Minden kullancs egyforma?

A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Viszonylag nagytermetű (1-6 mm) ízeltlábúak, amelyek elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

Hol találkozhatok kullanccsal?

A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.
Elsősorban április-május-júniusban és szeptemberben aktív.

Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok?

A kullancsok világszerte számos emberi és/vagy állati betegség átviteléért felelős, ún. vektor szervezetek.

Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora. 
A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jellegzetes, eurázsiai elterjedésű betegség: Franciaország nyugati határától kelet felé egészen Japánig, észak-déli irányban Skandinávia és a Balti államok területétől Európa mediterrán térségéig előfordul. Közép-Európában a vírus okozta és kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a leggyakoribb. A megbetegedést okozó vírust a Szovjetunióban az 1930-as években, a tajgán fedezték fel, hazánkban első alkalommal 1952-ben, Tatabányán izolálták közönséges kullancsból. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával (rossz közérzet, magas láz, erős fejfájás, a nyak merevsége, hányás, tudatzavar, izombénulás) járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs. Az ember egyrészt kullancscsípéskor, másrészt fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor fertőződhet. A fertőzés védőoltással megelőzhető.
A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség). A megbetegedést 1975-ben, az Old Lyme városban (Connecticut, USA) jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az izületi gyulladást sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg. Különböző tényezők arra utaltak, hogy a járvány valamilyen ízeltlábú vektorral terjedhet. Végül a betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben, Ixodes kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította. Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és izületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség.
A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia, amelyekről további részletek olvashatók a Módszertani levél 27-30. oldalán (Országos Epidemiológiai Központ. 2. Módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről. Epinfo 2009; 3. különszám).

A kullancsok hány százaléka fertőzött a kullancsencephalitis vírusával, illetve a Lyme-kór kórokozójával?

Általánosságban igaz, hogy a kullancsencephalitis kórokozója ritkábban, míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő a legfontosabb vektorfajban, a közönséges kullancsban. Ez az előfordulási gyakoriság azonban a gyűjtési helytől, a vizsgálati módszertől és a kullancsok fejlődési stádiumától nagymértékben függ.
Korábbi hazai felmérések alapján a kullancsencephalitis vírust Magyarországon a kullancsok 0,05%-a hordozza.
A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint a kullancsok 12%-a hordozza. Azonban az egyes fejlődési stádiumok érintettsége eltérő. A legfertőzöttebb területeken a lárvák kb. 1%-ában, a nimfák >10%-ában és a kifejlett kullancsok >20%-ában mutatható ki a kórokozó.
A fenti kórokozók gyakorisága a közép-európai országokban és a balti államokban a legmagasabb.

Hogyan diagnosztizálható a Lyme-kór?

A betegség korai szakaszában két feltétel, a típusos megjelenési forma (jellemző bőrtünet, melyet esetenként influenzaszerű tünetek kísérhetnek) és a kullancscsípés vagy annak lehetősége alapján általában nagy biztonsággal diagnosztizálható. Az időben megkezdett kezelés elsődleges fontosságú, ilyenkor laboratóriumi vizsgálatra a legtöbb esetben nincs szükség.
A késői megjelenési formák esetében a diagnózis felállítása nehezebb, ilyenkor az orvos vérmintából ellenanyag-kimutatást (esetleg más vizsgálatotokkal kiegészítve) végeztet.

Mire jó a patikákban kapható "kullancsteszt"?

Az elmúlt időszakban a gyógyszertárakban olyan eszközök/tesztek forgalmazása és ezzel párhuzamosan, a médiában ezek népszerűsítése kezdődött meg, amelyek az eltávolított kullancsból az általuk terjesztett kórokozók (pl. a Lyme-kórt okozó Borrelia baktériumok, vagy a kullancsok által terjesztett, agyvelőgyulladást okozó vírus) kimutatásának lehetőségét kínálják.
A tesztek alkalmazása során azonban kellő óvatossággal kell eljárni, mivel azok a tesztekhez mellékelt tájékoztatóban is leírtakkal összhangban a fenti betegségeknek a megcsípett emberben történő diagnosztizálására nem alkalmasak.
A teszteredmények értékelése során minden esetben a következő szempontokat kell szem előtt tartanunk:

• Az ilyen tesztek/eljárások érzékenysége és megbízhatósága a hozzáférhető adatok alapján általában nem kellően bizonyított.
• A kórokozó nem kerül be minden kórokozót hordozó kullancs csípésével az ember szervezetébe. Általánosságban, a fertőződés kockázata a kullancscsípés és a kullancs eltávolítása között eltelt idővel arányosan nő. A testfelszín alapos átvizsgálásával, és a kullancs korai, szakszerű eltávolításával a fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető. Ennek megfelelően, pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül a fertőződés tényét.
• A kullancscsípésre a később megbetegedettek akár fele nem is emlékszik. Gyakran előfordul, hogy valakit egy időben több kullancscsípés is ér. Ilyen esetben az aktuálisan bevizsgált kullancs negatív teszteredménye téves biztonságérzetet nyújthat, pedig nem kizárt, hogy egy másik, kórokozót hordozó kullancs csípésével bekövetkezett a fertőzés.
• A kullancs a Lyme-kór és a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás kórokozóján felül számos egyéb mikróbát is hordozhat. A negatív teszteredmény az ezekkel történt fertőződés lehetőségét sem zárja ki.

Összefoglalva:

• A kullancs vizsgálata alapján az ember betegségének diagnózisa nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a diagnózis felállításához és az esetleges terápia szükségességének eldöntéséhez.
• A kullancsvizsgálat pozitív eredménye az emberi fertőződés nagyobb kockázatát jelezheti, de nem jelenti szükségszerűen a kórokozó továbbadását.
• Az esetlegesen kapott pozitív eredmény önmagában terápia megkezdését nem indokolja.
• A negatív eredmény nem zárja ki a fertőződés lehetőségét. Amennyiben a csípést követően betegségtüneteket észlel, mindenképp forduljon orvoshoz!
• Tünetek (bőrtünetek, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) jelentkezése esetén azonnal forduljon kezelő­orvosához, aki az összes információ gondos mérlegelése alapján állítja fel a diagnózist (szükség esetén az Ön vérmintáját elküldi laboratóriumi vizsgálatra), és előírja a megfelelő terápiát (pl. antibiotikum alkalmazását).
• A kullancs vizsgálata a szükséges védőintézkedéseket és az orvosi konzultációt nem helyettesíti!

Hogyan kezelhető a Lyme-kór?

Korai stádiumban észlelve, a betegség szájon át adagolt antibiotikummal jól gyógyítható.
Későbbi szakban intravénás kezelésre lehet szükség.

Van védőoltás a Lyme-kór ellen?

 Lyme-kór ellen az ember számára jelenleg védőoltás nem áll rendelkezésre. A szintén kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás ellen viszont lehet védőoltást kérni.

Megbetegedhetek az életem során többször is Lyme-kórban?

Igen, a betegség nem hoz létre tartós, illetve a kórokozó minden változata ellen ható védettséget.
Sikeres kezelést/gyógyulást követően, az életünk során Lyme-kórban újra megbetegedhetünk. Ezért is fontos a megelőző intézkedések betartása.

Érdemes-e kullancscsípést követően, megelőzés céljából antibiotikumot szedni?

Kullancscsípést követen tünetek hiányában antibiotikum szedése nem javasolt.
A kullancs korai eltávolításával viszont a betegség kockázata jelentősen csökkenthető (a fertőzés kockázata nagyobb, ha a kullancs eltávolítása 24 órán túl történt).
Amennyiben olyan földrajzi területen (l. térképek) érte kullancscsípés, ahol a kullancs fertőzöttsége gyakori, figyeljen a betegség korai jeleinek/tüneteinek esetleges jelentkezésére. Ha bármilyen rendellenességet tapasztal (a csípés helyén jelentkező és terjedő bőrpír, influenzaszerű tünetek, fejfájás, stb.), konzultáljon orvosával!

Megkaphatom a fertőzést Lyme-kórban szenvedő beteggel történő érintkezéssel?

Nem. A betegség emberről-emberre közvetlen érintkezés útján vagy szexuális úton nem terjed.

Miért kell az orvosoknak bejelenteniük a Lyme-kór megbetegedéseket?

A járványügyi szakemberek azokra a fertőző betegségekre vonatkozóan gyűjtenek adatokat, melyek specifikus (pl. oltás) vagy nem-specifikus módszerekkel (megfelelő magatartási szabályokkal, pl. kézmosás, rovar/kullancsriasztás, fertőtlenítés, stb.) megelőzhetők. Az adatgyűjtés célja az, hogy a fertőződés módjára vonatkozó információk elemzése révén egyéni ajánlásokat és/vagy társadalmi szintű intézkedéseket (jogszabályban előírt kötelezettségeket, eljárásrendeket, stb.) bevezetve a megbetegedések száma csökkenjen.

A Lyme-kórnak milyen formája bejelentendő?

A Lyme-kórnak csak a heveny formájára vonatkozóan érdemes járványügyi célból hasznosítható adatokat gyűjteni, tehát az idült, szövődményes klinikai formák (izületi, idegrendszeri, stb.) nem tárgyai ezen adatgyűjtésnek. A heveny forma leggyakrabban (kb. 60-80%) vándorló bőrpír formájában, a csípést követően átlagosan 7-10 nap (3-30 nap) múlva jelentkezik, aminek a felismeréséhez a legtöbb esetben laboratóriumi vizsgálat nem szükséges. Így a vándorló bőrpír előfordulása alapján felrajzolhatók a fertőzött kullancsok által nagyobb arányban érintett területek.

Milyen adatokat gyűjtenek a betegekről?

A Lyme-kór azért került fel a bejelentendő fertőző betegségek listájára, hogy adatok gyűljenek arra vonatkozóan, hogy kik (korcsoport, nem, foglalkozás), mikor és hol betegedtek meg (fertőződnek meg a kórokozóval) és megbetegedésük milyen társadalmi terhet jelent (meggyógyultak-e, és ha igen, szövődménnyel gyógyultak-e). Ennek alapján kijelölhetők azok a célcsoportok, melyek az átlagosnál nagyobb veszélynek vannak kitéve, ismertté válnak a fertőző betegség előfordulásának hazai sajátosságai, és kirajzolódnak azok a területek, melyek fokozott veszélyt jelentenek az ott élőkre, oda látogatókra. (Az adatgyűjtés korlátja, hogy csak azokra vonatkozóan érkezik adat, akik orvoshoz fordultak, az orvos diagnosztizálta a betegséget és be is jelentette.)

Kiket veszélyeztet hazánkban a Lyme-kór?

(13 600 eset megoszlása kor és nem szerint, 1998-2008.)

Forrás: OEK

A 100 000 lakosra számított megbetegedési arány jelzi legpontosabban a kockázat mértékét:

Forrás: OEK

Mint az ábrán is látható, a kétévesnél fiatalabbak az átlagosnál kisebb veszélyben vannak (kevesebbet tartózkodnak kullancs által veszélyeztetett területen, illetve gondosabban történik náluk a megelőzés (kullancsriasztó használata, kullancsvizit, stb.). A 70 évesnél idősebbek pedig már kevesebb időt töltenek a természetben. Az adatok alapján a 45 és 69 év közötti nők érintettsége az átlagot meghaladó mértékű. (Az adatgyűjtés korlátja, hogy csak azokra vonatkozóan van adat, akik orvoshoz fordultak, az orvos diagnosztizáltak megbetegedésüket és be is jelentette azt.)

Mikor van a legnagyobb veszélye a megfertőződésnek?

A járványügyi célú adatgyűjtés alapján az nem határozható meg, hogy az országban pontosan hány megbetegedés történt, de ez nem is cél, csak az előfordulás trendjeiben (emelkedik/stagnál/csökken) illetve arányaiban (több/kevesebb) történt változás követése. Ez elegendő annak meghatározására, hogy kik, mikor és hol vannak az átlagosnál nagyobb kockázatnak kitéve.

Éves trendek:

Forrás: OEK

Szezonális változások

Forrás: OEK

Emlékezetes, hogy 2007 nyara igen száraz volt, ezzel jól összecseng, hogy ezen a nyáron jelentették a legkevesebb Lyme-kór megbetegedést (a fő vektor, a közönséges kullancs a magas páratartalmú levegőben életképes, a száraz meleg nem kedvez neki). A 2010. év 18-24. hetében (május-június első fele) a korábbi éveknél is több esetről érkezett jelentés. Mint ismeretes, ebben az időszakban az időjárás szokatlanul esős volt.

A vándorló bőrpír előfordulása (az emiatt orvoshoz forduló betegek adatai) alapján felrajzolhatók a fertőzött kullancsok által nagyobb arányban érintett területek.

A fertőzött területek még pontosabban behatárolhatók lennének, ha nem csak a betegek lakhelye/megbetegedésének helye, hanem a feltételezett fertőződésük helyére vonatkozóan is történne adatgyűjtés, de ilyen jelenleg nem folyik.
A veszélyeztetett területek feltérképezésének ez a módja egyszerűbb és olcsóbb (bár a helymeghatározást tekintve pontatlanabb), mint az egész országban rendszeres vizsgálatokat végezni a kullancsok előfordulására és fertőzöttségi arányukra vonatkozóan. Azonban hasonlóan más európai országokhoz Magyarországon is szükséges lenne ilyen vizsgálatokat végezni, amely pontosabb adatokat szolgáltatna.

Tényleg egyre több a kullancs Magyarországon?

Erre a kérdésre csak hosszú ideig folyamatosan végzett, célzott felmérések segítségével lehetne választ adni. Ilyen, rendszeres felmérő vizsgálatok Magyarországon nem folynak.
Az alkalmas élőhelyeken a kullancsok tömegessége a klimatikus viszonyok, valamint a rendelkezésre álló gazdaszervezetek gyakoriságának függvénye. Általánosságban elmondható, hogy ott képesek folyamatosan megtelepedni, ahol számukra ezek a feltételek adottak. Fontos azt is megemlíteni, hogy a kertvárosi jellegű területek bővülése jelentős mértékben növelheti az emberek és a kullancsok közötti érintkezések lehetőségét.
A média szerepe sem elhanyagolható, amely felhívta a lakosság figyelmét erre a veszélyforrásra, így ma sokkal többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mint korábban.

Megszűnt az irtás több a kullancs és a fertőzés?

Noha az előbbiek szerint megalapozottan nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy több-e a kullancs?, az mégis kijelenthető, hogy a kullancsirtás lehetőségének megszűnése érdemben nem növelte a populációjukat. Ugyanis az irtás korábban is csak jól körülhatárolt objektumokban (pl. óvodák, ifjúsági táborok, üdülők, kiskertek) volt elvégezhető, nagy kiterjedésű területeken (pl. erdők) nem. A legjelentősebb, kullancs-lakta élőhelyeken tehát sohasem volt kullancsirtás. Emellett az irtás a kezelt területeken is csak az éppen a növényzeten tartózkodó kullancsokat pusztította el, a gazdaszervezeten vért szívó, vagy az avarban vedlő példányokat nem. A járványügyi adatokból pedig nem olvasható ki, hogy az elmúlt évtizedekben az irtásnak tulajdoníthatóan csökkent volna a kullancs által terjesztett betegségekben szenvedők száma.

Magyarországon mely területek a leginkább kockázatosak a kullancsencephalitis valamint a Lyme-kór szempontjából?

Ahol több a közönséges kullancs, ott több megbetegedés fordulhat elő. A kullancsok a már említett, erdei élőhelyeket részesítik előnyben, amelyek az országot nem egyöntetűen jellemzik. Ezek után nem meglepő, hogy az általuk terjesztett betegségek előfordulása is területi jellegzetességeket mutat.
A dokumentált emberi megbetegedések alapján készült, a térképeken piros szín jelzi a leginkább érintett hazai területeket.

A médiában bemutatott kullancstérképek mire jók?

Csak olyan térkép tekinthető megbízhatónak, amelynél kiderül, hogy milyen adatok alapján és ki készítette. Nem mindegy ugyanis, hogy mit ábrázolunk: a közönséges kullancs elterjedtségét?, a közönséges kullancs adott kórokozóval való fertőzöttségét?, a dokumentált megbetegedéseket?...

Végezhető-e kullancsirtás jelenleg, a megszokott módon, a növényzet permetezésével?

Nem, mert jelenleg nincs forgalomban erre a célra engedélyezett irtószer. A kullancsok egészségügyi kártevők, amelyek irtására kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett biocid termékek használhatók (tehát pl. növényvédő szerek nem!). A korábban erre a célra egyedüliként engedélyezett készítmény, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét az OTH visszavonta, úgy, hogy a korábban értékesített tételek szavatosságuk lejáratának időpontjáig felhasználhatók. Ezt a kétéves intervallumot is beleszámítva az Actellic 50 EC kullancsirtásra 2010. januárjától egyáltalán nem használható fel.

Miért szűnt meg a kullancsirtás lehetősége?

Az Európai Unió 1849/2006/EK rendeletében (2006. 12. 14.) döntött arról, hogy egyéb biocid vegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra hazánkban is felhasznált pirimifosz-metil a biocid hatóanyag-felülvizsgálati programból kikerül. Valójában tehát nem a kullancsirtás technológiája került "betiltásra".
Az EU-ban 2000-ben megkezdett, 10 éves periódusra tervezett biocid felülvizsgálati program célja egy olyan hatóanyag-jegyzék létrehozása, amelyen csak azon biocid hatóanyagok szerepelnek, amelyeket a tagállamok egységes elvek szerint fizikai-kémiai, hatástani-alkalmazási, környezet-toxikológiai valamint humántoxikológiai szempontból felülvizsgáltak.
Egy-egy hatóanyag felülvizsgálata az előírt dokumentáció benyújtásától a listára felvételről történő szavazásig legalább 2,5-3 évet igényel. A folyamat elején a hatóanyag gyártója a felülvizsgálatban való érdekeltségét a dokumentáció benyújtásával egyértelműen jelzi. Előfordul azonban jellemzően anyagi okokból, hiszen a komplett dosszié összeállításához rendkívül költséges vizsgálatok szükségesek hogy a megkezdett felülvizsgálat megakad, és a gyártó a munka folytatásáról lemond. Ekkor jogi döntés születik arról, hogy a hatóanyag kikerül a felülvizsgálatból, amelynek azonban az is következménye, hogy 12 hónapos átmeneti időszakot követően a tagállamoknak kötelességük biztosítani, hogy ilyen hatóanyagú biocid termék a területükön ne kerüljön forgalomba.
A fenti döntés alapján tehát a pirimifosz-metil hatóanyagú készítmények irtószerként, biocid termékként, az Unió országaiban nem maradhattak forgalomban. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét 2007. augusztus 10-től visszavonta.

Miért nincs jelenleg forgalomban kullancsirtásra alkalmas készítmény Magyarországon?

Az irtószerek engedélyeztetése a 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM-FVM-KvVM együttes rendeletben foglaltak szerint történik. Ennek fontos része a készítmény megfelelő dokumentációjának gyártó/forgalmazó általi benyújtása. Új kullancsirtó szer engedélyeztetésére vonatkozóan több próbálkozás is történt, ezideig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik esetben sem tudott olyan vizsgálati eredményeket bemutatni, amelyből a készítmény hatékonysága, valamint humán- és környezet-toxikológiai kockázata hitelt érdemlően elbírálható lett volna. Ezen adatok ismerete nélkül nincs lehetőség a készítmény engedélyezésére.
Megfelelő dokumentációval rendelkező, a biocid felülvizsgálati programban szereplő hatóanyagot tartalmazó, új kullancsirtó szer engedélyezésének azonban továbbra sincs akadálya.

Ha nincs kullancsirtás, akkor nem is védekezhetünk a kullancsok ártalma ellen?

A kullancsok ártalma vérszívás, kórokozók átvitele ellen egyénileg számos módon védekezhetünk, amit semmi nem pótol, és sokszor ez jelentheti a leghatékonyabb védelmet. Melyek ezek közül a legfontosabbak?
1. Erdei túrák alkalmával használjunk kullancsriasztó szereket, bőrünkre és ruházatunkra juttatva. A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása. A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), a pikaridin, valamint az etil-butil-acetil-aminopropionát hatóanyagú készítmények biztosítják. A hatóanyagra vonatkozó információkat is megtaláljuk a címkén.
2. Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű, szintén világos színű nadrágot, a világos színű ruházaton ugyanis sokkal könnyebb észrevenni a sötét színű kullancsokat. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba. A túra/séta során rendszeresen pillantsunk a ruházatunkra, így a rajtunk mászó kullancsokat hamar észrevehetjük.
3. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát. Mivel a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követően néhány óra múlva kezdődik el, ez általában eredményes módszer a kórokozók átvitelének megakadályozására.
Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel a kifejlett kullancs a vérszívás megkezdésekor anyajegyre is hasonlíthat, ezért figyelmes keresésre van szükség. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből.
A sebet, ha lehetőség van rá, langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Előfordulhat, hogy a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Ez azonban már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt; így ha nem tudtuk kiszedni, akkor mint egy apró szálka idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.

Mit tehetek azért, hogy a kertemben ne legyen kullancs?

Jól körülhatárolt területeken (pl. kertek, városi parkok stb.) kertészeti tevékenységek célzott alkalmazásával a mikrokörnyezet a kullancsok számára kevésbé vonzóvá tehető.
A fű rendszeres nyírása, az aljnövényzet és a bokrok metszése, az avar gyakori összegyűjtése ebből a szempontból kétféle előnnyel is jár. Egyrészt kevésbé nedves mikroklímát eredményez, ami a kiszáradásra érzékeny kullancsok számára előnytelen, másrészt a kevésbé gazdag aljnövényzet táplálékkeresésük hatékonyságát rontja.
Emellett mivel a kullancsokat a lakott területek zöldfelületeire jelentős mennyiségben a kutyák hurcolják be rendkívül fontos az ebek kullancscsípéssel szembeni védelme is, amelyhez megfelelő készítmények (pl. spot-on, impregnált nyakörv, aeroszol stb.) állnak rendelkezésre.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
Mikrobiológiai körlevelek: A Lyme betegség laboratóriumi diagnosztikájáról		2021-04-14
Mikrobiológiai körlevelek: Antigénkombinációk alkalmazásának jelentősége a Lyme		2021-04-14
Mikrobiológiai körlevelek: Lyme-kór, mint bejelentendő fertőző megbetegedés		2021-04-14
Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről		2021-04-14
Kullancsencephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás)		2021-04-14
Védekezés lehetőségei		2021-04-14
Adatlap a közönséges kullancsról		2021-04-14
Kullancs lakossági tájékoztató		2021-04-14