A Chikungunya-vírus egy elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken előforduló kórokozó, amelyet fertőzött szúnyogok – leggyakrabban az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog – terjesztenek. A fertőzés szúnyogcsípésen kívül emberről emberre közvetlenül nem terjed.

A fertőzöttek közel egyharmada tünetmentes marad, a többieknél 3–12 napos lappangási idő után lép fel a Chikungunya-láz. A betegség jellegzetes tünetei közé tartozik a hirtelen kialakuló magas láz, az erős fejfájás, valamint az intenzív izom- és ízületi fájdalom, amelyet esetenként kötőhártya-gyulladás is kísérhet. A halálozási arány rendkívül alacsony, súlyosabb szövődmények elsősorban az időseket, az újszülötteket és az immunhiányos állapotban lévőket veszélyeztetik. Várandós fertőződése magzati fejlődési rendellenességet nem okoz.

A nemzetközi helyzetet tekintve a vírus időszakosan kisebb-nagyobb járványokat okoz, legutóbb Kubából és a Seychelles-szigetekről jelentettek esetszám-növekedést. Európában, alapvetően behurcolt esetekkel találkozunk, bár a mediterrán térségben már előfordultak átmeneti, helyi eredetű fertőzések is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezekben az országokban a Chikungunya-vírus nincs jelen tartósan, csak esetlegesen és átmenetileg fordul elő: külföldről, utazók által behurcolt fertőzésből alakulnak ki a helyi megbetegedések. A megbetegedések következő évre eltűnnek, tehát a vírus nem „telel át” a Chikungunya-vírus terjesztésére alkalmas szúnyogokban.

Hazánkban eddig évente 1–6, külföldi utazáshoz köthető, behurcolt fertőzést igazoltak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ munkatársai. Ezek az esetek jellemzően a téli–kora tavaszi időszakban fordultak elő, amikor a hazai szúnyogok aktivitása alacsony. Bár a Chikungunya-vírus terjesztésére alkalmas ázsiai tigrisszúnyog előfordul itthon, de kiemelendő, hogy a szúnyog jelenléte önmagában nem elégséges feltétele a vírus átvitelének. Ehhez egyéb környezeti feltételeknek (pl. hőmérséklet, csapadék stb.) és más külső tényezőknek is teljesülniük kell. Hazánkban a vírus jelenleg nem terjed, mivel a hazai szúnyogpopulációban nem képes megfelelő mértékben szaporodni.

Mivel a betegségre nincs specifikus gyógyszer vagy gyógyító terápia, a kezelés minden esetben tüneti. A legfontosabb védekezési mód a megelőzés. Utazás előtt érdemes tájékozódni a helyi járványügyi helyzetről, amennyiben a térségben aktív Chikungunya-vírus cirkulációt jelentenek, megfontolandó az utazás elhalasztása. A szúnyogcsípések elkerülése érdekében a védekezés részeként javasolt a zárt ruházat viselése, a megbízható szúnyogriasztó szerek használata, valamint a szúnyogháló alatti alvás.

Akinél a trópusi utazást követő 3 héten belül Chikungunya-lázra jellemző tünetek jelentkeznek, haladéktalanul forduljon orvoshoz, mivel a pontos diagnózishoz speciális mikrobiológiai vizsgálat szükséges.