A kórházi fertőzésekkel szemben zéró toleranciát kell hirdetni, de mindig lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések - összegezték szakemberek egy, a témában tartott háttérbeszélgetésen kedden Budapesten.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendezvényén Surján Orsolya infektológus, helyettes országos tisztifőorvos azt mondta, a kórházi fertőzések megakadályozása nemcsak közügy, hanem közös ügy is, amelyben mindenkinek van szerepe.

A kórházi fertőzések jelentési rendszere (Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, NNSR) 2004 óta működik amerikai mintára, a rendszer az adatfeldolgozással együtt folyamatosan fejlődik - mondta. A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a jelentések "nem automatizáltak, soha nem is lesznek azok". Példaként elmondta, ha egy állandó katétert viselő betegnél a laboratóriumi vizsgálat megállapítja a fertőzést, azt az intézmény jelenti. De önmagában a laboreredményből nem állapítható meg, hogy az egy nozokomiális (kórházi) fertőzés-e, illetve, hogy összefügg-e a katéter használatával.

A rendszer kötelező moduljainak adatai közé tartozik a specifikus és nem specifikus járványok jelentése. Utóbbiak közé tartoznak azok, amelyek a kórházon kívül is okoznak megbetegedést, például a koronavírus vagy egy hasmenést okozó calicivírus-fertőzés. Ezeket a legnehezebb megakadályozni a kórházban, és a kórházi járványok nagy részét ezek a fertőzések teszik ki - mondta.

A specifikus járványok azok, amelyek tipikusan kórházi körülmények között alakulnak ki, és ezeket a járványokat a multirezisztens kórokozók okozhatják.

Surján Orsolya elmondta, a specifikus járványok 8 százalékkal csökkentek 2022-ben 2021-hez képest, a nem specifikusaké 55 százalékkal nőtt 2021-hez képest, azonban ezeket a járványokat többségében a koronavírus okozta.

Az NNGYK adatai szerint tavaly a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések 13 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, a véráramfertőzéseké is mérséklődött 22 százalékkal, és a hasmenést okozó clostridium difficile miatti infekciók száma is 10 százalékkal csökkent.

Az alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználása 2022-ben 20 százalékkal mérséklődött 2021-hez képest - ismertette Surján Orsolya. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy a kézhigiéné nem csak kórházi körülmények között fontos, hanem a mindennapokban is annak kell lennie.

A helyettes országos tisztifőorvos szerint nem helytálló és veszélyes az egészségügyi intézményeket kórházi fertőzések előfordulása alapján összehasonlítani, "hiszen nem tudunk minden befolyásoló tényezőt kizárni, amikor statisztikai elemzéseket végzünk". Továbbá a kórházi fertőzésekről készült jelentés publikálásának célja nem a lakosság, hanem a szakemberek tájékoztatása, ami nem összehasonlítást jelent - mondta.

Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese azt mondta, a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos információkat "helyén kell kezelni, és csak megfelelő kontextusban lehet olyan következtetéseket levonni", amelyekkel csökkenhetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések.

Jelezte: az alapellátásban évente 60 millió orvos-beteg-találkozás történik, a fekvőbeteg-ellátásban pedig évi kétmillió. Az orvos-beteg-találkozások száma magas, uniós átlag feletti, de az ellátás racionalizálásával csökkenthetők a kockázatok is - tette hozzá.

Az ágazati struktúra átalakítása is ebbe az irányba mutat a rendelőintézeti, az egynapos vagy a nappali ellátás megerősítésével, mondta, jelezve: az elmúlt időszakban 17 egészségügyi szolgáltató 19 telephelyén 15 milliárd forint értékben fejlesztették az egynapos ellátás infrastruktúráját.

Szondi Zita azt mondta, törekszenek az infekciókontroll maximalizálására és a fertőzési kockázatok csökkentésére, de azokat teljesen kiiktatni nem lehet.

Hozzátette: az infekciókontroll-menedzsmentben is együttműködésre van szükség a kórházi szakterületek között, a protokollokat be kell tartani, ellenőrizni és aktualizálni.

Kitért arra: az OKFŐ a kórházakkal együttműködve azon dolgozik, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkenjenek, hozzájárul ehhez a vármegyei irányítórendszer erősítése is. Beszélt arról is, hogy az NNGYK és az OKFŐ munkacsoportot hozott létre, amely az infekciókontroll stratégiáján dolgozik.

Wikonkál Norbert, Honvédkórház főigazgatója azt mondta, a kórházi fertőzéseket az intézmény napi szinten követi. "Menedzsmentszinten sem mindegy", hogy van-e kórházi fertőzés vagy sincs, mert sok esetben ezek kezelésének költségeit a biztosítóval nem tudják elszámoltatni - fogalmazott.

Kórházi fertőzések mindig lesznek, de az átláthatóság az intézményeknek is fontos - hangsúlyozta az intézményvezető.

Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója arról beszélt, hogy az eltérő kórházi fertőzéses adatok sok mindenből adódnak: az infrastruktúrából, az ellátás jellegéből és a betegösszetételből is. A szakirodalom szerint nem létezik olyan tudományosan megalapozott, validált módszer, amely ezeket a különbözőségeket ki tudná küszöbölni, hogy a kórházi adatokat egymáshoz lehessen mérni.

Szintén szakirodalmi adat az is - tette hozzá -, hogy az összes kórházi fertőzés mindössze 20-40 százaléka elkerülhető.

A kórházi fertőzésekkel foglalkozó, sajtóban megjelent cikksorozatra reagálva Surján György azt mondta, "az összeállítás nagyon alapos statisztikai megfontolásokon alapszik, de kevés benne az egészségügyi tudás, így az félrevezető, összehasonlításra nem alkalmas"

Forrás: MTI