Az új koronavírus által okozott megbetegedések (COVID-19) járványügyi helyzete okán meghozott kormányzati intézkedések egyik fő célja a személyes kontaktusok számának csökkentése, ezért lehetőség szerint javasolt annak felmérése, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ában részletezett házi segítségnyújtás szükségessége valóban fennáll-e a segítségnyújtást igénylőnél az önálló életvitel fenntartása érdekében. Érdemes az alternatív gondozási formák lehetőségét felmérni, úgymint a telefonos kapcsolattartást, illetve tájékozódni arról, hogy nem áll-e rendelkezésre közvetlen családi vagy egyéb segítség a gondozásra. Amennyiben az igénylőnél igazolható, hogy az önálló életvitel fenntartása a gondozó személyes megjelenésével járó házi segítségnyújtás nélkül nem megvalósítható, akkor ezen ellátást továbbra is biztosítani kell.

A házi segítségnyújtás ellátásban dolgozókat a munkáltatónak tájékoztatnia kell a COVID-19 fertőzés jelentőségéről, tüneteiről és a megelőzésre vonatkozó alapelvekről. Mindezekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján szereplő tájékoztatókból és a kormányzati honlapról (https://koronavirus.gov.hu/) lehet részletes információt szerezni. Mindemellett a munkáltatónak célszerű kapcsolatot kialakítania a területileg illetékes népegészségügyi hatóság szakembereivel, hogy azok szükség esetén járványügyi, illetve fertőzésmegelőzési javaslataikkal segíthessék a szociális alapellátási tevékenységet.

1. Amennyiben a gondozó személy COVID-19 fertőzésre jellemző tüneteket észlel a gondozott személyen a házi segítségnyújtás során, akkor haladéktalanul értesítse a munkáltatóját a gondozott személy háziorvosának egyidejű tájékoztatása mellett. A háziorvosnak jelezni kell, hogy a gondozott házi segítségnyújtásban részesül. Amennyiben a háziorvos megítélése alapján fennáll a COVID-19 fertőzés gyanúja a gondozottnál, a továbbiakban az általa jelzett lépéseket kell követni. Az aktuálisan érvényes NNK eljárásrend alapján (2020. március 31.) amennyiben a gondozott személy tünetei súlyosak, egyéni kockázati tényezők állnak fenn (pl. idős kor, krónikus alapbetegség, immunkompromittált állapot) vagy az otthoni elkülönítés bármilyen okból nem megoldható, az OMSZ a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt intézménybe/osztályra szállítja a beteget, ahol az elkülönítése, az ellátása és a COVID-19 irányú mintavételezés megtörténik.
2. Amennyiben sem a gondozó, sem a gondozott személynél nem merül fel COVID-19 fertőzöttség gyanúja (mindketten tünetmentesek, illetve tudomásuk szerint nem érintkeztek COVID-19 fertőzött vagy fertőzésre gyanús személlyel a megelőző 14 nap során), akkor a gondozás során nem szükséges speciális óvintézkedés az általános személyi higiénés szabályok betartásán kívül. Célszerű a gondozott személy otthonában a háztartás átszellőztetése az ablakok kinyitásával (amennyiben ez adott helyszínen biztonságosan megoldható), és a közösségi távolságtartás alapelvének megfelelően lehetőség szerint legalább 1 méter távolságot tartani a gondozó és a gondozott között az ellátás során. A helyi vagy munkáltatói előírásoknak megfelelően szükséges lehet az orr-szájmaszk viselése mind a gondozó, mind a gondozott személy részéről a házi segítségnyújtás során.
3. Amennyiben a gondozó személy COVID-19 fertőzésre jellemző tüneteket észlel magán, ne menjen munkába, hanem telefonon haladéktalanul értesítse a munkáltatóját a tüneteikről és otthonában különítse el magát, a háziorvosa egyidejű tájékoztatása mellett. A háziorvosnak az észlelt tünetek leírása mellett jelezni kell, hogy az illető munkakörében szociális alapellátási tevékenységet végez. Amennyiben a háziorvos megítélése alapján fennáll a COVID-19 fertőzés gyanúja a gondozónál, a továbbiakban az általa jelzett lépéseket kell követni.
4. Ha a gondozott igazoltan COVID-19 fertőzött vagy fennáll nála a COVID-19 fertőzés gyanúja, ugyanakkor bármilyen okból nem kerül a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt intézménybe/osztályra, akkor a házi segítségnyújtást biztosító intézménynek a területileg illetékes népegészségügyi hatósággal együttműködésben haladéktalanul fel kell mérnie, hogy az otthoni elkülönítésre és emellett a házi segítségnyújtás adására a feltételek ténylegesen adottak-e.
   1. Amennyiben a hatósággal történő közös helyzetfelmérés megállapítása szerint az otthoni elkülönítés és a házi segítségnyújtás biztonságos feltételei nem adottak (így például a beteg gondozása során elhúzódó kontaktus vagy a beteg környezetével vagy testváladékával, pl. nyállal, légúti váladékkal, széklettel vagy vizelettel való érintkezés várható), akkor a házi segítségnyújtás a gondozók és az általuk egyénileg gondozott többi személy egészségvédelme érdekében nem folytatható. A gondozottat a területileg illetékes infektológiai osztályra vagy a COVID-19 beteg ellátására kijelölt intézménybe/osztályra kell szállítani.
   2. Amennyiben a hatósággal történő közös helyzetfelmérés megállapítása szerint az otthoni elkülönítés és a házi segítségnyújtás biztonságos feltételei adottak (így például csak élelmiszer vagy gyógyszer átadása történik, és a találkozás során legalább 1 méter távolságot lehet tartani a gondozó és a gondozott között), akkor a házi segítségnyújtás folytatható. Az otthonában elkülönített COVID-19 fertőzött vagy fertőzésre gyanús személyek számára a szükséges és betartandó óvintézkedésekről a területileg illetékes népegészségügyi hatóságnak kell felvilágosítást adnia az érintetteknek (pl. köhögési etikett, kézhigiénés gyakorlat, hulladékkezelés gyakorlata, környezetfertőtlenítés stb. vonatkozásában). Javasolt, hogy egy kijelölt gondozó végezze a házi segítségnyújtást, lehetőleg olyasvalaki, aki jó egészségnek örvend, nincs krónikus alapbetegsége és nem immunkompromittált. Mind a gondozó, mind a gondozott minden találkozás során viseljen orr-szájmaszkot, és fokozottan tartsák be a kézhigiénés szabályokat