Az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések által okozott betegségteher

1. Évente 33.000 ember hal meg olyan fertőzés közvetlen következményeként, amelyet valamely antibiotikum-rezisztens baktérium okoz. Ez a szám több, mint 100 közepes méretű repülőgép utasszámával hasonlítható össze.
2. Az a népegészségügyi teher, amelyet az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okoznak az európai populációban nagyságrendben hasonló az influenza, a tuberkulózis és HIV/AIDS által okozott betegségteherrel.
3. 2007 és 2015 között 16 kiemelt jelentőségű, antibiotikum-rezisztens baktérium által okozott betegségteher növekedést mutatott:
   • A karbapenemekkel – az utolsó vonalbeli antibiotikumok csoportjával – szemben rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott fertőzéseknek tulajdonítható halálozások száma hatszorosára nőtt. Ez aggasztó tendencia, mivel ezek a baktériumok könnyen terjednek az egészségügyi ellátórendszerben, ha az adott helyen nincs megfelelő infekciókontroll és felügyeleti rendszer a fertőzések megelőzésére.
   • A harmadik generációs cefalosporin-rezisztens Escherichia coli fertőzéseknek tulajdonítható halálozások száma a négyszeresére nőtt.
4. Európában az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok által okozott megbetegedések 75%-át egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések teszik ki. Az ilyen fertőzések előfordulását a fertőzések megelőzését célzó infekciókontroll intézkedésekkel, valamint az egészségügyi ellátásban alkalmazott antibiotikum politikákkal vissza lehetne szorítani.
5. A harmadik generációs cefalosporin-rezisztens E. coli fertőzések okozzák a legnagyobb problémát, és ezeknek a fertőzéseknek több mint a fele közösségi eredetű. A betegségteher csökkentése érdekében tehát szükséges az alapellátásban gyógyszert felíró orvosokat célzó antimikrobiális stewardship intézkedések, illetve alapellátási infekciókontroll intézkedések megvalósítása.
6. A betegségteher 39%-áért olyan fertőzések tehetők felelőssé, amelyet az utolsó vonalbeli csoportba tartozó antibiotikumokkal (karbapenem, colistin) szemben rezisztens baktériumok okoznak.
7. Aggasztó ez a 2007. óta bekövetkezett növekedés, mivel ezek az antibiotikumok az utolsó elérhető és hatásos kezelési lehetőségek. Ha már ezek sem lesznek hatásosak egyes baktériumokkal szemben, nagyon nehéz (vagy lehetetlen) lesz egyes infekciók kezelése.

Forrás: A fenti háttérinformációk a 2018. november 5-én a The Lancet Infectious Diseases c. lapban publikálásra került cikken alapulnak: „Antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzések miatt bekövetkező halálozás és egészséges életév-veszteség az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben 2015-ben: populáció-szintű egészségbecslés” (Attributable deaths and disability-adjusted life-years caused by infections with antibiotic-resistant bacteria in the European Union and the European Economic Area in 2015: a population-level health estimate). A cikk öt, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) országaiban 2015-ben nagy népegészségügyi jelentőséggel bíró, antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fertőzéstípus (8 baktériumfaj, 16 antibiotikum-rezisztencia és baktérium kombináció) terhét becsülte meg, esetszámokban, halálozási számokban, illetve egészséges életév-veszteségben (DALYs - Disability-Adjusted Life Years) kifejezve. Egy DALY egy „egészséges” életév elvesztéseként fogható fel. A DALY-k lakosság-szintű összege, vagyis a betegségteher, az aktuális egészségi állapot és egy olyan ideális helyzet közötti eltérésként fogható fel, ahol a teljes lakosság előrehaladott kort ér meg betegség és egészségkárosodás nélkül.

Antimikrobiális szer felhasználás az egészségügyi intézményekben

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a 2016-2017-es évek során pont-prevalencia vizsgálatot (PPV) szervezett az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális szer felhasználás területén: a második PPV-t az akut ellátást nyújtó európai kórházak és a harmadik PPV-t az európai hosszú távú gondozást nyújtó intézmények vonatkozásában. A vizsgálat megállapításai az alábbi három Eurosurveillance cikkben kerültek bemutatásra.

1. Antimicrobial use in European acute care hospitals: results from the second point prevalence survey (PPS) of healthcare-associated infections and antimicrobial use, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46):1800393. Plachouras D, Kärki T, Hansen S, Hopkins S, Lyytikäinen O, Moro ML, et al.
2. Antimicrobial use in European long-term care facilities: results from the third point prevalence survey of healthcare-associated infections and antimicrobial use, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46):1800394. Ricchizzi E, Latour K, Kärki T, Buttazzi R, Jans B, Moro ML, et al.
3. Prevalence of healthcare-associated infections, estimated incidence and composite antimicrobial resistance index in acute care hospitals and long-term care facilities: results from two European point prevalence surveys, 2016 to 2017. Euro Surveill. 2018;23(46):1800516. Suetens C, Latour K, Kärki T, Ricchizzi E, Kinross P, Moro ML, et al.

Az alábbi háttérinformációk a 2016-2017. évi pont-prevalencia vizsgálatok eredményein alapulnak.

Antimikrobiális szerek felhasználása az akut ellátást nyújtó kórházakban, Európában

Habár a fertőzések kezelésére szolgáló antimikrobiális szerek életmentőek, túlzott használatuk káros hatásokat és multirezisztens kórokozók megjelenését okozhatják.

Az antimikrobiális szereket olykor fertőzések megelőzésére adják (profilaxis), például a sebészeti beavatkozásokkal kapcsolatos fertőzések elkerülésére. A műtéti profilaxishoz általában elegendő lenne egy adag antibiotikum, ugyanakkor az eredmények szerint minden második műtéti profilaxis ideje egy napnál tovább tartott a vizsgálatban résztvevő kórházakban. Az elhúzódó műtéti profilaxis az antimikrobiális szerek felesleges kórházi alkalmazásának jelentős forrása, amellyel Európa-szerte foglalkozni kell.

A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása nem mindig indokolt, és használatukkal igen körültekintőnek kell lenni, mert ezek a szerek különösen hozzájárulnak ahhoz, hogy a baktériumok antibiotikum-rezisztensé váljanak. A széles spektrumú antibiotikumok alkalmazási aránya 16% és 62% között mozgott Európában. Az alkalmazási gyakoriságban mért széles variációk azt mutatják, hogy számos országban felülvizsgálatra szorul az alkalmazásuk módja és indikációjuk.

A kórházak 76%-a számolt be arról, hogy rendelkezésükre állnak az antimikrobiális szerek megfelelő használatára vonatkozó irányelvek. A kórházak 54%-a számolt be arról, hogy intézményükben van olyan konzulens szakember, akinek munkakörébe tartozik az antibiotikum alkalmazás irányítása.

Antimikrobiális szerek felhasználása a hosszú ápolási idejű és az ápolást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben Európában

Az antimikrobiális szereket rutinszerűen írják fel a hosszú ápolási idejű ás az ápolást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben, ami hozzájárul az antimikrobiális szerekkel szemben kialakuló rezisztenciához.

Minden huszadik bentlakó kapott bármely adott napon legalább egy antimikrobiális szert. Tíz antimikrobiális szerből hetet egy adott fertőzés kezelésére írták fel, hármat fertőzés megelőzésére (profilaktikus) célból. Négyből három profilaktikus terápia célja a húgyúti fertőzések megelőzése volt. Bár ez a gyakorlat csökkentheti a nők húgyúti fertőzésének kockázatát, hatásosságára vonatkozóan az idős emberek vonatkozásában nem áll rendelkezésünkre semmilyen bizonyíték. Ezenkívül ez az antibiotikum alkalmazási gyakorlat az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának fokozott kockázatával jár. A legtöbb megelőző kezelés tehát szükségtelen antimikrobiális szer használatot jelenthet.

Országtól függően a vizsgálatban résztvevő intézmények mindegyikének volt vagy egyikének sem volt antibiotikum felhasználási irányelve. Ezenkívül csak minden ötödik intézmény rendelkezett rendszeres képzéssel a megfelelő antimikrobiális gyógyszerek felírásáról.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések prevalenciája és antimikrobiális szer rezisztencia az akut ellátást nyújtó európai kórházakban, valamint hosszú ápolási idejű és ápolást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben

Bár egyes egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések könnyen kezelhetők, mások komolyabban befolyásolhatják a beteg egészségét, megnövelve kórházi tartózkodási idejüket és ezzel az egészségügyi ellátás költségeit. A kórházakban előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések több halálesetet okoznak Európában, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) által nyomon követett bármely más fertőző betegség.

Bármely adott napon:

• 15 kórházi beteg közül legalább egynél fennáll egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés;
• 98 000 beteg közül legalább egynél fennáll egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés;
• 24-ből egy bentlakásos szociális intézményben legalább egy bentlakónál fennáll minimum egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés;
• 124 000 gondozottnál fennáll legalább egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

Becslések szerint évente 8,9 millió egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő az európai kórházakban és a hosszú ápolási idejű és az ápolást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben együttesen.

A kórházakban előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (például: tüdőgyulladás, műtéti fertőzések és véráramfertőzések) általában súlyosabbak és nagyobb hatást gyakorolnak, mint a hosszú ápolási idejű és az ápolást nyújtó bentlakásos szociális intézményekben előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (például légúti fertőzések, húgyúti fertőzések, valamint bőr- és lágyrész fertőzések). Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket gyakran kezelik úgy, hogy előtte nem vesznek diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat céljából mintát a betegtől, sőt, akár negatív mikrobiológiai eredmények mellett is.

Bizonyos egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések több mint fele megelőzhető lenne.

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon