A humán papillomavírus (HPV) a nőket és a férfiakat egyaránt érinti. A HPV-fertőzés átvihető szoros fizikai kontaktus útján is.
A HPV fertőzéssel összefüggő daganatok közel azonos arányban fordulnak elő a nőknél és a férfiaknál. A vírus szerepe bizonyított nem csupán a nők esetében a méhnyakrák, hanem a férfiakat érintő daganattípusok¬ - egyes fej-nyaki, szájgarati daganatok, a végbélnyílás daganata, valamint a hímvessző daganat - kialakulásában is.
Több mint száz típusa van. Ismereteink szerint a méhnyakrák kialakulásában az esetek közel 100%-ában korábbi HPV fertőzés vagy az ismétlődő fertőződés tehető felelőssé.
Sokan úgy vélik, hogy a férfiakat a HPV nem veszélyezteti. Ez azonban nem igaz. A HPV okozta rákos megbetegedések körülbelül harmada a férfiakat érinti. A HPV nem csupán a méhnyakrák, hanem más, nemi szervek környékén kialakuló, valamint egyes szájüregi, fej-nyaki daganatok kialakulásáért is felelős, ami a férfiakat is érintheti.
A szexuálisan aktív férfiak több mint fele élete során átesik HPV-fertőzésen. Esetükben a fertőzés nagyobb arányban zajlik tünetmentesen vagy szűnik meg kezelés nélkül, mint a nőknél. Férfiak esetében a HPV-fertőzés a húgycsövet, a hímvessző és a herezacskók bőrét érintheti. Bizonyos HPV-típusok a férfiak esetében nemi szervi szemölcsöket okozhatnak. Más típusok pedig hímvessző, a végbélnyílás körüli rák, valamint a szájüregi daganatok kialakulásáért tehetők felelőssé.
A fiúknak a betegség továbbadásában is komoly szerepük van. A kórokozó évekig lappanghat tünetmentesen a szervezetükben, a vírushordó így tudtán kívül fertőzheti meg aktuális partnereit, akik így szintén továbbadhatják a fertőzést. A fertőzések elkerülése érdekében nagyon fontos a felelős szexuális élet önmagunk és mások biztonsága érdekében is.
A lányok és a fiúk együttes oltásával a magas kockázatú HPV fertőzések és a méhnyakrák belátható időn belül megszűnhet népbetegség lenni!
A HPV-fertőzést bárki elkaphatja, nagyon elterjedt: élete során az emberek 85-90 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen – és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket.
A vírus általában tünetmentes, sokszor csak átmenetinek bizonyul, legtöbbször 1-2 év alatt magától eltűnik a szervezetből.
Ugyanakkor az erősen rákkeltő HPV-típussal történő fertőződés esetében átlagosan minden 10 ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad a HPV-fertőzés a szervezetben. Fontos tudni, hogy a HPV vírusra a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni. A kutatások azt mutatják, hogy a HPV elleni vakcina legalább 10 -15 évig védelmet biztosít a HPV fertőzésekkel szemben, így az oltást megakadályozza a HPV bizonyos típusaival történő fertőződést és újra fertőződést.
A HPV elleni védőoltás lehetőséget kínál arra, hogy az oltóanyagban található rákkeltő HPV-típusok a szervezetben ne okozzanak a későbbiekben daganatos megbetegedést. Az önkéntes, térítésmentes védőoltás beadatásával Ön megóvhatja gyermekét a fertőződéstől!
Az iskolai kampányoltás keretében Gardasil 9 oltóanyag igényelhető a 7. évfolyamba járó fiúk és lányok számára, amely közvetlen védőhatást fejt ki a vírus ellen. Ez a jelenleg elérhető legszélesebb spektrumú oltóanyag, mely összesen 9 (a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as) HPV típus ellen alakít ki védettséget. Ezzel a vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV-típusok ellen, amelyek körülbelül a méhnyakrák esetek 90%-át okozzák. Az oltóanyagban található további két HPV-típus (6-os és 11-es) a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős, így a védőoltással megelőzhető a HPV okozta nemi szemölcsök kb. 90%-a.
A védőoltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a HPV megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ezáltal a szervezet sikeresen kivédheti a fertőzést. A HPV elleni védőoltás meg tudja előzni a tartós fertőzést a vírus azon típusai esetében, amelyek tisztított fehérjéi megtalálhatók a vakcinában.
A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető HPV elleni védőoltással, rendszeres méhnyakszűréssel, továbbá a nem túl korai életkorban megkezdett, felelősségteljes szexuális élettel.
Az óvszer használata nem zárja ki teljesen a vírus átadását, mert a HPV olykor a környező bőrfelületet is megfertőzheti, amit nem véd az óvszer.
Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát magas szintű védettséget élvezhetnek legalább tíz éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség kialakulását jelenleg is vizsgálják. Emlékeztető oltás szükségességét még nem állapították meg, ám ha újraoltásra lenne szükség évek múlva, arról a Nemzeti Népegészségügyi Központ értesíteni fogja az érintetteket.
A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, 2 oltásra van szükség 6 hónap különbséggel, amennyiben az oltási sorozat megkezdésekor az oltandó nem töltötte be a 15. életévét. Az első oltás idején 15 éves életkort betöltött tanulók oltásához három adag szükséges. Az első két részoltás között két hónap intervallum tartandó, és a 2. oltás után minimum 3 hónappal lehet beadni a 3. dózist.
A HPV elleni önkéntes, térítésmentes védőoltás beadása az oktatási intézményekben szervezetten, iskolai kampányoltás keretében zajlik, az érintett szülőknek a kiküldött szülői nyilatkozatot kell kitöltve visszajuttatni az iskolába 2022. szeptember 12-ig.
Éljen a kiterjesztett HPV elleni védőoltás lehetőségével annak érdekében, hogy megvédhesse gyermekét egy későbbi súlyos betegségtől!
A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ezt nevezzük rákmegelőző állapotnak. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani. Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú daganat kialakulásáig akár 5-10 év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben felfedezhető.
A méhnyak a méh alsó, keskeny része, ami a méh üregét köti össze a hüvellyel. A méhnyak rosszindulatú daganata a méhnyakrák. Ezt a daganatot a human papillomavírus okozza. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek átterjedhetnek a szervezet más részeire is. A méhnyakrák védőoltással és méhnyak szűréssel megelőzhető.
A méhnyak elváltozásainak korai felismerését szolgálja a rendszeresen elvégzett méhnyakszűrés. A kóros elváltozás korai felismerését követően időben meg lehet kezdeni a kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását.
Az önkéntesen és térítésmentesen igényelhető vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV-típusok ellen, amelyek körülbelül a méhnyakrák esetek 90%-át okozzák. Ezeken kívül más magas kockázatú HPV-típusokról is ismert a rákkeltő hatásuk, amelyek ellen az oltás nem, vagy csak kevésbé nyújt védelmet. Ezért ajánlott, hogy 25 éves kor felett a védőoltásban részesült nők is rendszeresen vegyenek részt méhnyak szűrővizsgálaton. Az immunizálás által biztosított védettség tovább növekszik azáltal, hogy néhány egyéb HPV-típusok okozta rosszindulatú daganatok ellen is képes védelmet nyújtani az úgynevezett keresztimmunitásnak köszönhetően. Az oltóanyagban található további két HPV-típus (6-os és 11-es) a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős, így a védőoltással megelőzhető a HPV okozta nemi szemölcsök kb. 90%-a.
A vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel. A vakcina a korábban HPV fertőzésen átesetteknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.
A HPV elleni védőoltás nem kötelező. Ha gyermeke nem szeretné beoltatni magát, akkor senki sem fogja erőszakkal erre kényszeríteni. Ugyanakkor fontos mérlegelni azokat az érveket, amelyek az egészség védelme, a betegség megelőzése mellett szólnak. A védőoltás éveken keresztül jelentős védelmet nyújt a beoltottak számára, ezért javasoljuk, hogy ha gyermekének kétségei vannak, akkor beszélgessen el a HPV-ről, a felelős szexuális életről és a méhnyakrákról az iskolavédőnővel vagy az iskolaorvossal akár négyszemközt, akár szüleivel együtt, ahogyan ő szeretné.
Amíg a gyermeke kiskorú, addig az önkéntes védőoltásokról a szülő/gondviselő dönt. Érdemes beszélnie gyermekével, hallgassa meg érveit! Konzultáljon az iskolavédőnővel és az iskolaorvossal is! Gondolja át: a két oltásból álló sorozatot az Ön gyermeke számára a 7. osztály során térítésmentesen biztosítja a magyar állam.
A 2014-től bevezetett, az állam által felajánlott önkéntes HPV elleni védőoltás és annak beadatása a jogosultak számára - térítésmentes.
A HPV igen elterjedt, szexuális érintkezés útján könnyen átadható. Fontos, hogy a védelem még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást fiatal tinédzser korban beadatni. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen.
Amennyiben Ön a tájékoztatást követően írásban beleegyezett az oltásba, a gyermekének joga van arra, hogy a 7. osztály végzése során HPV ellen védőoltásban részesüljön. Az iskolaorvos és az iskolavédőnő segíteni fog abban, hogy az oltás beadására egy másik, megfelelő időpontot találjanak. A védőoltásra azonban mielőbb sort kell keríteni, mert nagyon fontos, hogy a megfelelő védettség kialakulásához mindkét adag vakcina beadására megtörténjen 7. osztály folyamán, még a tanév vége előtt.
Igen. A térítésmentes HPV elleni védőoltásra minden olyan lány és fiú jogosult, aki betöltötte a 12. életévét és az általános iskola 7. osztályát a 2022/2023-as tanévben végzi. Ez független attól, hogy ki a fenntartója annak az intézmények, amelyikbe jár.
Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amely a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését. A HPV elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint egy százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.
A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat betegséget.
Igen. Az ételallergia, az asztma, az ekcéma, a szénanátha és más allergiás megbetegedések általában nem jelentenek akadályt. Ha bármilyen kétség merül fel ezzel kapcsolatban, érdemes megkérdezni az iskola-, illetve a kezelőorvost. Nagyon ritkán előfordul, hogy a védőoltást követően allergiás reakció lép fel, kiütések jelenhetnek meg a testen, vagy viszkető érzés keletkezhet. Az iskolaorvos, házi gyermekorvos ismeri a kezelés módját, a védőoltástól ez ne riasszon el senkit. Még ennél is ritkább, hogy a védőoltást követő percekben súlyos allergiás reakció alakul ki. Ezt anafilaxiás sokknak hívják. Az oltóorvost, illetve az egészségügyi személyzetet kiképzik az ilyen helyzetek kezelésére annak ellenére, hogy ezek rendkívül ritkán fordulnak elő. A megfelelő orvosi ellátást követően a páciens maradandó károsodás nélkül, teljesen felépül, jellemzően már néhány órán belül.
Azok a lányok és fiúk is megkaphatják a védőoltást, akik immunterápiás kezelésben részesülnek, de figyelembe kell venni, hogy a védőoltás náluk nem fogja feltétlenül kifejteni teljes mértékben a védőhatását.
Nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a HPV elleni vakcina bármilyen más gyógyszer hatását befolyásolná, illetve csökkentené.
Javasoljuk minden 25 éven felüli nő számára, hogy rendszeresen keresse fel nőgyógyászát, vagy a védőnőt, és vegyen részt szervezett méhnyakszűrésen akkor is, ha HPV elleni védőoltásban részesült. A védőoltás ugyanis a humán papillomavírusnak csak 7 olyan típusa által előidézett fertőzések ellen véd, amelyek a méhnyakrák kialakulásában szerepet játszathatnak Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás. A szűrés azért fontos, hogy időben felismerjük, ha a fertőzés következtében kóros folyamat indult el a méhnyak területén. A kezelés időben történő megkezdése nagymértékben garantálja annak sikerét, és a teljes gyógyulást.
A 25-65 éves korú nők számára javasolt, hogy háromévente vegyenek részt szervezett méhnyakszűrésen. Ez a vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes, amely a méhnyakról történő sejtkenetvételből, valamint a levett minta laboratóriumi vizsgálatából áll, és fájdalommentes. A vizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, illetve a rákmegelőző állapot minél korábban történő felismerése. A méhnyak sejtjeiben végbemenő rákképződés általában igen hosszú folyamat, így a rendszeres szűrés bizonyítottan eredményes módja a megelőzésnek.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által 2020. évben közzétett összefoglaló anyaga alapján felmérést végzett az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland, Norvégia, Liechtenstein és az Egyesült Királyság bevonásával a HPV elleni védőoltások bevezetésének állásáról. A vizsgálat idején felmérésben résztvevő 31 ország közül 30 integrálta oltási naptárába a HPV elleni védőoltást – mindenhol ajánlott (önkéntes) védőoltás formájában. A felmérésben szereplő adatok szerint 20 ország a lányoknak, és 10 ország a lányok és a fiúk számára is ajánlja a HPV elleni oltást. A HPV elleni oltások beadása 14 országban, az iskolákban az iskola-egészségügyi szolgálatokon keresztül is történik.
Igen, mert az onkogén (a rák képződését elősegítő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat, ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.
