucikkeket.

A SCIP adatbázisba történő bejelentési kötelezettség magyar jogrendbe történő átültetése az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény révén valósult meg, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.) módosítva ültette át az alábbi, 2021. március 1-től hatályos rendelkezést:

„11.§. A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”

A SCIP adatbázisba történő bejelentéssel kapcsolatban további információ az ECHA weboldalán érhető el.

A kötelezettséggel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem rendelkezik hatáskörrel. Az érdekelt felek a bejelentéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában, a kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére – a Kbtv. 32. §. (1) bekezdésének g) alpontja alapján – kijelölt hulladékgazdálkodási hatósághoz fordulhatnak (ld. a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=248074.421699 ).

Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.

Hogyan működik?

Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.

Várható bővítés

Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.

Forrás: ECHA

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

• Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
• Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
• Üzemanyagok
• Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.

A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.

A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.

Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.

Forrás: ECHA

További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)

CLP rendelet VIII. melléklete

Adatkövetelmények PCN bejelentésnél

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.

A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.

Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.

A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.

Forrás: ECHA

További információ:

Az ECHA korlátozási javaslata

Európai műanyag stratégia

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf		2020-09-24

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatosan tartalmaz majd információkat. Az adatbázis célja, hogy az ilyen veszélyes anyagokat magukban foglaló árucikkekről áttekinthető információt biztosítson, az adott árucikk teljes „életciklusának” figyelembe vételével.

2020. június 25-én az alábbi vegyi anyagok kerültek fel a Jelöltlistára:

• 1-vinil-imidazol

EC szám: 214-012-0  CAS szám: 1072-63-5

veszély: reprodukciót károsító

• 2-metil-imidazol

EC szám: 211-765-7  CAS szám: 693-98-1

veszély: reprodukciót károsító

• Dibutilbisz(pentán-2,4-dionáto-O,O')ón

EC szám: 245-152-0  CAS szám: 22673-19-4

veszély: reprodukciót károsító

• Butil-4-hidroxi-benzoát (Butilparabén)

EC szám: 202-318-7  CAS szám: 94-26-8

veszély: endokrin rendszert károsító

A Jelöltlistán szereplő anyagokat tartalmazó árucikkek importőreinek és gyártóinak az anyagok listára való felvételétől (a fenti anyagok esetében 2020. június 25-től) számított hat hónapon belül értesíteniük kell az ECHA-t.

A kötelezettségekről és a kapcsolódó eszközökről további információk az ECHA alábbi linkekre kattintva elérhető weboldalain találhatók.

Forrás: ECHA

További információ:

A különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája

A Jelöltlistára való felvételből származó kötelezettségek összefoglalása

Az árucikkekben található anyagok bejelentése

Az árucikkekben található különös aggodalomra okot adó anyagok SCIP adatbázisa

Lehetséges aggodalomra okot adó anyagok

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
hír_A jelöltlista frissítése négy új anyaggal.pdf		2020-09-24

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát (06-80-201-199), ahol a várható tünetekről, az alkalmazandó elsősegélyről, valamint az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást. Ezen felül amennyiben bórax árusítását tapasztalják, értesítsék az ügyben illetékes fővárosi/megyei Kormányhivatalok kerületi/járási Hivatalainak Népegészségügyi Osztályát.

[1]Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/HTML/?uri=CELEX:02006R1907-20200227&from=EN#tocId636)

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf		2020-09-25

Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.

Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.

Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a CoRAP kihirdetését követően 12 hónap áll rendelkezésükre. Számos esetben az anyagok értékelése során kiegészítő információk benyújtását írják elő az adott anyag regisztrálója számára. A rendelkezésre álló információk alapján az értékelő tagállam megvizsgálja, hogy az anyag veszélyessége indokolja-e kockázatkezelő intézkedések meghozatalát.

Az értékelést követően az alábbi kockázatkezelő intézkedésekre kerülhet sor:

Az engedélyezési eljárás célja, hogy az emberi egészségre vagy környezetre különösen káros anyagokat fokozatosan kivezessék a piacról megfelelő helyettesítő anyag kifejlesztésével. Amíg azonban ez nem áll rendelkezésre, a cégeknek engedélykérelmet kell benyújtaniuk, hogy az anyagot továbbra is használhassák.

A korlátozási eljárás során az anyag gyártását, forgalmazását és felhasználását bizonyos feltételek mellett korlátozzák. A szabályozás érintheti az adott anyag összes, vagy csak néhány specifikus felhasználását.  Jelenthet csak a lakossági forgalomba hozatalra vonatkozó tiltást, vagy meghatározhat határértékeket az anyagnak az adott terméktípusban engedélyezett előfordulására.

Harmonizált osztályozás és címkézés esetén az anyagok adott veszélyességének osztályozásáról és címkézéséről uniós szinten születik döntés, és minden kötelezettnek ennek megfelelően kell osztályoznia és címkéznie a forgalomba hozott terméket.

A fentebb felsoroltakon kívül egyéb nemzeti vagy uniós szintű intézkedés is javasolható, pl. foglalkozás-egészségügyi határérték megállapítása.

A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) működő REACH Kompetens Hatóság által Magyarország eddig öt vegyi anyag értékelését végezte el, és egy anyag értékelése folyamatban van:

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Anyagértékelések		2020-09-29

Számos EU-tagállam jelezte az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság felé, hogy a COVID-19 járvány nyomán megnövekedett a piacra kerülő nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma.

A fertőtlenítők iránti magas kereslet a COVID-19 elleni küzdelemben új gyártókat és beszállítókat vonzott a piacra. Ezek a vállalatok azonban nem feltétlenül rendelkeznek előzetes ismeretekkel az alkalmazandó jogszabályokról, és bár sokan jóhiszeműen járnak el, és felhasználják az ECHA és a nemzeti hatóságok által nyújtott segítséget, mégis úgy tűnik, hogy vannak, akik csupán kihasználják a jelenlegi helyzetet.

20 EU-tagállam piacain 2020 márciusa óta növekszik a nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma, olyan esetekről számolva be, amelyekben a termékek nem rendelkeztek a szükséges engedéllyel vagy nem rendelkeztek a veszélyességet jelölő címkézéssel. Számos ország jelezte azt is, hogy olyan termékeket találtak, amelyek állítólag fertőtlenítő hatásúak voltak, de összetételük nem volt elég hatékony vírusok ellen, például a virucid hatású hatóanyagok elégtelen koncentrációja miatt.

Amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a termékek súlyos veszélyt jelentenek mind a szakmai felhasználók, mind a fogyasztók egészségére, a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerében (RAPEX) jelzik az ezekkel szemben hozott intézkedéseket, biztosítva az egységes EU-piac biztonságosságát és felhívva a közvélemény figyelmét ezekre a termékekre. A hatóságok intézkedései emellett magukban foglalják a bírságokat és a termékek kivonását a piacról.

– Az ECHA összegyűjti a tagállami hatóságok visszajelzéseit a konkrét problémákról és a sürgős kérdésekről, amelyeket tisztázni kell a nemzeti szinten történő ellenőrzés támogatása érdekében – mondta el Erwin Annys, az ECHA osztályvezetője.

További információ:

A COVID-19 frissítései [EN]

A BPR megértése

Safety Gate: a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere [EN]

2019. végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hatodik uniós ellenőrzési projektje, melynek célja az emberi egészségre és a környezetre veszélyes termékek EU-s szintű, egységes ellenőrzése volt. Magyarországon az ellenőrzést a kormányhivatalok járási (kerületi) hivatalának népegészségügyi osztályai végezték, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak szakmai támogatása mellett.

Bővebben ...