A közösségi médiában terjedő információk rendkívüli módon befolyásolják a lakosság 5G technológiával kapcsolatos véleményét. Például a koronavírus és 5G összefüggésében a WHO és az EU is kénytelen volt tisztázó információt közzétenni a honlapjaikon, hogy megakadályozzák a téves információk terjedését. Mindezek alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ az alábbi tájékoztatást adja az ötödik generációs (5G) mobiltelefon rendszerek egészségügyi kérdéseiről.
Az ötödik generációs (5G) mobiltelefon rendszer, hasonlóan a korábbi mobiltelefon, illetve vezetéknélküli telekommunikációs technológiákhoz (pl. 2G, 3G, 4G, WiFi) elektromágneses (EM) hullámokat használ a működéséhez. Az 5G szolgáltatás az adat-, ill. beszédforgalom, valamint a területi ellátottság optimalizálásával, nagyságrendekkel gyorsabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé, jelentősen több felhasználó egyidejű kiszolgálása mellett. A bevezetésre kerülő 5G szolgáltatás részben a korábban már használt rádiófrekvenciás (RF) sávokban történik, illetve nemzetközi egyezmények alapján új frekvenciasávok is kijelölésre kerültek. A szolgáltatás Európában, így hazánkban is elsőként az 3,6 GHz-es, majd a későbbiekben a 26 GHz-es frekvenciasávokban indul.
A jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, amely csökkenti a felhasználók elektromágneses kitettségét. A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom) ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció mértékét. Az 5G technológiában alkalmazott nyalábformáló és un. MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia alkalmazásával, illetve az optimalizált szolgáltatással az ellátottság, ezzel együtt a környezeti RF expozíció jellege ugyan megváltozik, de az átlagos környezeti elektromágneses expozíció várhatóan nem emelkedik, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van.
A mobilkészülékekből és bázisállomásokból származó elektromágneses sugárzás mértékét illetően az elektromágneses terek sugárvédelmével foglalkozó nemzetközi testület az International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) ajánlásai a mérvadóak. A nemzeti kormányok számára a WHO, az EU az ICNIRP ajánlásainak expozíciós határértékeit javasolja a sugárvédelmi jogszabályokba beépíteni. Hazánkban az EU előírásainak megfelelő egészségügyi határértékeket kell kötelezően betartani (ESzCsM 63/2004. (VII. 26.) sz. rendelet).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér, a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz egészségügyi kockázatokat. Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásáról. Az 5G technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján.
Ilyen és ehhez hasonló vizsgálatokat mi is végzünk az NNK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi osztályán. Évek óta megfigyeléseket végzünk arról, hogy Magyarországon mekkora sugárhatás érhet egy személyt például, ha átlagos mennyiségű időt tölt a városban, közlekedéssel, otthon, a munkahelyén, telefonál, internetet, mobiltelefont vagy WiFi-t használ stb. Vizsgálataink célja minden esetben az emberi élet és egészség védelme, a lehetséges veszélyek felismerése és megelőzése, elhárítása.
Fontos kihangsúlyozni, a vírusok nem utazhatnak rádióhullámokon / mobilhálózatokon. Az új koronavírus sok olyan országban is jelen van, ahol még nem épült ki 5G-s mobilhálózat, így ok-okozati összefüggés a technológia és járvány között nincsen. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, amely csökkenti a felhasználók elektromágneses kitettségét. Tehát az 5G-vel kapcsolatos félelemkeltésnek semmilyen tudományosan bizonyított alapja nincsen, semmilyen veszélyt nem jelent az emberre.
[1] https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/advice-for-public/myth-busters
[2] https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/fighting-disinformation_en
