A FTALÁTOK olyan vegyületek, amelyeket az ipar elsősorban lágyítószerként alkalmaz, mivel a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Nem képeznek erős kémiai kötéseket, ezért a különböző termékekből hosszú ideig képesek felszabadulni.

Több olyan ftalát ismert, amely megzavarhatja a hormonrendszer összetett élettani működéseit, különösen magzati, kisdedkori és fiatalkori fejlődés idején. Emellett befolyásolhatják a nemi fejlődést és a nemi működéseket (pl.: termékenység csökkenése, spermiumszám csökkenés, korai pubertás, rejtettheréjűség, húgycső rendellenességek, policisztás petefészek, endometriózis). Káros hatásúak lehetnek az idegrendszer fejlődésére (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar, tanulási nehézségek) és megzavarhatják az anyagcsere-folyamatokat, valamint elhízást okozhatnak. A legtöbb ftalát a szervezetbe kerülve az anyagcserének köszönhetően gyorsan lebomlik egyszerűbb összetevőkre, majd a kiválasztás során távozik a szervezetből. A vizeletből kimutatható a különböző forrásokból származó aktuális ftalát expozíció mértéke.

A ftalátok káros hatásának következtében az Európai Unióban számos ftalát már nem lehet műanyag árucikkekben, gyermekjátékokban, élelmiszerrel érintkező műanyagokban, illetve kozmetikumokban.

A szabályozás kiemelt jelentőségű a sokrétű felhasználás miatt is, és ugyan a fenti szabályozás következtében az újonnan előállított termékek már nem tartalmazhatnak ftalátokat, de előfordulhatnak még régebben gyártott, valamint az Unión kívülről származó termékekben is. Mindezek következtében még mindig előfordulhatnak:

• a rugalmas műanyagból (PVC) vagy gumiból készült berendezési és egyéb használati tárgyak, illetve a műszaki és elektronikai cikkek rugalmas bevonataiban (pl.: PVC-padló, padlószőnyeg, kábelek, szerszámok műanyag markolata, öntapadós matricák),
• élelmiszerek műanyag csomagolóanyagában,
• a polietilén-tereftalátból (PET) készült ásványvizes és üdítős palackokban,
• műanyagból készült ruházati termékekben,
• egyéb használati tárgyakban (pl. gyurmákban, ragasztókban, festékekben, légtisztítókban, gyertyákban, kijelzővédő PET fóliákban),
• lágyzselatin bevonatú étrend-kiegészítő tablettákban,
• kozmetikumokban,
• illetve jelen lehetnek az ülepedett porban és a beltéri levegőben is.

További tudatos odafigyeléssel ezek a kitettségek is elkerülhetőek, hiszen általánosságban is javasolt műanyag helyett a természetes anyagból készült használati tárgyak és játékok, illetve a „PVC-mentes” („PVC free”), a „ftalát-mentes” („phthalate free”) és az „illatanyag-mentes” termékek választása. Kevesebb szépségápolási termék használatával is csökkenthető a kitettség, különösen a kismamáknak és kisgyermekes szülőknek fontos erre odafigyelnie. Mivel a házipor is tartalmazhatja ezeket a vegyületeket, ezért rendszeres takarítással, nedves kendővel történő portalanítással csökkenthető a mennyiségük. Hő hatására könnyebben kioldódnak, ezért kerülendő az ételek műanyag edényben történő melegítése. A gyakori és alapos kézmosás - főleg az étkezéseket megelőzően - ebben az esetben is javallott. A legfontosabb a műanyagok jelölésének ellenőrzése és a biztonságosnak tekinthető műanyagok használata.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
FTALÁTOK		2019-03-20