A lefolytatott ellenőrzések alapján az Európai Unióban online árusított vegyi termékek 4/5-e nem felelt meg a biztonságos használat érdekében előírt, egységes uniós követelményeknek. 

2021 végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) nyolcadik uniós ellenőrzési projektje, amelyben az Unió összes tagállama, így Magyarország is részt vett. A projekt célja az interneten árusított veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek ellenőrzése volt a vonatkozó uniós jogszabályok, azaz REACH^[1], CLP^[2] és BPR^[3] rendeleteknek való megfelelés vonatkozásában. A projekt elsősorban  reklámozási követelmények, illetve az emberi egészségre káros hatást kifejtő anyagok felhasználásának csökkentése érdekében a REACH XVII. melléklete szerinti korlátozások betartásának ellenőrzésére fókuszált. A webáruházakban forgalomba hozott közel 6000 ellenőrzött termék közül majdnem 80% nem felelt meg valamely releváns jogszabály előírásainak. Még ennél is magasabb az arány az online piactereken árusított termékek esetében, ahol 95%-os nem-megfelelést állapítottak meg.

REACH korlátozások tekintetében körülbelül 2600 termék vizsgálatára került sor, amelyek majdnem 70%-a határérték felett tartalmazott valamilyen korlátozás alá eső vegyi anyagot. A legtöbb ellenőrzést a REACH XVII. mellékletének 28-30. bejegyzése szerinti rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok (CMR) vonatkozásában végezték. Ezen anyagok lakossági forgalmazása egy adott határérték felett tilos anyagként, más anyag összetevőjeként vagy keverékként. Ennek ellenére a vizsgált termékek elsöprő többsége nem felelt meg az előírásoknak. A célzott ellenőrzések során kiemelkedő volt a bórsavat tartalmazó termékek és az ólomtartalmú forrasztóón lakosságnak történő jogszerűtlen forgalmazása: a vizsgált termékek 100, illetve 99%-a jogszerűtlenül került forgalomba, de az azbesztre vonatkozó korlátozás esetén is 100% volt a meg nem felelés.

A CLP előírások vonatkozásában a vizsgált termékek hirdetései 75%-ban nem tartalmazták a jogszabály által meghatározott, reklámozásra vonatkozó követelményeket, vagyis a termék forgalmazója nem tájékoztatta a vásárlót a termék esetleges egészségügyi, környezeti vagy fizikai veszélyeiről, így a termékeket árusító weboldalakon nem kerültek feltüntetésre a veszélyességi osztályok, piktogramok vagy figyelmeztetések.

Az összes vizsgált termék több, mint 40%-a biocid termék, azon belül is – a járványhelyzetre tekintettel – nagyrészt kéz- és felületfertőtlenítő volt, amelyek ellenőrzése során a BPR előírásainak betartását is vizsgálták. Ennek során megállapították, hogy a vizsgált termékek 42%-a nem rendelkezett a forgalmazáshoz szükséges engedéllyel, ideértve, ha nem az engedélyezett felhasználói kategóriában hozták forgalomba (pl. kizárólag foglalkozásszerű felhasználók helyett a lakosságnak is), vagy ha nem engedélyezett hatóanyagot tartalmazott a termék. Továbbá, a hirdetések 70%-a nem tartalmazta a biocid termékek biztonságos felhasználására vonatkozó figyelmeztetést.

Az ellenőrzéseket követően a végrehajtó hatóságoknak több mint 5000 alkalommal kellett intézkedést foganatosítaniuk; elsősorban és jellemzően a korlátozások és a BPR engedélyezési előírások megsértése esetén eltávolíttatták a termékeket a weboldalakról, illetve a nem megfelelő reklámozások esetén a honlapon található információ javítására, naprakésszé tételére kötelezték a forgalmazót.

Az ECHA végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fóruma (Fórum), amely az ellenőrzési projektet koordinálta, az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg az érdekelt felek számára:

• az online piacterek és webáruházak üzemeltetőinek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az oldalon árusított termékek jogszabályoknak való megfelelésére, különös tekintettel a lakossági forgalomba kerülő, veszélyes összetevőket tartalmazó termékekre: ez azért is különösen fontos, mert az internetes oldalak a nyomtatott, fizikai értelemben korlátozott címkékkel szemben lényegesen rugalmasabbak, így több lehetőséget biztosítanak az előírt információk hatékony megjelenítésére, tájékoztatók elhelyezésére;
• az online forgalmazókat tömörítő kereskedelmi, szakmai szövetségeknek tagjaik körében törekedniük kell az előírásokkal kapcsolatos naprakész ismeretek és jó gyakorlatok terjesztésére, a tudatosság növelését célzó figyelemfelhívásra, például figyelemfelhívó kampányok, útmutató anyagok összeállítása révén;
• az online forgalmazóknak célszerű több információt kérni beszállítójukról és a kérdéses termékekről is, így meggyőződve arról, hogy betartják-e a vonatkozó előírásokat;
• amennyiben az érdekelt fél (gyártó, forgalmazó, vásárló) nincs teljes mértékben tisztában a vonatkozó előírásokkal és kötelezettségekkel, érdemes felvenni a kapcsolatot a kompetens hatóságokkal, tájékoztató szolgálatokkal.

A fentieken túl a Fórum felhívja a lakosság figyelmét, hogy körültekintően járjon el vegyi anyagok online vásárlása esetén, főleg abban az esetben, ha a termék oldalán egyáltalán nem található a termékre vonatkozó információ, ide értve a felhasználásra vonatkozó előírásokat, illetve a termében található anyagok veszélyeire vonatkozó információkat.

A teljes jelentés elérhető az alábbi linken, angol nyelven: https://echa.europa.eu/documents/10162/17088/project_report_ref-8_en.pdf/ccf2c453-da0e-c185-908e-3a0343b25802?t=1638885422475

^[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH)

^[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP)

^[3] Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (BPR)

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet által előírt egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert kötelezettség a regisztráció. Ez a legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott és az EU-ba behozott vegyi anyagok regisztrálását jelenti, amely az érintett cégektől anyagonként egy-egy regisztrációs dokumentáció összeállítását és benyújtását követeli meg az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé. A regisztráláshoz készült részletes iránymutatási dokumentum (guidance), a folyamat összetettsége és a korábbi, mennyiségi tartományokhoz kötődő, bevezetett anyagokra vonatkozó regisztrációs határidők miatt is az egyik legsűrűbben forgatott segédlet lett a REACH hatályba lépése óta, naprakésszé tétele ezért kiemelt fontosságú.

A guidance legújabb változata ennek megfelelően ismét naprakész támogatást nyújt a vállalatoknak regisztrációs kötelezettségeikkel kapcsolatban, beépítve az Európai Bizottság két – a bevezetett anyagokra vonatkozó utolsó (2018-as) regisztrációs határidő utáni regisztrálásról és a kapcsolódó adatmegosztásról, valamint a regisztrációs dokumentációk frissítéséről szóló – végrehajtási rendeletének tartalmát is, amelyek a guidance legutóbbi frissítése óta jelentek meg.

A legfrissebb változat világossá teszi, hogyan zajlik a regisztrációs folyamat most, hogy a bevezetett anyagokra vonatkozó rendelkezések már nem érvényesek, és tanácsot ad a vállalatoknak abban is, hogyan határozzák meg azt a mennyiségi tartományt, amelyben regisztrálniuk kell gyártott vagy az EU-ba importált anyagaikat. Leírja továbbá, hogy mikor kell feltétlenül frissíteni a REACH szerinti regisztrációkat, és kitér az EU-n kívüli cégek EU-s egyedüli képviselőire (OR - only representatives) és arra az esetre is, ha egy anyag regisztrációs száma esetleg már nem érvényes. Nem érinti azonban a nanoanyagok regisztrálási követelményeit, mivel erre egy külön függelék kerül majd összeállításra, amelynek megjelenése november 24-re várható.

Fontos újítás még a fentieken túl, hogy az új guidance már tartalmaz egy, az adatok ugyanazon anyagot regisztráló cégek általi – kötelezően előírt – közös benyújtásáról szóló szakaszt is, amely korábban az adatmegosztásról szóló guidance-ben szerepelt. Ez utóbbi guidance a közeljövőben ugyancsak frissítésre kerül majd.

Az alábbiakban elérhető regisztrációs guidance egyelőre még csak angol nyelven elérhető, de fordítása várhatóan már ez év végéig megtörténik.

További információ:

Guidance on registration 

A Bizottság (EU) 2019/1692 végrehajtási rendelete az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes regisztrálási és adatmegosztási rendelkezéseinek a bevezetett anyagokra vonatkozó végleges regisztrációs határidő lejárta utáni alkalmazásáról

A Bizottság (EU) 2020/1435 végrehajtási rendelete az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a regisztrálók számára a regisztrálás naprakésszé tételével kapcsolatban meghatározott kötelezettségekről

2021. október 25-én megjelent a méregközponti bejelentéshez tartozó ún. PCN formátum legújabb, 4. verziója, amely már elérhető az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálján.

Bővebben ...

A 2021. 06. 28-án kihirdetett egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 26. alcíme jelentősen módosította a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.). A Kbtv.-t érintő módosítások 2021. 06. 29-én léptek hatályba.

Bővebben ...

A Bizottság (EU) 2020/878 rendeletével újból módosul a REACH rendelet II. melléklete.

A REACH rendelet 31. cikke alapján átadandó biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a rendelet II. melléklete tartalmazza, amely időnként felülvizsgálatra kerül. A jelen módosítás keretében elsősorban az alábbiak tekintetében történt változás a korábbi változathoz képest:

• az anyagok nanoformáira vonatkozó információk feltüntetése;
• az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerének (GHS) 6. és 7. felülvizsgálatának átültetése;
• a CLP rendelet VIII. melléklete szerinti egyedi formulaazonosító (UFI-kód) biztonsági adatlapon történő feltüntetése;
• a CLP rendelet alapján meghatározott egyedi koncentrációs határértékek, szorzótényezők és akut toxicitási értékek feltüntetése;
• az endokrin károsító anyagokra vonatkozó tájékoztatás.

Mivel az új formátum alkalmazási időpontjával kapcsolatban eltérő értelmezésekről érkeztek jelzések a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály felé, így az egyértelműség érdekében, a Kémiai Biztonsági Hírlevél 1. számában^[1] megjelent információkat – az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) történő egyeztetést követően – az alábbiakban is megerősítjük:

1. Az új formátumot 2023. január elsejétől szükséges kötelezően alkalmazni, így ettől az időponttól kezdve már csak az (EU) 2020/878 rendelet szerinti biztonsági adatlapokat lehet majd átadni a szállítói láncban.

2. Ezt megelőzően mind az (EU) 2020/878 rendelet, mind az előző, (EU) 2015/830 rendelet szerinti formátum alkalmazható, akár újonnan összeállítandó, akár aktualizálandó adatlapról van szó. Ugyanakkor ajánlott már a határidő előtt is az új formátum használata.

Az ECHA 'Útmutató a biztonsági adatlap összeállításához' című dokumentuma 2020 decemberében került aktualizálásra az (EU) 2020/878 rendelettel kapcsolatos változásokra tekintettel, melynek magyar nyelvű változata már elérhető el az ECHA honlapján^[2].

Megjegyzendő, hogy 2020. december 29-én helyesbítés jelent meg az (EU) 2020/878 rendelet magyar változatához, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a biztonsági adatlap szakaszcímei, az angol eredeti szövegezéssel összhangban, ne változzanak. Az új formátum szerinti adatlapok összeállítása során így a helyesbítésnek megfelelő változatot kell figyelembe venni. Ez utóbbi, konszolidált változat már elérhető az Eur-Lex oldalán^[3].

^[1] https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/feliratkozas-a-kemiai-biztonsagi-hirlevelre

^[2] https://echa.europa.eu/hu/-/guidance-on-the-compilation-of-safety-data-sheets

^[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02020R0878-20200626&from=EN

A legtöbben ritkán gondolnak bele, mit is tartalmaznak a mindennapokban használt háztartási vegyszerek, amelyek rendszerint színes csomagolásban, hangzatos feliratokkal (például „hatékony tisztítás” vagy „csillogó felület) hívják fel magukra a figyelmet. A szembetűnő csomagolások mögött azonban az esetek jó részében erőteljes hatású vegyi anyagok rejlenek, amelyek a tisztításban és fertőtlenítésben valóban hatékonyak lehetnek ugyan, de ha nem figyelünk kellőképpen, akár mérgezési balesetet is okozhatnak!

Az EU tagállamainak méregközpontjai évente összességében több mint 600 000, mérgezéssel kapcsolatos hívást fogadnak, amelyek mintegy fele gyermekeket érint. Az ilyen sürgősségi hívásoknál alapvető, hogy megtudjuk, mi okozhatta a mérgezést. A hívások több mint 40%-ában azonban nehéz pontosan és gyorsan beazonosítani az adatbázisban a mérgezést okozó terméket a hívó által közölt adatok alapján, még ha a telefonáló a kezében tartja is a flakont a telefonhívás közben.

E nehézség kiküszöbölésére 2021. január 1-től az egészségügyi és/vagy fizikai veszélyt jelentő termékek csomagolásán az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint a címkén kötelező feltüntetni egy új elemet, az egyedi formulaazonosítót (angol rövidítéssel: UFI).

Az UFI a különböző veszélyes keverékek egyedi kódja, amely négy, kötőjellel elválasztott, négytagú szám- és betűcsoportból áll, előtte az „UFI” szóval, például UFI: QJA0-K0KA-H00P-EEW2. Ez az egyedi kód, akár egyfajta „rendszám”, lehetővé teszi az adott keverék gyors és pontos azonosítását, amikor a mérgezési eset bejelentésekor a telefonáló beolvassa azt. Használata ugyanis egyértelműen összekapcsolja a méregközpontok számára az adott terméket az ipari szereplők által benyújtott, a termék veszélyességére vonatkozó információkkal. Fontos megjegyezni, hogy – a cégeknek biztosított átmeneti időszak miatt – jelenleg még kaphatóak olyan termékek, amelyeken nem szerepel azok UFI kódja, de 2025. január 1-jéig fokozatosan minden, forgalomba kerülő veszélyes keverék csomagolásán fel kell majd tüntetni.

A termékek sokféleségének megfelelően, természetesen csomagolásaik is igen változatos formájúak és méretűek lehetnek, ennek ellenére az UFI-nak mindig jól látható helyen kell szerepelnie, hogy mérgezés esetén könnyű legyen megtalálni: a termék kereskedelmi/márkanevének vagy olyan veszélyességi információk közelében, mint például a figyelmeztető szimbólumok (az úgynevezett piktogramok) és a termék biztonságos felhasználására vonatkozó mondatok. Ez az elhelyezési követelmény akkor is fennáll, ha az UFI külön matricaként kerül a csomagolásra.

A különféle háztartási vegyszereinken megfelelően, szabályszerűen feltüntetett UFI által lehetővé tett, még gyorsabb és gördülékenyebb tájékoztatás a mérgezési esetek gyorsabb, hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, amely végső soron életeket menthet.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy tisztítószerek, irtószerek vagy a háztartásban fellelhető egyéb vegyszerek által elszenvedett mérgezések esetén hívják a magyar méregközpont, az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) 24 órás, ingyenesen hívható zöld számát, ahol segítséget kapnak az elsősegélynyújtással, várható tünetekkel, egészségkárosító hatásokkal és további teendőkkel kapcsolatban: 06/80-201-199. A hívás előtt keressék meg, hogy van-e a címkén UFI, és ha igen, mondják be azt a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében.