Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

Gyermekmedencék, babamedencék, csecsemőúszás

1. Háttér

A közhasználatú fürdők egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadidős szórakoztató helyszínek. Működésük és felépítésük nagyon sokféle lehet országszerte. Az élményfürdőket, aquaparkokat leginkább családok látogatják, ahol a gyermekek különböző medencéket, élményelemeket, nem medencés létesítményeket is használhatják. Kifejezetten a gyermekek szórakoztatására üzemelnek az úgynevezett vizes játszóterek, melyek vízzel működő élményelemeket, például párakapukat, vízköpőket, billenős játékokat tartalmazó, jellemzően gyermekek számára szánt játszóterek. A tanuszodákat működési rendjükből adódóan szintén elsősorban gyermekek veszik igénybe. A közhasználatú fürdőket egyre gyakrabban látogatják kisgyermekek, csecsemők, akik érzékenyebbek a nem megfelelő vízminőségből adódó egészségkockázatra.

2023. november 20-án kihirdetésre került a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), melynek a közhasználatú fürdők üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései 2024. március 19-én léptek hatályba.

A Kormányrendelet alapján közhasználatú fürdő: bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmazó nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért vagy nem. Fürdési célú létesítmény azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe. A közhasználatú fürdőket a Kormányrendelet a tevékenység módja, és ez által a fürdőzőket érő kockázat alapján három típusba sorolja.

            A gyermekek fürdőzésekor a legnagyobb közegészségügyi kockázatot a vízben előforduló kórokozók által okozott fertőző, elsősorban hányásos-hasmenéses megbetegedések jelentik. A gyermekek által használt medencék, vizes létesítmények vízminősége sokszor nem-megfelelő, többek között a gyermekek nem kielégítő higiénés viselkedése miatt, vagy mivel a nem szobatiszta gyermekek által használt úszópelenka csak korlátozott védelmet biztosít.

A kifejezetten gyermekek szórakoztatására létesített vizes játszóterek, létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó NNGYK módszertani útmutató az NNGYK honlapján elérhető.

2. Gyermekek által használt medencék, gyermekmedencék létesítése

Tápvíz, medencevíz

Gyermekmedencékben csak olyan víz használható, amely nem tartalmaz kórokozókat vagy fizikai, kémiai, biológiai, radiológiai anyagokat a gyermekek egészségére káros koncentrációban.
A gyermekek által (is) használt medencékben tápvizeként csak ivóvíz minőségű víz használhatóTápvízként használható közműves ivóvíz, vagy egyedi kút vize, amennyiben természetes állapotában vagy vízkezelést követően megfelel az ivóvízminőségi követelményeknek. Az ivóvízminőségi követelményeknek nem megfelelő minőségű kútvíz használatát a járási hivatal engedélyezheti (közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyási eljárása keretében), az NNGYK gyermekek fürdőzésére szánt medencére vonatkozó támogató szakhatósági állásfoglalása esetén, a szakhatósági állásfoglalásban rögzített feltételek mellett.

Létesítés

A gyermekmedencék csak az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával létesíthetők. A vízkezelő vegyszerek adagolásakor törekedni kell az automata vegyszeradagolók használatára. Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben a vegyszeradagolást automata vegyszeradagoló használatával kell végezni. Kézi adagolás csak kivételes esetekben alkalmazható. Az elsősorban gyermekek számára fenntartott medencékben (maximum 50 cm mélységű gyermekmedencék, tanuszodák medencéi, csúszdamedencék stb.) a vegyszeradagolást automata vegyszeradagoló használatával kell végezni.

Az újonnan létesülő medencés létesítmények technológiájának ellenőrzésére legalább kéthetes, terhelés nélküli próbaüzemet szükséges lefolytatni. A fürdővíz minőségét a próbaüzem alatt legalább két alkalommal és legalább egy hét különbséggel végzett, teljes körű tápvíz-, szűrtvíz- és medencevíz-vizsgálattal szükséges ellenőrizni. A próbaüzem eredményei alapján a medencére vonatkozó adatokat a közegészségügyi technológiai szabályzatban aktualizálni szükséges.

A szűrő-forgató rendszer és az élménygépészet csőrendszerét úgy kell tervezni, hogy ne legyenek benne pangó csőszakaszok, és az élményberendezések vezetékei teljesen leüríthetők legyenek. Az üzemeltetés során gondoskodni kell arról, hogy a nem állandóan üzemben lévő, vizet vagy levegőt szállító csőszakaszokon is rendszeres legyen a fertőtlenítőszert tartalmazó víz átáramlása. Biztosítani kell a kezelt víz folyamatos átáramoltatását vagy a csőszakaszok rendszeres kényszer üzembe helyezését a napi üzemkezdés előtt 15 perccel, és napközben is, legalább 3 óránkénti gyakorisággal. Folyamatosan, a csúcsterhelések időszakában is fenn kell tartani a megfelelő maradék fertőtlenítőszer-koncentrációt.

Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne veszélyeztessék a gyermekek egészségét és a víz minőségét. Ennek érdekében a vízzel érintkező berendezések kialakítása során csak a Kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák használhatók fel, amelyek nem okozzák a víz minőségének romlását, és nem támogatják a mikroorganizmusok növekedését. A fürdővízzel érintkező anyagokat, termékeket, fürdővízkezelő technológiákat azok első hazai forgalmazójának kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (továbbiakban: NNGYK) nyilvántartásba vetetnie, illetve engedélyeztetnie. A nyilvántartásba vett anyagok és engedélyezett technológiák listája az NNGYK honlapján érhető el:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-foosztaly/telepules-egeszsegugyi-klimavaltozas-es-kornyezeti-egeszseghatas-elemzo-osztaly/hatosagi-nyilvantartasok/ivovizzel-hasznalati-melegvizzel-es-furdovizzel-kapcsolatos-nyilvantartasok

A fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák csak a nyilvántartásba vételi dokumentációban valamint az engedélyben szereplő feltételek betartásával használhatók fel, alkalmazhatók. A gyermekmedencék esetén külön ellenőrizni szükséges, hogy a vízzel érintkező anyagok, berendezések engedélyei, nyilvántartásba vételi dokumentációja nem tartalmaz-e a gyermekek által történő használatra vonatkozó speciális feltételt, korlátozást.

3. Gyermekek által használt medencék, gyermekmedencék üzemeltetése

14 éven aluli gyermekek csak szülő vagy felnőtt kísérő felelősségére és felügyeletével vehetik igénybe a közhasználatú fürdő szolgáltatásait.

A nem szobatiszta gyermekek a fürdési célú létesítménybe kizárólag erre a célra kialakított vízzáró pelenkával vihetők be felnőtt ellenőrzésével. Figyelembe kell venni az üzemeltetés során, hogy a vízzáró pelenka a szilárd székletet is csak korlátozottan képes visszatartani, míg a vizeletet szinte egyáltalán nem. Javasolt ezért felhívni a szülők figyelmét, hogy az úszópelenkát legalább óránként, szennyeződés esetén azonnal cserélni kell.

14 éven aluli gyermekek fürdőzése gyógymedencében, gyógyászati célú medencében, 35 °C vízhőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű medencében nem engedélyezett. Orvosi rendelvényre gyógymedencét vagy gyógyászati célú medencét 14 éven aluli gyermek is igénybe vehet.

6 éven aluli kisgyermekek fürdőzése masszázsmedencében, pezsgőfürdőben és egyéb, a házirendben rögzített létesítményben nem engedélyezett. Az üzemeltető a gyermekek fürdőzésére vonatkozóan a házirendben további korlátozásokat írhat elő.

A 6 éven aluli kisgyermekek számára fenntartott, kis, maximum 50 cm mélységű medencében vagy medencerészben a gyermeket kísérő felnőttek csak lábmosó használatát követően, álló vagy a medence szélén ülő helyzetben tartózkodhatnak, számukra a medencevízbe beleülni vagy belefeküdni tilos.

A szűrő-forgató berendezéssel üzemelő medencét évente legalább 2 alkalommal le kell üríteni. Az 50 m3-nél kisebb melegvizes, azaz 30 °C-nál melegebb gyermekmedencét havonta kell leüríteni. A gyermekmedence soron kívüli leeresztése, tisztítása és fertőtlenítése szükséges a fürdővíz rendkívüli fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződése esetén. Széklettel, vérrel, hányadékkal történő szennyeződése esetén az MSZ EN 15288–2 szabvány előírásait kell követni.

Tanmedence (melyben 14 év alatti gyermekek szervezett úszásoktatása zajlik), valamint csecsemőúszást vagy kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító medence csak folyamatos vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával üzemeltethető.

4. Szervezett csecsemőúszás

Szervezett csecsemőúszás és kisgyermekek gyógyászati foglalkozása (továbbiakban együttesen csecsemőúszás) csak szűrő-forgató technológiával üzemeltetett medencében lehetséges. A foglakozás alatt a medencében élményelemek nem üzemeltethetők.  

Csecsemőúszás gyógyvízzel, gyógyhatású vízzel töltött medencében nem szervezhető.

Csecsemőúszás csak más fürdővendégektől térben vagy időben elkülönítetten végezhető. A foglalkozás előtt és után, a többi fürdőző medencébe engedése előtt a medence vizét egyszer teljesen át kell forgatni.

A fürdővizet 29–32 °C hőmérséklet között szükséges szabályozni. A levegő hőmérséklete nem lehet alacsonyabb 27 °C-nál.

A bakteriológiai megfelelőség biztosítása érdekében a vízben 0,5-2,0 mg/l szabad aktív klór vagy 2,0-5,0 összes aktív bróm vagy 0,3-0,6 mg/l klór-dioxid vagy 20-50 mg/l hidrogén-peroxid vagy ezekkel egyenértékű fertőtlenítőszer koncentrációt kell biztosítani, és fertőtlenítőszer-koncentrációt minden foglalkozás megkezdése előtt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és a vizsgálat eredményét az üzemnaplóban kell feljegyezni. A határérték feletti kötött klórtartalom vagy a fenti feltételek nemteljesülése esetén a foglalkozás nem tartható meg.

A csecsemőúszás során a csecsemőn, a felügyelő felnőtt kísérőn és a foglalkozás vezetőjén kívül a medencében más személy nem tartózkodhat (egy csecsemőt egy felügyelő felnőtt kísérhet). A csecsemőúszás során a medencében tartózkodók létszáma nem haladhatja meg az adott medence egyidejű befogadóképességének 75%-át.

5. Kád típusú gyermekmedencék, babamedencék

Háttér

A kád típusú gyermekmedencék, babamedencék (továbbiakban: együttesen babamedencék) egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szolgáltatások, egyre több helyen üzemelnek önálló szolgáltatásként vagy  pl. szállodákban, panziókban, vagy rekreációs szolgáltatásokat nyújtó egységek, játszóházak, gyermekintézmények részeként. A Kormányrendelet alapján a babamedencék kád típusú fürdési célú létesítménynek minősülnek.

A babamedencék használata a fürdőzők (csecsemők) fokozott érzékenysége miatt kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, így a helyes, gondos üzemeltetés és a szigorú hatósági felügyelet elengedhetetlen.

A babamedencék forgalmazása, mint minden fürdővízzel érintkező anyagé, technológiáé, berendezésé a Kormányrendelet alapján engedélyköteles. Az engedélyezési eljárás során a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálja a berendezések vízzel érintkező anyagainak megfelelőségét és az üzemeltetésből származó kockázatokat, különösen a felhasználók (csecsemők) fokozott érzékenysége miatt és alkalmazási feltételeket határoz meg. A berendezések higiénés értékelése során terhelés nélküli (csecsemő fürdetése nélküli) próbaüzemet is le kell folytatni. Az engedélyezés során meghatározásra kerül közösségi felhasználás esetén a telepítési helyszínen kötelezően lefolytatandó próbaüzem, minden használat után teljes vízcsere, takarítás, fertőtlenítés menete is. Közhasználatú fürdőkben kizárólag közösségi használatra engedélyezett babamedence használható.

A babamedencék közegészségügyi felügyeletét a babamedencék üzemelési helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) látja el.

Telepítés, létesítés

Babamedencék a Kormányrendelet alapján kizárólag kád típusú medenceként létesíthetők. A kád típusú medence olyan fürdési vagy gyógyászati célú létesítmény, amelynek vize az üzemeltetési előírások és használati útmutató alapján meghatározott névleges felhasználók számát elérő fürdőző után minden esetben leeresztésre, majd a medence fertőtlenítésre kerül, fúvókákat és élményelemeket, a gyógyászati célú víz alatti sugármasszázst biztosító tangentor medencék vagy az NNGYK által kiadott fürdővízbiztonsági engedélyben meghatározottak kivételével nem tartalmaz.

A helységek belső felületének sima, könnyen takaríthatónak kell lennie. Biztosítani szükséges a tisztántarthatóság és fertőtleníthetőség műszaki feltételeit.

A babamedencék közelében ivóvizes kézmosási lehetőséget, valamint illemhelyet kell biztosítani, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján, a várható látogatószámnak megfelelően. Az illemhelyen biztosítani szükséges a csecsemők tisztába tételéhez szükséges eszközöket, helységet. Biztosítani kell a folyamatos és ingyenes WC-papír-ellátást, és legalább az illemhelyek számának harmadát kitevő számú, folyékony szappannal feltöltött adagolókkal felszerelt kézmosót.

A babamedencék használatával összefüggő szabályokat a felhasználók biztonsága érdekében az üzemeltető házirendben rögzíti, amelyet a helyszínen jól látható helyen ki kell függeszteni.

A babamedencéket üzemeltető létesítmény területén jól látható helyen, a látogatók számára olvasható betűméretben ki kell függeszteni a házirendet, a baleset-, sérülés- vagy üzemzavar esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét.

A babamedencék közelében biztosítani kell a csecsemők előfürdetésére szolgáló zuhanyt (tisztasági zuhanyt).

A babamedencékhez egyidejű befogadóképességének megfelelő számú öltözőszekrénynek, vagy egyéni tárolónak kell rendelkezésre állnia.

A babamedencék elfolyó vizét - beleértve a zuhanyzók szennyvizét - szennyvízcsatornára kell vezetni.

A babamedencéket tartalmazó létesítmény üzemeltetője köteles a létesítményről közegészségügyi-technológiai szabályzatot készíteni, melyben a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek személyi feltételeit rögzíti. A közegészségügyi-technológiai szabályzat tartalmi követelményeit a Kormányrendelet 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

Próbaüzem

Beszerelés után, a használatba vétel előtt szükséges a babamedence alapos átöblítése és fertőtlenítése.

A babamedencék közösségi célú felhasználása esetén beüzemelését követően minden esetben szükséges egy terheléses próbaüzem lefolytatása. A próbaüzem során a babamedence medencevizét hetente szükséges vizsgáltatni a 2. táblázat szerinti követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából. A babamedence forgalmazási engedélye (NNGYK határozat) tartalmazza a próbaüzemre és a próbaüzemi vizsgálatok tartalmára vonatkozóan előírásokat. A próbaüzemi vizsgálatok eredményét a járási hivatal számára szükséges benyújtani. Több babamedence együttes telepítése esetén elegendő minden mintavételi alkalommal egy babamedencét vizsgálni, forgó rendszerben. A próbaüzemi vizsgálatok eredménye alapján a közegészségügyi-technológiai szabályzatot aktualizálni kell. Az eredmények ismeretében a járási hivatal dönthet az üzemeltetéshez adott hatósági hozzájárulás visszavonásáról, az üzemeltetési feltételek módosításáról.

Kockázatértékelés

A babamedencék üzemeltetője az üzemeltetéssel kapcsolatban a fürdőzőket érő veszélyek értékelésére, valamint azok csökkentési lehetőségeire vonatkozóan kockázatértékelést kell készítsen. A kockázatértékelés a közegészségügyi technológiai szabályzatba építve is elkészíthető. A kockázatértékelést az üzemeltető, vagy egy általa megbízott külső szakértő szervezet is elkészítheti.

A kockázatértékelést az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány, vagy 2/b és 3-as típusú közhasználatú fürdők esetén  az NNGYK honlapján elérhető módszertani útmutató szerint kell végezni.

A kockázatértékelést üzemeltetőnek évente felül kell vizsgálnia.

A kockázatértékelést a járási hivatal hagyja jóvá a közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyásával együtt.

Újonnan létesülő létesítmények kockázatértékelését a közegészségügyi technológiai szabályzattal együtt kell elkészíteni és jóváhagyatni. 2024. március 19-én már üzemelő létesítmények kockázatértékelését az üzemeltetőnek 2026. március 19-ig kell elkészítenie.

Üzemeltetés

A babamedencék kizárólag a népegészségügyi feladatkörben eljáró területileg illetékes járási hivatal által jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzat szerint üzemeltethetők.

A babamedencékkel üzemeltető létesítmény valamennyi helységének rágcsáló és rovarmentességéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a létesítmények rendszeres takarításáról és karbantartásáról. A gyakoriságot a közegészségügyi technológiai szabályzatában rögzíteni kell.

Azon létesítmények esetében, ahol a csecsemők számára az üzemeltető valamilyen textíliát biztosít (pl. törölköző), azok csak fertőtlenítő mosás és vasalás után használhatók újra.

A babamedencék csak közműves ivóvízhálózatról biztosított vízzel üzemeltethetők.

A babamedencék használata közben a medencék mellett az üzemeltető fokozott felügyeletet kell biztosítson, azaz biztosítania kell a felügyelő személy általi állandó, a nyitvatartási időn belüli, a kezelés/fürdetés alatti folyamatos jelenlétet és felügyeletet a babamedence és a környezetének átlátásával.

Az üzemeltető a balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezessen, súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.

A csecsemők a babamedencébe kizárólag erre a célra kialakított vízzáró pelenkával vihetők be, felnőtt kísérete  mellett. Az üzemeltetés során figyelembe kell venni, hogy a vízzáró pelenka a szilárd székletet is csak korlátozottan képes visszatartani, míg a vizeletet szinte egyáltalán nem. A babamedence azonnali leeresztése, tisztítása és fertőtlenítése szükséges a fürdővíz rendkívüli fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződése (pl. széklet, vér, hányadék) esetén.

Közegészségügyi szempontból a babamedence és a hozzá tartozó csőrendszer minden egyes használat utáni (azaz minden baba fürdetését követő) leürítése és a kádfelület fertőtlenítése szükséges.

A babamedencét a megfelelő csaptelepről közvetlenül vagy külön erre a célra rendszeresített tömlőn keresztül szükséges feltölteni. Utóbbi esetben a tömlőt közegészségügyi szempontból két feltöltés között víztelenítve kell tárolni és a feltöltés előtt fertőtlenítő oldattal, majd tiszta vízzel át kell öblíteni. A feltöltő tömlő a medence leeresztésére nem használható!

A medencevízbe felhasználás közben fertőtlenítőszer-adagolás nem szükséges. A babamedence teljes vízzel érintkező rendszerének tisztítása és átfertőtlenítése minden üzemnap végén szükséges, olyan módon, hogy a medencevízbe sokkszerű fertőtlenítéshez (8-10 mg/l szabad klórtartalmú vegyszer, vagy azzal egyenértékű egyéb fertőtlenítőszer) szükséges mennyiségben adagolnak fertőtlenítőszert. Szilárd halmazállapotú fertőtlenítőszer (stabilizált klór granulátum) használata esetén a granulátumot közvetlenül az adagolást megelőzően langyos vízben fel kell oldani, és így adagolni a vízbe. A folyamat végén a medencét friss vízzel alaposan át kell öblíteni, hogy a fürdési célra használt vízben már ne legyen jelen fertőtlenítőszer (ezt méréssel ellenőrizni szükséges). A fertőtlenítéshez csak a fürdővízkezelés területén (PT 2. termékcsoport) engedélyezett, az engedélyben meghatározott módon adagolandó vízkezelő- és fertőtlenítőszer használható. A babamedence tisztítása/fertőtlenítése során használt vegyszerek bejelentésére/ nyilvántartásba vételére vonatkozóan a 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendeletben és a 316/2013. (VIII. 28.) Kormányrendeletben leírtak a mérvadók.

Amennyiben a babamedence a medencevíz keringtetésére alkalmas csővezetékrendszert (víz és/vagy levegőkeringtetés) is tartalmaz a tisztítás során első lépésben javasolt a medence csővezeték-rendszerének tisztítását elvégezni, speciálisan erre a célra javasolt vegyszereket adagolva a medencevízbe és azt a javasolt időtartamig keringetve. Ezt követően a rendszer fertőtlenítését kell elvégezni, olyan módon, hogy a medencevízbe sokkszerű fertőtlenítéshez szükséges mennyiségben adagolnak fertőtlenítőszert (8-10 mg/l szabad klórtartalmú vegyszer, vagy azzal egyenértékű egyéb fertőtlenítőszer), majd azt a rendszerben legalább fél óra időtartamon át forgatják, felváltva működtetve a víz és a levegő-keringető rendszert.

A babamedence vizet és levegőt szállító csővezetékeinek a biofilm jelenlétére irányuló ellenőrzése havonta szükséges. Az eredményeket közösségi felhasználás esetén az üzemnaplóban is rögzíteni kell. Amennyiben a csővezetékek belső felületén zöldes-barnás elszíneződés látható, a vezetékek speciálisan erre szolgáló vegyszerekkel történő tisztítására fokozott figyelmet kell fordítani. Amennyiben a fokozott tisztítás mellett sem javul a helyzet, és a mikrobiológiai eredmények is romló tendenciát mutatnak, a csöveket ki kell cserélni.

Üzemnapló

A babamedencék üzemeltetőjének üzemnaplót kell vezetni, melynek minimális tartalmi követelményeit a Kormányrendelet 2. melléklet 2. pont tartalmazza.

Vízminőségi követelmények

A babamedencék üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a víz minősége ne jelentsen kockázatot a fürdőző csecsemők egészségére.

A fürdővizet 29-32°C hőmérséklet között, a levegő hőmérsékletét legalább 27°C-ra javasolt szabályozni.

A babamedencék tápvizének meg kell felelnie az ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeknek, a tápvíz minőségére vonatkozó adatokat a közegészségügyi technológiai szabályzatban kell rögzíteni.

 A babamedencék üzemeltetője folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen (havonta) ellenőriznie kell babamedencék tápvizének és fürdővizének vízminőségét. A Kormányrendelet előírásainak megfelelősége érdekében végzett vízminták elemzésére kizárólag az akkreditáló szerv által a fürdővízvizsgálatra akkreditált és az országos tisztifőorvos megbízásából az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium bízható meg. A mikrobiológiai vizsgálat céljára történő mintavétel esetén a mintavétel előtt a mintázandó víz maradék fertőtlenítőszer tartalmát meg kell határozni. Amennyiben a maradék fertőtlenítőszer meghaladja a határérték kétszeresét, úgy a minta bakteriológiai vizsgálatra alkalmatlan, és pótminta levétele kötelező. A mikrobiológiai vizsgálat céljára levett minta maradék fertőtlenítőszer tartalmát közömbösíteni kell.

A tápvíz minőségét az 1. táblázatban szereplő paraméterekre az üzemeltetőnek évente egyszer szükséges vizsgáltatni.

1. táblázat A tápvíz és a rendszerben lévő víz minőségi követelményei B, C, D típusú vizes játszótér esetén

Paraméter

Mértékegység

Tápvíz határérték

E. coli

TKE/100 ml

0

Pseudomonas aeruginosa

TKE/100 ml

0

Telepszám 37°C

TKE/ml

nincs szokatlan változás

Legionella sp.1

TKE/100 ml

0

Szabad aktív klór2

mg/l

0,5-1,0

Hidrogén-peroxid3

mg/l

20-50

Aktív oxigén (perszulfátok)4

mg/l

3-8

Összes aktív bróm5

mg/l

2,0-5,0

Klórdioxid6

mg/l

0,3-0,6

Fajlagos elektromos vezetőképesség7

µS/cm

2500

KOIps vagy KOIpl7

mg/l O2

5,0

TOC7

mg/l

nincs szokatlan változás

Klorid7

mg/l

250

TKE: telepképző egység

1 20 °C-nál melegebb vizű, aeroszolképző elemek esetén vizsgálandó

2 szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

3 hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

4 aktív oxigén (perszulfátok) hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

5 aktív bróm hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

6 klórdioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

7 Havonta kötelező, a medencevíz vizsgálatok során a növekmény vizsgálatához szükséges. KOI vagy TOC vizsgálata kötelező.

A babamedencék vizének vizsgálata havonta szükséges. A víznek meg kell felelnie a 2. táblázat szerinti követelményeknek. Több babamedence együttes üzemeltetése esetén elegendő minden mintavételi alkalommal egy babamedencét vizsgálni, forgó rendszerben.  

Az üzemeltetőnek a  pH-t, a hőmérsékletet és a sokkszerű fertőtlenítés során a fertőtlenítőszer koncentrációt, a napi első használatot megelőzően, valamint naponta kétszer kell mérnie.

2. táblázat A babamedencék vízminőségi követelményei

Paraméter

Mérték-egység

Határérték kádak vizére

E. coli

TKE/100 ml

0

Enterococcus

TKE/100ml

0

Pseudomonas aeruginosa

TKE/100 ml

0

Telepszám 37°C

TKE/ml

100

Legionella sp.1

TKE/100 ml

10

Zavarosság2

NTU

1,0

pH3

-

6,5-7,8

Fajlagos elektromos vezetőképesség

µS/cm

2700

Ammónium4

mg/l

0,5

Nitrit

mg/l

0,1

kémiai oxigénigény5,6

 KOIps vagy

KOIpl

mg/l O2

legfeljebb tápvíz+2,0

legfeljebb tápvíz+1,5

TOC (összes szerves szén)

mg/l

legfeljebb tápvíz+3,0

Klorid

mg/l

legfeljebb tápvíz+500

Szabad aktív klór7

mg/l

0,5-2,0

Kötött aktív klór4

mg/l

0,5

Klorát4

mg/l

10

Trihalogén-metánok (THM)4

mg/l

0,05

Hidrogén-peroxid8

mg/l

20-50

Aktív oxigén (perszulfátok)9

mg/l

3-8

Összes aktív bróm10

mg/l

2,0-5,0

Izocianursav11

mg/l

20-50

Klórdioxid12

mg/l

0,3-0,6

Klorit12

mg/l

5

Kvaterner ammóniumvegyületek13

mg/l

10

TKE: telepképző egység

1 Amennyiben a babamedence medencevíz keringtetésére alkalmas csővezetékrendszert (víz és/vagy levegőkeringtetés) tartalmaz.

2 Üzemeltetői önellenőrző vizsgálatban helyettesíthető az átlátszóság becslésével. Utóbbi a medencefenék minden pontjának zavartalan láthatóságával egyenértékű

3 Bróm- vagy hidrogén-peroxid hatóanyag-tartalmú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a pH határértéke 7,5-8,2

4 Szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer (önállóan, vagy kombinációban) adagolása esetén

5 Hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőlenítőszer adagolás esetén helyettesíthető TOC méréssel.

6 Cianursav tartalmú klórstabilizátor alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye / összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó.

7 Izocianurát stabilizátor alkalmazása esetén a helyszíni méréssel meghatározott minimális szabad aktív klórkoncentrációt 25 mg/l izocianursav koncentrációig 50%-kal, e felett 50 mg/l-ig 100%-kal, 50 mg/l felett 150%-kal növelni kell.

8 A hidrogén-peroxid alkalmazása csak kombinált készítmény vagy technológia esetén lehetséges.

9 Csak kiegészítő vízkezelő szerként, más engedélyezett fertőtlenítőszerrel kombináltan használható. Önállóan fertőtlenítőszerként csak az NNGYK által erre adott külön engedéllyel rendelkező termék használható.

10 Brómtartalmú fertőtlenítőszerek használata esetén.

11 Diklór-izocianurát vagy triklórizocianursav használata esetén.

12 Klór-dioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer használata esetén.

13 Kvaterner-ammónium vegyületet tartalmazó vízkezelő szer adagolása esetén.

14 Alumínumtartalmú pelyhesítőszer adagolása esetén.

15 Vastartalmú pelyhesítőszer adagolása esetén.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A babamedencék üzemeltetője évente egyszer október 31-ig tájékoztatja a járási hivatalt a babamedencék alap- és fő műszaki adatairól, illetve az abban bekövetkezett változásokról. A járási hivatal a babamedencék létesítményeinek alap- és fő műszaki adataiban bekövetkezett változásokat december 10-ig a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerben (továbbiakban: HUMVI rendszer) rögzíti.

A babamedencék vízminőség-ellenőrző vizsgálatainak eredményét az üzemeltetőnek, vagy az általa megbízott laboratóriumnak 5 napon belül fel kell töltenie az NNGYK által üzemeltetett HUMVI rendszerbe.

A HUMVI rendszerbe való feltöltéssel az üzemeltető a járási hivatal felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíti.

A babamedencék üzemeltetőinek HUMVI rendszerbe 2026. január 1-től kell feltöltenie a vízminőségi eredményeket.

Hatósági ellenőrzés

A fennálló közegészségügyi kockázat miatt a közösségi célra telepített babamedencék létesítésének és üzemeltetésének a Kormányrendelet előírásainak való megfelelését a népegészségügyi feladatkörben eljáró, területileg illetékes járási hivatal ellenőrzi. A járási hivatal a közhasználatú fürdő üzemeltetését, vízminőségét és higiénés állapotát a hatósági laboratóriumi vízvizsgálattal, az önellenőrző vizsgálati eredmények folyamatos nyomon követésével és helyszíni hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi.

A babamedencék létesítését követően az üzemeltetés megfelelőségét a járási hivatal hatósági mintavétellel legalább egy, de maximum két hónap elteltével ellenőrzi.

Ha a járási hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy Kormányrendelet előírásait az üzemeltető nem tartja be, és ezzel veszélyezteti a csecsemők testi épségét és egészségét, vagy nem képes az üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a csecsemők testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, a babamedencék, valamint érintett részlegének működését a járási hivatal felfüggesztheti vagy rendelkezik a forgalom előli elzárásáról, a szolgáltatás szüneteltetéséről.

A babamedencék üzemelését a járási hivatal felfüggeszti

  1. ha közegészségügyi szempontból jelentős mikrobiológiai vagy kémiai határérték-túllépés fordul elő,
  2. ha a határérték-túllépésre vezető okokat a műszaki felülvizsgálat során nem lehet megszüntetni, vagy
  3. a határérték-túllépés tényére tekintet nélkül, ha a járási hivatal megítélése szerint egészséget veszélyeztető, tömeges, súlyos mértékű közegészségügyi-járványügyi kockázat áll fenn.

Abban az esetben, ha üzemeltető a Kormányrendelet előírásait műszaki meghibásodás miatt vagy egyéb okból nem tudja betartani, vagy nem képes a közhasználatú fürdő üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a csecsemők testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, akkor a részleget el kell zárnia, szolgáltatás szüneteltetnie kell, és a járási hivatal értesítése (HUMVI rendszer) és tájékoztatása szükséges a megtett intézkedésekről.

A mikrobiológiai vagy kémiai paraméterek határértékeinek jelentős vagy ismételt túllépése esetén a járási hivatal elrendelheti a babamedencék műszaki felülvizsgálatát.

A járási hivatal a babamedencék vízminőségének vizsgálati gyakoriságát megnövelheti, illetve egyéb paraméterek vizsgálatát, vagy az üzemeltetési körülmények megváltoztatását írhatja elő, ha:

  1. a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok addigi eredményeinek nem megfelelő dokumentálását,
  2. rendszeres vagy jelentős határérték-túllépés miatt kifogásolt bakteriológiai és kémiai vizsgálati eredményeket,
  3. az előírt és a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített műszaki paraméterek – különösen a minden használatot követő teljes vízcsere – nemteljesülését,
  4. fürdővíztől eredő fertőző megbetegedés gyanúját tapasztalja.

A mikrobiológiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább tízszeres – nulla határértéknél a kimutatási határ legalább tízszeres – túllépése. Kémiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább kétszeres túllépése. Rendszeres nemmegfelelőségnek számít, ha a tárgyi időponttól visszafelé számítva egy éven belül a vizsgált minták több mint 30%-ánál fordult elő nemmegfelelőség.

Melléklet(ek):
Dokumentum nevesorrendDátum
Download this file (Gyermekek fürdőzése_2024_1. verzió.pdf)Gyermekek fürdőzése_2024_1. verzió.pdf 2024-09-20
Minden jog fenntartva © 2024 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít