Május 5-e a Kézhigiéné Világnapja, ebből az alkalomból a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos konferenciát szervezett, ahol szakértő előadók osztották meg tapasztalataikat és a jövő megoldásait.
Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy a kézhigiéné sokkal több, mint egészségügyi intézményi kérdés vagy kézfertőtlenítők használata. A már gyerekkortól megtanulandó helyes gyakorlatok egész életre meghatározzák a hozzáállást. A téma a pandémia idején komolyabb figyelmet kapott, de az oktatás az átlagemberek és az egészségügyi intézmények szintjén továbbra is folyamatosan végzendő feladat.
A konferencia résztvevőit a WHO Magyarországi Irodájának vezetője, Haris Hairulahovic is üdvözölte, aki Semmelweis Ignác munkájára is felhívva a figyelmet elmondta, hogy a kézhigiéné a legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módszer, ami emberek millióit menti meg, és egyszerre véd a fertőzésektől és a rezisztens baktériumok terjedésétől, ezért is tűzte céljául a WHO idén a folyamat felgyorsítását világszerte.
Csima Zoltán epidemiológus az NNK és a Semmelweis Egyetem képviseletében az intézményen belüli monitoring legmodernebb, digitális eszközeiről beszélt. Ezek a rendszerek a személyes megfigyelés helyett többféle módon követhetik a felhasznált fertőtlenítőszermennyiséget és a használati szokásokat, mindezt adott dolgozóhoz kötve. A digitális megoldások segítségével új lehetőségek nyíltak, hogy objektív szemszögből vizsgálhassuk a higiénés folyamatot, a sarokpontokat, és meghatározhassuk az esetleg szükséges fejlesztési területeket. „Azt is látjuk, hogy a fiatal dolgozók, akik nyitottabbak a digitális megoldásokra, jobban elfogadják az ilyen típusú monitoring módszereket, az idősebbeknél még időnként ellenállásba ütköznek” – mondta az előadó.
Pap Márta a nővérek oldaláról a Bethesda Gyermekkórházban szerzett tapasztalatait osztotta meg. A szakdolgozók kezére elengedhetetlen, de nagy teher a fertőtlenítők és a kesztyű használata.. Dr. Kopcsóné dr. Németh Irén PhD országos szakfelügyelő szakorvos egy korábbi kutatásról számolt be, amelyben egy héten keresztül digitálisan követték a Honvéd Kórház egyik intenzív osztályának résztvevő dolgozóit és kézfertőtlenítőhasználatukat. A tanulságos kutatás eredménye alapján több változtatást vezettek be. A szakember az okosadagolók bevezetésének szükségességére is felhívta a figyelmet. „A kapott adatok betegre és felhasználóra bontva voltak értékelhetőek, és a cél az lenne, hogy hasonló projekteket más intézmények is le tudjanak bonyolítani” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Szintén a mindennapi működéssel foglalkozott Tóth Andrea, a Debreceni Egyetem KK Kórházhigiénés Osztályának epidemiológiai felügyelő nővére, aki a gumikesztyűk helytelen, és esetenként felesleges használatára hívta fel a figyelmet.
Idén ősszel fogadhatják el az azt új, ISO FDIS 23447-es szabványt, amely az egészségügyi intézmények kézhigiénés helyzetére ad majd újabb ajánlásokat. Dr. Haidegger Tamás és Dr. Voniatis Konstantinos az új szabvány kidolgozásának többéves folyamatában vett részt. „Az új szabvány nem felülírja majd a meglévő alapelveket, hanem kiegészítés lesz az eddigi protokollokhoz. Az evidencia alapon létrehozott, minden területre kiterjedő, komoly elvárásokkal rendelkező szabályrendszerhez az ellátóhelyeknek nem lesz kötelező csatlakozniuk, de amely intézmény bevezeti, az büszkén hirdetheti majd, hogy megfelel a szabályrendszernek” – mondta el Dr. Voniatis. A két kutató a rendezvényre a Semmelweis Hand Hygiene Scannerrel érkezett, amely segítségével a résztvevők kipróbálhatták, hogy helyesen használják-e az alkoholos kézfertőtlenítőt. A Semmelweis Egyetem öt klinikáján és más kórházakban is működő gép állandó szerepet játszik az ottani személyzet oktatásában és monitorozásában.
Szeberényi Katalin az NNK képviseletében a 2014 óta itthon is működő Kézhigiénés Önértékelő Rendszerről (KÖR) és az elmúlt évek eredményeiről számolt be. A WHO által kidolgozott monitorozási rendszer mérhetővé teszi az intézmények teljesítményét, a beküldött adatokat országosan a Nemzeti Népegészségügyi Központ összesíti. Az első évek értékeihez képest sokat javultak az eredmények, 2022-ben nem volt olyan kórház, amely elégtelen eredményt kapott volna az oktatást, végrehajtást és intézményi környezetet is vizsgáló felmérésben. „A használat során felmerültek kérdések a módszerrel kapcsolatban, az önbevallásos módszer miatt egyes intézmények túl- vagy alulbecsülhetik teljesítményüket, így felmerült a gondolat, hogy az eredmények validálása kormányhivatali feladat lehetne” – javasolta Szeberényi Katalin.
