A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is számos megkeresést kap a szezonban a csípőszúnyogok nagyszámú, zavaró jelenléte kapcsán. A megkeresésekből kiderül, hogy elsősorban a szúnyogirtás kivitelezésével kapcsolatos kérdések foglalkoztatják a lakosságot és az önkormányzatokat, melyeket az alábbiakban kívánunk tisztázni.

Miért végeznek szervezett szúnyogirtást Magyarországon?

Szervezett szúnyogirtásnak nevezünk minden olyan csípőszúnyogok vagy szúnyoglárvák irtását/gyérítését célzó beavatkozást, amely a háztartáson belüli egyéni védekezésen túlmutat, nagyobb területet, közterületet érint és/vagy szolgáltatásként végzik.

A szervezett szúnyogirtást elsődlegesen a lakosság igényeinek kiszolgálására, a komfortérzet javítása érdekében végzik. Bár a szúnyogok csípése fertőzést közvetíthet, ennek hazánkban kicsi az esélye. Így jelenleg Magyarországon nem okoz közvetlen járványügyi kockázatot a szúnyogok jelenléte, még akkor sem, ha nagy egyedszámban fordulnak elő a vérszívók. A honos szúnyogpopuláció által évtizedek óta terjesztett nyugat-nílusi láz megbetegedéseket nyilvántartjuk, és a betegség 2018 kivételével rendszerint évi 10-40 közötti esetszámmal fordul elő. Az invazív, trópusi eredetű szúnyogfajok csípésével terjedő fertőzéseket pedig ezidáig csak ritkán, behurcolt esetként (külföldön fertőződött személyeknél) mutatták ki. Az eddigi hazai vizsgálatok során nem találták meg a kórokozókat az invazív szúnyogokban. A szúnyogirtás tehát általában a szúnyogok egyedszámától, zavaró hatásától függ és nem járványügyi érdekből történik.

A szúnyogok ártalmáról, az általuk terjesztett betegségekről bővebben olvashat tájékoztató anyagunkban az alábbi linkre kattintva: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/633-lakossagi-tajekoztato-a-szunyogok-elleni-vedekezesrol.html

Ki rendeli el, ki rendeli meg és ki végzi a szervezett szúnyogirtást Magyarországon?

A rutinszerűen végzett szúnyogirtás nem járványügyi okból történik, ezért nem kerül „elrendelésre”.

A kezeléseket alapvetően a települési önkormányzatok rendelhetik meg saját költségükre. Ezzel együtt az alkalmazott technológiát és a kezelés időzítését is az önkormányzat választja meg. A kezelések kivitelezői az önkormányzat által megbízott, vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, működési nyilvántartásba vett kártevőirtó vállalkozások. Fontos, hogy közvetlenül a szúnyogirtást megelőzően a szúnyogártalom mértékét minden esetben számszerűen, objektív módszerrel fel kell mérni, akár a település több pontján is. A méréseket vagy a megbízott kivitelezők vagy külön, független szakértők végzik el. A méréseket dokumentálják és ez alapozza meg az irtás indokoltságát, valamint az irtás után hasonlóképpen elvégzett hatékonysági vizsgálatot.

Annak érdekében, hogy országos szinten, összehangoltan is történjék védekezés a szúnyogok ellen, a kezelések egy részét a központi szúnyoggyérítési program keretei között hajtják végre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (rövidítve: BM OKF) irányításával, egy állami keretösszeg terhére. A BM OKF megbízott szakértők felmérései alapján határozza meg, hogy melyik településeken és mikor végezzék el a kezeléseket, annak érdekében, hogy a keretösszegből minél több helyszínen és időpontban, minél nagyobb társadalmi haszonnal lehessen beavatkozásokat végrehajtani. A katasztrófavédelem által koordinált országos szúnyoggyérítési program során a kezelések elsősorban jelentős szúnyogártalommal érintett területekre, azaz a Duna, a Tisza és mellékfolyóik, valamint a kiemelt turisztikai régiók (Balaton, Velencei-tó, stb.) vonzáskörzetére terjednek ki. A központi szúnyoggyérítési program részleteiről és programtervéről bővebben a BM OKF honlapján olvashat: https://www.katasztrofavedelem.hu/41/szunyoggyerites

Kihez fordulhatunk, ha azt szeretnénk, hogy a településünkön szervezett szúnyogirtást végezzenek?

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 5. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a környezet-egészségügy, azaz többek között a rovar- és rágcsálóirtás, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a települési önkormányzatok biztosítják a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 36. § (2) bekezdése szerint a vérszívó szúnyogok egészségügyi kártevőnek minősülnek, melyek ellen védekezni kell. A Rendelet 36. § (4) bekezdése alapján, közterületen az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

A települési önkormányzat a szúnyogártalom számszerű felmérése után saját döntése szerint elvégeztetheti a szúnyogirtást, valamint kérelmezheti, hogy a település a központi szúnyogirtási program keretei között is részesüljön szúnyogirtási kezelésben.

Kihez fordulhatunk, ha azt szeretnénk, hogy a településünkön ne végezzenek szervezett szúnyogirtást, vagy a szúnyogirtás a jelenlegitől eltérő módszerrel történjen?

Tekintettel arra, hogy a szervezett szúnyogirtás nem közvetlen járványügyi okból történik, a települési önkormányzat a hozzá érkező lakossági jelzések fényében is mérlegelheti a szúnyogirtás megrendelését illetve lemondását. Az önkormányzat megrendelőként dönthet arról is, hogy milyen módszerrel végezteti el a szúnyogirtást. A szúnyogirtás tényleges indokoltságát azonban a kezelést megelőzően minden esetben számszerűen, objektív módszerrel fel kell mérni, nagyobb terület esetén a település több pontján is. Amennyiben a mérések azt mutatják, hogy a szúnyogok egyedszáma alacsony, a településen, vagy annak meghatározott városrészén egyenesen ajánlott a szúnyogirtás lemondása.

Ki engedélyezi az irtószerek felhasználását és a szervezett szúnyogirtást?

Egy adott irtószer Magyarországon történő forgalomba hozatalát és felhasználását az Országos Tisztifőorvos által vezetett Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ engedélyezi a vonatkozó jogszabályok és az EU más tagállamaiban is használt útmutatók szerint. Az engedélyezés során vizsgáljuk többek között a készítmények hatékonyságát és a biztonságos felhasználás lehetőségét, továbbá előírjuk a szükséges óvintézkedéseket.

A légi járműről végzett szúnyogirtást és szúnyoglárva-irtást szintén a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ engedélyezi, de külön eljárásban. Az erre vonatkozó kérelmet a kivitelező kártevőirtó cég nyújtja be. A földi járműről végzett szúnyogirtás külön előzetes engedélyhez nem kötött, de a kivitelezőnek be kell azt jelentenie a területileg illetékes járási hivatalhoz és az önkormányzathoz is. Amennyiben a kezelés védett természeti területet is érint, akkor az illetékes természetvédelmi hatóság előzetes engedélyét szükséges beszerezni.

A szúnyogirtásra vonatkozó szabályozást a „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” c. útmutató kiadványunk 7. fejezete tartalmazza. A kiadvány online megtekinthető és letölthető: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/szakmai-tajekoztatok/tajekoztato-az-engedelyezett-irtoszerekrol-es-az-egeszsegugyi-kartevok-elleni-vedekezes-szakmai-iranyelveirol.html

Ki ellenőrzi a szúnyogirtás szabályszerűségét?

A szervezett szúnyogirtás az egészségügyi kártevők elleni védekezés, szolgáltatásként végzett, hatósági engedélyekhez kötött tevékenység, melynek során II. forgalmi kategóriába sorolt, azaz csak szakemberek számára hozzáférhető biocid termékeket használnak fel.  A szolgáltatók és az irtószerfelhasználás jogszabályoknak való megfelelését a területileg illetékes járási hivatalok végzik.

Milyen módszerekkel történhet a szervezett szúnyogirtás?

A kémiai szúnyogirtás célja a már kikelt, „felnőtt” szúnyogok elpusztítása a levegőbe juttatott finom ködpermettel. Ez jellemzően platós gépjárműről történik úgynevezett melegköd-képzéses vagy ULV technológiával, korábban gyakran légi járműről is végeztek ilyen szúnyogirtást.

Korábban a gépkocsiról leggyakrabban melegköd-képzéssel juttatták ki a szúnyogirtószert, manapság inkább az úgynevezett ULV technológiát alkalmazzák, mely során azonos készítményt, azonos dózisban használnak, viszont a porlasztást hőfejlesztés nélkül érik el. Ez különbözteti meg a módszert a melegköd-képzését technológiától. Hatékonyságbeli különbség a két módszer között nincs. Míg a melegköd-képzés egy sűrű füstszerű ködöt hozott létre a gépkocsi után, az ULV-eljárásnál a ködpermet kevésbé látványos, de a kijutó irtószermennyiség azonos. Az ország legtöbb térségében már a modernebb, közlekedést és a lakosságot kevésbé zavaró ULV technológiai került alkalmazásra.

A módszer előnye, hogy a lakosságot éppen támadó, kifejlett szúnyogokat azonnal elpusztítja és minden, a lakott területen előforduló szúnyogfajjal szemben eredményesen használható.

A módszer hátránya, hogy a szúnyogszaporulat megelőzésére nem használható, csak annak pillanatnyi kezelésére. Az irtószer a levegőből viszonylag hamar leülepszik a felületekre, ahol már nem érintkezik a szúnyogokkal. A kezelés után tehát kedvezőtlen körülmények esetén a szomszédos területekről a széllel sodródó szúnyogok, illetve a kezelt területen a vízgyülemekből (pl. az udvarokon helytelenül tárolt esővízgyűjtőkből, vizesárkokból) idő közben kikelő szúnyogok újra panaszt okozhatnak akár már az irtás után napokon belül. További hátránya a módszernek, hogy nem csak a szúnyogokra, hanem egyéb, érzékenyebb rovarokra nézve is veszélyes az irtószer. A kémiai szúnyogirtás tehát környezetvédelmi okokból kizárólag a települések lakott területén hajtható végre és ott is csak meghatározott napszakokban. További szempont, hogy a beporzást végző rovarokat se veszélyeztesse. Ezen felül az irtószerrel szembeni ellenállóképesség kialakulásának az esélyét mérsékeljük azzal, hogy a kezelések területét korlátozzuk. Az előírások alapján a kezelést végző gépjármű/légi jármű legfeljebb 45 méterre közelítheti meg az állóvizek és vízfolyások partjait, amely alapján a közvetlen vízparti területek a védőtávolság miatt nem kezelhetőek.

A szervezett kémiai szúnyogirtásra felhasználható irtószerek jelenleg:

• Deltasect Plus 1,2 ULV szúnyogirtó szer (engedély szám: 47799-5/2020/JIF)
• Deltasect Plus 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum (engedély szám: 30430/2022/KBKHF)
• Phobi Fenox EC rovarirtó koncentrátum (engedély szám: 6069/2022/KBKHF)
• Only Py rovarirtó koncentrátum (engedély szám: 12314-4/2021/JIF)

A biológiai szúnyoglárva-irtás során egy baktérium (Bacillus thuringiensis israelensis) által termelt hatóanyagot juttatnak azokba a víztestekbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. A kijuttatás történhet légi, földi, vízi járműről vagy kézzel.

A módszer előnye, hogy a csípőszúnyogok lárvái az irtószertől elpusztulnak, de más állatokra nézve a biológiai irtószer elhanyagolható kockázatot jelent. Különösen a folyamatosan pangóvizes, lápos területeken, utcai vizesárkokban alkalmazható sikerrel, de az ártereken és a belvízzel érintett területeken is megelőzhető vele a szúnyogok nagyszámú megjelenése, amennyiben időben elvégzik a kezelést.

A szervezett biológiai szúnyoglárva-irtásra használható irtószerek:

• Vectobac 12 AS szúnyoglárva-irtó szer (engedély szám: HU-2016-MA-18-00165-0000)
• Vectobac G szúnyoglárvairtó granulátum (engedély szám: HU-2015-MA-18-00144-0000)

A módszer hátránya, hogy adott település környezetében lehetőleg az összes szúnyoglárva-tenyészőhelyet szükséges kezelni a megfelelő hatásfok érdekében, ezért alapos előzetes felderítést igényel. Sajnos a magánterületeken található vízgyűjtő edények az utcáról vagy a levegőből hatékonyan nem kezelhetők, ezért ezekről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodniuk. Védett természeti területen ez az eljárás is csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

A lakosság általi, egyéni védekezésre vegyi- és biológiai szúnyoglárva-irtó szerek egyaránt beszerezhetők. A felnőtt szúnyogok zárt térben történő elpusztítására és szabadban történő riasztására pedig több különböző formában állnak rendelkezésre engedélyezett készítmények.

A Magyarországon felhasználható irtószerek listája és jóváhagyott használati utasításuk megtekinthető az Irtószerek Kereshető Adatbázisában: http://www.oek.hu/ika/.

A szúnyogok elleni egyéni védekezés lehetőségeiről bővebben olvashat tájékoztató anyagunkban az alábbi linkre kattintva: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/633-lakossagi-tajekoztato-a-szunyogok-elleni-vedekezesrol.html

Ártalmas-e a szúnyogirtás az emberekre és a környezetre nézve?

A biológiai szúnyoglárva-irtásban használt hatóanyag az emberre nézve ártalmatlan. Jellemzően az irtószerrel a lakosság nem is érintkezik, mert azt követlenül juttatják a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejődnek. Az irtószer kiszórása is többnyire lakott területen kívül történik. A módszer elhanyagolható környezetterheléssel jár, mert az irtószer hatóanyaga szinte kizárólag a csípőszúnyogok lárváira van hatással, a vízi élővilágot sem veszélyezteti.

A kémiai szúnyogirtásban használt úgynevezett piretroid típusú hatóanyagok a rovarok idegrendszerét károsítják, a csípőszúnyogokon kívül bizonyos más ízeltlábúakra és a vízi élővilágra nézve is ártalmasak, szabályos alkalmazásuk kiemelten fontos a környezetvédelmi szempontokra tekintettel. Emiatt a szúnyogirtás csak lakott területen, a felszíni vizektől meghatározott védőtávolság megtartásával hajtható végre. Továbbá, számos vonatkozó szabállyal: pl. az időjárási feltételeknek, a kijuttatás időpontjának korlátozásával, a kezelések indokoltságának kötelező mérésével igyekszünk biztosítani azt, hogy a szúnyogirtás a lehető legkisebb környezetkárosodást okozza. A ma használt irtószerek az engedélyezett koncentrációban, szabályszerű kijuttatás mellett nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra nézve. Annak érdekében, hogy a lakosság megtehesse a szükséges óvintézkedéseket és elkerülhesse a vegyszernek való kitettséget, előírtuk, hogy a kezelésekkel érintett területen a lakosságot a szúnyogirtást megelőzően értesíteni kell.

A lakosság értesítése a kezelést elrendelő, illetve a kezelt terület alapján illetékes települési önkormányzat feladata. Az értesítés történhet például nyomtatott, sugárzott vagy online kommunikáció útján, de törekedni kell arra, hogy a lakosság minél szélesebb körét elérje.

Az értesítés tartalmazza az alábbi információkat:

• a kezelés pontos időpontját,
• a kezelésben érintett település, településrész megjelölését,
• az irtószer és a kijuttatástechnológia nevét
• a lakosság részére javasolt intézkedéseket, az alábbiak szerint: "A szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni. A kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani és a külsőlevegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni. A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni. A kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad. A szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. A szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vízgyülemeket.”

Miért vezették ki a gyakorlatból a légi kémiai szúnyogirtást?

A korábban légi úton rutinszerűen kijuttatott kémiai irtószerek forgalomba hozatali engedélye lejárt. Az EU biocid felülvizsgálati programja szerint az irtószerek hatóanyagainak és ezzel a hatóanyagot tartalmazó termékek engedélyének felülvizsgálata lett volna szükséges az engedélyek meghosszabbításához a vonatkozó uniós jogszabály, azaz 528/2012/EU rendelet 89. cikk (3) bekezdésével összhangban. Az engedélyek felülvizsgálatára vonatkozó igényt egyik forgalmazó sem nyújtott be, így a termékek forgalmazhatósága és felhasználhatósága a jogszabály erejénél fogva megszűnt.

A felülvizsgálat során teljesítendő körülményeket a vonatkozó jogszabályok és az Európai Vegyianyag Ügynökség útmutatói határozzák meg. Ezen követelményeknek való megfelelés az irtószerek engedélyének felülvizsgálatával kötelezővé válik. Jelenleg egyik Európában forgalomban lévő irtószer sem felel meg azoknak a környezettoxikológiai követelményeknek, melyek a légi járműről történő kijuttatásra vonatkoznak. Részben ez áll a hátterében annak, hogy a forgalmazók nem is kérték az engedélyek felülvizsgálatát. Fentiekkel összhangban az EU tagállamainak nagy részén egyáltalán nem is volt és alapvetően már nem gyakorlat a légi kémiai módszerrel történő szúnyogirtás.

A földi kémiai szúnyogirtás hasonló hatóanyagú és tulajdonságú irtószerekkel történik, mint a korábban légi kezelésekre is használt irtószerek. Fontos különbség azonban, hogy a repülőgépről porlasztott irtószer szemcséi hosszú idő alatt érnek el a felszínre, eközben a magasban a légáramlatok messzire – akár sok száz méterre - sodorják a permetet. A kijuttatás tehát kevésbé célzottan és irányíthatóan történik, így nagyobb környezeti terhelést jelent, másrészt a járókelők, a lakosság is kevésbé tudja elkerülni az irtószernek való kitettséget. A fentiek miatt a földi járműről történő kijuttatás alacsonyabb kockázatot jelent.

Milyen körülmények között került mégis engedélyezésre a légi kémiai szúnyogirtás?

A szúnyogirtószerek légi úton történő kijuttatásával történő felhasználás ideiglenes engedélyezése a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU rendelet 55. cikk (1) bekezdése szerint történhet. A rendeletben meghatározott feltételek fennállásának megállapítása, így adott irtószer ideiglenes engedélyezése a tagállami illetékes hatóság döntése. Az ideiglenes engedély kizárólag hivatalból állítható ki, kiállítására vonatkozó kérelem nem nyújtható be. A rendkívüli szúnyogártalom kezelhetősége, illetve a központi irtás várható hatékonyságának megítélése tekintetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alapvetően a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve független szakértő szakmai véleményét veszi figyelembe.

Hangsúlyozandó, hogy az ideiglenes engedély rendkívüli körülményekre való tekintettel került kiadásra és a módszer rutinszerű visszavezetését kerülendőnek tartjuk. Annak érdekében, hogy a légi kémiai irtásra használt szer engedélyének kiadására ne legyen szükség a jövőben, különösen a kiszámítható árvíz- és belvíz helyzetben az önkormányzatok preventív tevékenységére, vagyis a szúnyoglárva- tenyészőhelyek lárvairtószeres kezelésére van szükség.

Kiemelendő, hogy rendkívüli hőségben a légi kezelések hatékonysága mérsékelt, mivel a csípőszúnyogok aktivitása a kései órákra tevődik át, a légügyi szabályok szerint azonban szúnyogirtási repülést a napnyugta után már nem lehet végezni. A földi járműről végzett szúnyogirtás éjjel is elvégezhető. Amennyiben az érintett területen méhesek találhatók, a szúnyogirtás legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb a csillagászati napkeltét megelőző egy óráig tarthat.

A földi kémiai szúnyogirtás nem elég hatásos, mi lehet ennek az oka?

A lakott területen végzett akár földi, akár légi kémiai szúnyogirtás eredménye egyaránt rövidtávú lehet, ha a szúnyoglárvák a környező tenyészőhelyen zavartalanul fejlődhetnek, és folyamatosan sodródhatnak a településre. Ezen felül a magáningatlanok területén a kisebb-nagyobb vizesedényekben folyamatosan fejlődő szúnyoglárvák szintén napokon belül pótolják ez irtás során elpusztított szúnyogpopulációt. Fontos tudni, hogy az egyre inkább terjedőben lévő, invazív szúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és koreai szúnyog) élettere kicsi, repülési távolságuk rövid, ezért jellemzően a kifejlődési helyük közvetlen környezetében próbálnak táplálkozni és ott okoznak problémát.

A fentiekben foglaltak alapján javasoljuk a szúnyoglárvák irtását az önkormányzatok által szervezett módon élővizeink mentén, a lakosságtól pedig ezért kérjük nyomatékosan, hogy magáningatlanjaik területén ne tegyék lehetővé a szúnyoglárvák fejlődését. Elengedhetetlen a kisebb pangóvizek felszámolása (pl. gumiabroncs, eltömődött ereszcsatorna, madáritató) hiszen a nyári melegben néhány deciliter vízben egy hét alatt több száz szúnyog fejlődhet. Az egyéni védekezés módszereiről többet olvashat a https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/633-lakossagi-tajekoztato-a-szunyogok-elleni-vedekezesrol.html linken, ahol lakossági figyelemfelkeltő plakátunk is letölthető.

A korábban hivatkozott „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” c. útmutató előírja, hogy a szúnyogirtást megelőző indokoltsági- és az irtást követő hatékonysági méréseket végezze el és dokumentálja a kártevőirtó szolgáltató vagy egyéb szakértő cég. Amennyiben a hatékonyság elmarad, annak okát fel kell tárni, és ha a technológiával kapcsolatban általános aggály, vagy szúnyogok irtószerrel szembeni ellenállóképessége felmerül, arról a vállalkozónak kell külön jelentenie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ felé. Javasoljuk, hogy az önkormányzatok, mint megrendelők a kivitelezővel közvetlenül egyeztessenek a körülményekről, a kivitelezővel együtt vagy akár független szakértő bevonásával végezzék el a szúnyogirtás előtti indokoltsági és a kezelés utáni hatékonysági méréseket, ezután közösen vonják le a következtetéseket.