Nem kell működési engedély az igazságügyi szakértőkről szóló törvény alapján végzett igazságügyi orvosszakértői tevékenységhez, továbbá a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendelet szerinti halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység végzéséhez.

Nem kell külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra.

Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatásban az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai, a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, az egészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozás keretében, egyházi személyként vagy önkéntes segítőként egészségügyi tevékenységet végzők, valamint a személyes közreműködők.

• -   szabadfoglalkozás keretében (a szabadfoglalkozás 2023. június 1-től nem hatósági nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység)
• -   egyéni egészségügyi vállalkozóként,
• -   társas vállalkozás tagjaként,
• -   közalkalmazotti jogviszonyban,
• -   munkaviszonyban,
• -   közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• -   szolgálati jogviszonyban,
• -   egyházi személyként vagy vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,
• -   önkéntes segítőként,
• -   egyéni cég tagjaként.

Egészségügyi szolgáltató által önállóan, saját nevében és felelősségére, működési engedély alapján végzett tevékenység.

A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által önállóan, saját nevében és felelősségre, felelősségbiztosítási szerződés birtokában nyújtott szolgáltatás. Ezen tevékenység végezhető közszolgáltatás (közfinanszírozott) keretében, illetve közszolgáltatás keretén kívül, azaz magánszolgáltatásként.

Közreműködés

Közreműködő: közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egységének tevékenységéhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő személy vagy szervezet, amely közreműködői szerződés alapján, közvetlenül, működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában és a saját tulajdonában vagy használatában levő tárgyi eszközökkel, személyesen, vagy az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozókkal a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében nyújt egészségügyi szolgáltatást, azaz a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket egyaránt biztosítja;

Személyes közreműködés

Személyes közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában részt vevő olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely a közreműködést igénybe vevő szolgáltató nevében, a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által ellátott betegek részére személyesen nyújt egészségügyi szolgáltatást a közreműködést igénybe vevő szolgáltató szervezeti egysége által nyújtott szakmában, akként, hogy a felek között létrejött közreműködői szerződés alapján a feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket kizárólag a a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató biztosítja, a személyes közreműködő pedig kizárólag személyi feltételeket biztosít;

.Az egészségügyi szolgálati jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál – állami egészségügyi szolgáltatóknál – történő személyes közreműködéshez az országos kórház-főigazgató engedélye szükséges, amelyet helyi munkahelyi vezetőnél szükséges kezdeményezni.

1. Egyéni egészségügyi vállalkozó

Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában, egyéni egészségügyi vállalkozóként a saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működni.

Az egyéni egészségügyi vállalkozóként történő munkavégzés esetén az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére be kell mutatni az egészségügyi tevékenységre való egészségi alkalmasság igazolását is.

Egyéni vállalkozás keretében, amennyiben az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, minden olyan egészségügyi tevékenység végezhető, amelynek végzését külön törvény nem korlátozza, illetve amely kapcsán külön jogszabály nem nevesíti a feladatot ellátó konkrét egészségügyi szolgáltatót.

Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Az egyéni egészségügyi vállalkozó személyesen vesz részt az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában, és személyesen kell rendelkeznie az engedélyezett szakma folytatásához szükséges egészségügyi szakképesítéssel.

Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el.

Az egyéni vállalkozásban felvett tevékenységi körnek összhangban kell lenni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételre irányuló szerződés típusával. Az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’19) keresőprogramjában tájékozódhat a tevékenységek besorolásáról, mely az alábbi honlapon érhető el: https://www.ksh.hu/ovtj_kereso

2. Társas vállalkozás

Az egészségügyi dolgozó jogosult a külön törvény(ek)ben foglalt engedély(ek) birtokában társas vállalkozás tagjaként /alkalmazottjaként a társas vállalkozás nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végezni.

Az egyéni egészségügyi vállalkozó és a társas vállalkozás jogosult egyrészt a saját nevében és felelősségére egészségügyi szolgáltatóként működni, továbbá közreműködő illetve személyes közreműködő egészségügyi szolgáltatóként részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában.

A személyes közreműködő a közreműködés során kizárólag személyi feltételeket biztosít, tevékenységét bejelentés alapján történő hatósági nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg és folytathatja, a személyes közreműködői szerződés eltérő rendelkezése hiányában felelősségbiztosítási szerződés nélkül.
A közreműködő a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket is biztosít, tevékenységét arra jogosító működési engedély és felelősségbiztosítási szerződés birtokában kezdheti meg és folytathatja.

Figyelem! Jelen tájékoztatás az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozó egészségügyi engedélyezési eljárásokra terjed ki. A járási hivatalhatáskörébe tartozó eljárásokról a kormányhivatalok honlapján tájékozódhat www.kormanyhivatal.hu

Működési engedélyt kell kérni köz- és magánszolgáltatásban és az ebben való közreműködésnél:

• fekvőbeteg-szakellátás,
• mentés,
• betegszállítás,
• vérellátás,
• haemodialízis
• sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció,
• klinikai genetika,
• genetikai tanácsadás,
• molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika,
• fekvő- és járóbeteg-szakellátás – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködőit – függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait,
• fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, valamint fekvő- és járóbeteg-szakellátást – a diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátási tevékenységét,
• az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás, abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6/A. §-a értelmében az állami mentőszolgálat gondoskodik.

Hatósági nyilvántartásba vételt kell kérni a fenti tevékenységre működési engedéllyel/közreműködői működési engedéllyel végzett szolgáltatásokban való részvételnél:

• Személyes közreműködés

A személyes közreműködés igénybe vétele az országos kórház-főigazgató engedélyével történhet.

Saját jogon nyújtott egészségügyi szolgáltatást és közreműködést nyújtó egészségügyi szolgáltatás esetén működési engedélyezési eljárást folytat le az egészségügyi államigazgatási szerv, általában kérelemre, jogszabályban meghatározott esetekben hivatalból. A jogszabályi előírásoknak való megfelelés esetén a működési engedély kiadására határozati formában kerül sor. Az eljárás során főszabály szerint - közreműködést nyújtó egészségügyi szolgáltatás kivételével - helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, ennek elmaradása esetén a tárgyi, szakmai feltételek vizsgálata a működési engedély kiadásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül történik meg helyszíni ellenőrzés keretében.

Működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál történő személyes közreműködés esetén hatósági nyilvántartásba vételi eljárást folytat le az egészségügyi államigazgatási szerv. Az eljárás a tevékenységet végezni kívánó szervezet/személy bejelentése alapján indul, az eljárás – a bejelentésben foglalt tevékenység jogszabályoknak való megfelelősége esetén - nem alakszerű határozattal zárul: a bejelentő értesítést kap arról, hogy a bejelentésben foglalt tevékenysége hatósági nyilvántartásba vételre került. Amennyiben az eljárás során megállapítást nyert, hogy a végezni kívánt tevékenység nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a hatósági nyilvántartásba vétel elutasítására alakszerű határozattal kerül sor. Helyszíni szemle/ellenőrzés lefolytatása nem szükséges, tekintettel arra, hogy a bejelentő tevékenységét egy, már engedélyezett szolgáltató engedélyezett szervezeti egységében kívánja végezni, az őt igénybe vevő szolgáltató betegeinek részére, továbbá arra, hogy mindkét esetben kizárólag a személyi feltételek megfelelősége vizsgálandó.

Az egészségügyi szolgáltatást önállóan, a saját nevében és felelősségére végezni kívánó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, valamint a közreműködő egészségügyi szolgáltató a szolgáltatás nyújtását működési engedély birtokában kezdheti meg, az engedély kiadása, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik, melyet kérelemre, vagy - a jogszabályban meghatározott esetben - az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból ad ki.

Az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek működési nyilvántartásában szereplő adatok alapján vizsgálható illetve állapítható meg, hogy adott, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozó a tevékenységét önállóan vagy felügyelet mellett végezheti-e. E működési nyilvántartást az Országos Kórházi Főigazgatóság vezeti, melynek érvényessége nem helyettesíti az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt.

Történhet kérelemre vagy hivatalból

Hivatalból

• működési engedély módosítására okot adó körülményről az engedélyező hivatalból értesül,
• külön jogszabályban foglaltak alapján.

Kérelemre

Működési engedély iránti kérelmet a szolgáltatást nyújtani kívánó jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet képviseletére jogosult személy vagy annak meghatalmazottja elektronikus úton nyújthat be.

Fontos: közfinanszírozott szolgáltatások esetében 2023. július 1-jétől hatályos jogszabálymódosítás értelmében az engedélyező hatóság a működési engedélyt kérelemre módosítja, amennyiben az az egészségügyi szakellátási kapacitások, illetve ellátási területek tárgyában hozott döntés miatt szükséges.

A sejtbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetika, genetikai tanácsadás, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika szakmák működési engedélyezési eljárása során a Nemzeti Népegészségügyi Központ megkéri az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának szakmai véleményét. A működési engedélyt az eljáró hatóság a jogszabályban előírt feltételek teljesítésének vizsgálata mellett az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának véleménye alapján adja ki.

Mentési tevékenység engedélyezéséhez a fenti útmutatóban felsoroltakon túl csatolandó:

• kérelmező nyilatkozata arról, hogy milyen mentési tevékenységet kíván végezni az alkalmazott mentőegység típusa szerint.
• kérelmező nyilatkozata arról, hogy a mentést milyen szolgálati időben, milyen személyzettel és milyen mentőjárművekkel végzi (érvényes rendszám, forgalmi engedély száma, a gépjármű típusa, az egyes gépjárművek gyártásának időpontja)
• a mentőjármű forgalmi engedélye csatolandó

Betegszállítási tevékenység végzésének engedélyezéséhez a fenti útmutatóban felsoroltakon túl csatolandó:

• a szállítási feladatok ellátását biztosító betegszállító gépjármű azonosítására szolgáló adatok (érvényes rendszám, forgalmi engedély száma, a gépjármű típusa, az egyszerre szállítható beteg személyek száma), az egyes gépjárművek gyártásának időpontja, a rögzített ülések száma,
• kérelmező nyilatkozata arról, hogy milyen betegszállítási tevékenységet kíván végezni a sürgősség igénye, a kíséret igénye, az alkalmazott betegszállító jármű illetve a betegszállítás végrehajtása szerint;
• a betegszállító jármű forgalmi engedélye csatolandó

Továbbá a gyakorolni kívánt szakma függvényében az alábbiakat szükséges még a kérelemhez csatolni illetve a helyszíni szemle során bemutatni:

• veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó szerződés,
• sterilanyag-ellátásra vonatkozó szerződés vagy kérelmező arra vonatkozó nyilatkozata, hogy tevékenysége során kizárólag egyszerhasználatos eszközöket kíván alkalmazni,
• a telephelyül szolgáló ingatlan használatbavételi engedélye
• az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetésére vonatkozó engedély,
• az ügyfél által alkalmazni kívánt orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálata megtörténtének igazolása

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatás nem orvosi vagy ápolási szakma végzésére, illetve kizárólag járóbeteg-szakellátás keretében végzett tevékenységre irányul, a szakmai program tartalmi elemeit a szolgáltatás jellege szerinti értelemszerű alkalmazással kell elkészíteni.

Tartalma:

• Az egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körének rövid bemutatása.
• A szolgáltatásnyújtással összefüggő tevékenységek terén szerzett szakmai tapasztalatok, gyakorlat bemutatása.
• A működtetéshez rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, és a szakmai feladatok ellátásának szervezése.
• Munkaszervezés bemutatása, gyógyító, megelőző és ápolás-ellátási rend tervezete, ápolási és gondozási folyamatok bemutatása, beteg edukáció, ápolási dokumentáció tervezete, vezetési rendje, adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.
• Egyes kisegítő folyamatok bemutatása (étkeztetés, betegszállítás, takarítás, veszélyes hulladék elszállítás, mosodai szolgáltatás, sterilizálás).
• A szolgáltatónál működő infekciókontroll, antibiotikum politika főbb elemei.
• A működtetni kívánt belső minőségügyi rendszer tervezett elemei, minőségpolitika és minőségügyi célkitűzések.
• Magánszolgáltatás - vagy a területi ellátási kötelezettség keretében meghatározott ellátási területen kívüli - működési területe.

A személyes közreműködő teszi meg a bejelentést annál az egészségügyi hatóságnál, amely a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkezik az őt igénybe venni kívánó szolgáltató vonatkozásában, azaz szükséges annak ismerete, hogy mely hatóság (kerület/járás/NNK) adott engedélyt annak a szolgáltatónak, amelynél a tevékenységet végezni fogja.

Hová nyújthatom be a kérelmet?

A kérelmet kizárólag elektronikus felületen lehet megtenni, melynek elérhetősége:  

https://eszeny.nnk.gov.hu

Az eljárásért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú melléklete I.pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás megindításakor kell megfizetni postai befizetéssel vagy átutalással. A közlemény rovatban a számla kiállításához elengedhetetlen a kérelmező adószámának feltüntetése. Az eljáró hatóság számlaszámát ugyanezen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza:

Nemzeti Népegészségügyi Központ számla száma: 10032000-00290438-00000000

A díjat a kérelem benyújtásakor kell igazolni.

Működési engedély /közreműködői működési engedély visszavonása, továbbá hatósági nyilvántartásból való törlés díjmentes.

Az ügyintézési határidőről és az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamokról, a határidő számítási módjáról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezik.

8 nap – hiánytalanul benyújtott kérelem és rendelkezésre álló adatok, illetve ha nincs ellenérdekű ügyfél.

60 nap –felmerülő eljárási cselekmény (pl: helyszíni szemle, hiánypótlás; tényállás tisztázásához szükséges adat beszerzése) függvényében.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt szakmára, illetve a szakmán belül egyes szolgáltatásokra adja ki. 

A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló ellátási formák jegyzékét az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló a 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet tartalmazza, amely innen érhető el.

Továbbá az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban ESzCsM rendelet) alapján biztosítani kell a progresszív ellátási szintnek megfelelően az egyes szervezeti egységenként engedélyezett egyes szakmákhoz tartozó, az ESzCsM rendeletben és annak . mellékleteiben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket, amely innen érhető el.

Azon szakmák/szolgáltatások esetében, melyek vonatkozásában ez idáig a szakmai minimumfeltételek sem az ESzCsM rendeletben, sem más jogszabályban nem kerültek meghatározásra, átmeneti működési engedély adható. Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételek az adott szakma országos szakfelügyelőjének véleménye alapján kerül közzétételre az országos tisztifőorvos által. A jelenleg érintett szakmák az alábbiak:

• anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés
• diabetológiai szakápolás
• dialízis szakmán belüli otthoni hemodialízis (otthoni hemodialízis oktató központ) tevékenység
• egészségbiztosítási orvostan
• fülakupunktúrás addiktológiai eljárások
• honvédorvostan, katasztrófa orvostan
• járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott nappali ellátáson belül infúziós terápia szolgáltatásra
• megelőző orvostan, népegészségtan
• pszichológiai eljárások
• repülőorvostan
• körzeti-közösségi szakápolás
• szakápolás (ügyeleti szolgálatban végzett szakdolgozói tevékenység)
• intézeten kívüli szülésznői ellátás – szülésznői várandósgondozásra vonatkozóan

Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges Szakmai minimumfeltételek, itt olvashatók.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság által vezetett működési nyilvántartás megújításához szükséges gyakorlati idő igazolásához a munkáltató/foglalkoztató, személyes közreműködő esetén az őt igénybe vevő egészségügyi szolgáltató állít ki igazolást. Foglalkoztató hiányában a működési engedély kiadására jogosult hatóság kizárólag működési engedéllyel, illetve közreműködői működési engedéllyel rendelkező egyéni egészségügyi vállalkozó, valamint társas vállalkozás és egyéni cég tagja (alkalmazottja részére nem!) részére állít ki igazolást.

A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató igazolja. Ezen jogviszonyok a következők:

• szabadfoglalkozás,
• közalkalmazotti jogviszony,
• munkaviszony,
• közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony,
• szolgálati jogviszony,
• egyházi személy,

önkéntes segítő.

Személyes közreműködő esetén nem a személyes közreműködői tevékenységet hatósági nyilvántartásba vevő hatóság, hanem a személyes közreműködővel jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató állítja ki az igazolást.

A szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, az engedélyt kiadó hatóság felé köteles előzetesen, írásban bejelenteni.

Nem tervezett változást, azok észlelését követő 8 napon belül kell bejelenteni az engedélyt kiadó hatóságnak.

Amennyiben változik a rendelési idő

Engedélyezett óraszámon/időkereten belüli változást a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek kell bejelenteni.

Elektronikus bejelentéssel tájékoztatást adni (pl „x” elnevezésű szervezeti egységben gyakorolt „y” szakma esetében(szakmai szervezeti egység azonosító: „z”) az új rendelési idő az alábbiak szerint változik)

A hatóság a bejelentett változást nyilvántartásában rögzíti, és írásban értesítést küld a változás hatósági nyilvántartásba vételéről.

Engedélyezett óraszámon/időkereten túli változás esetén a működési engedély módosítását szükséges kérelmezni a működési engedélyt kiadó hatóságtól.

Elektronikus bejelentéssel szükséges tájékoztatást adni az engedélyt kiadó hatóságnak az alábbiak figyelembe vételével.

Közszolgáltatást nem végző szolgáltató esetén:

• akkor kell bejelenteni, ha a szüneteltetés időtartama a három hónapot meghaladja,
• szükséges megjelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját,
• az újbóli megkezdést akkor kell bejelenteni, ha az eltér az előzetes bejelentésben feltüntetett időponttól.

Közszolgáltatás esetén: a szüneteltetést az engedélyt kiadó hatóságnak kell bejelenteni

• fenntartó tájékoztatása mellett,
• szükséges megjelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját, továbbá
• a szünetelő szervezeti egység helyett szolgáltatást nyújtó szervezeti egységet és annak kódjait.

Amennyiben nincs az adott szakmában más szervezeti egység, a szolgáltató megállapodik más szolgáltatóval a helyette történő szolgáltatás biztosításáról, ehhez csatolni kell a megállapodást. Amennyiben megállapodás csatolására nem kerül sor, a hatóság dönt az ellátást átmenetileg biztosító szolgáltató kijelöléséről.

Szüneteltetni legfeljebb egy évig lehet, ezt követően a közszolgáltatást végző évente kezdeményezheti a szünetelés meghosszabbítását, az előző év elteltét követő 30 napon belül.

Meghosszabbítás elmaradása esetén a hatóság hivatalból dönthet adott szakellátási kapacitás csökkentéséről.

A közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak a tervezett szünetelést legalább nyolc nappal korábban, az előre nem tervezhető szüneteltetést – a lenti kivétellel - az arra okot adó körülmény észlelésétől számított nyolc napon belül kell bejelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szervnek és a fenntartónak.

Amennyiben a közszolgáltatás keretében fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató előre nem látható akadály miatt nem tudja ellátni a működési engedélyében illetve a sürgősségi betegellátási rendben meghatározott ügyeleti feladatokat – ideértve a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó diagnosztikus ellátást is –, haladéktalanul köteles telefonon, illetve elektronikus levélben bejelenteni az országos tisztifőorvosnak, továbbá a Budapest és Pest megye területén működő egészségügyi szolgáltató az Országos Mentőszolgálat ügyeleti ellátást irányító szervezeti egységének is.

Új vagy módosított szakmai minimumfeltétel megjelenése esetén a szolgáltatónak a jogszabály hatálybalépésétől számított két hónapon belül kell nyilatkoznia –elektronikus bejelentéssel –az engedélyt kiadó hatóság felé a minimumfeltételnek való megfelelésről.

Amennyiben a szolgáltató nem tesz bejelentést, a hatóság 30 napos határidő tűzésével felszólítja a bejelentés pótlására. Amennyiben a szolgáltató ezt nem teljesíti, a hatóság a határidő elmulasztásától számított 90 napon belül ellenőrzést végez. A hatóság a bejelentési kötelezettséget elmulasztó szolgáltatóval szemben egészségügyi bírságot szabhat ki, melynek során a helyszíni ellenőrzés költségének megfizetésére is kötelezi a szolgáltatót.

Ha az új vagy módosított szakmai minimumfeltétel a működési engedély módosítását is szükségessé teszi, a hatóság a működési engedélyt módosítja, mely módosítás során nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Kérni kell a működési engedély /közreműködői működési engedély módosítását az alábbiak változása esetén

• székhely, telephelyi adatok változása,
• új telephely felvétele,
• új szakma felvétele,
• új szervezeti egység,
• szervezeti egységben lévő adatok változása,
• heti rendelési óraszám változik (csökkenés és növekedés)
• progresszivitási szint módosítása,
• közreműködésben bekövetkezett változások
• új mentőegység, illetve új betegszállító jármű típusának változása.

Elektronikus bejelentéssel a változást követő 8 napon belül szükséges bejelenti az engedélyt kiadó hatóságnak az alábbi adatokban bekövetkezett változást:

• a gépjármű érvényes rendszáma,
• a gépjármű forgalmi engedélyének száma,
• a gépjármű típusa,
• a gépjármű gyártásának időpontja,
• a gépjármű aktív vagy tartalék jellege,
• betegszállító jármű esetén az egyszerre szállítható beteg személyek száma és a rögzített ülések száma,

A hatóság a bejelentett változást nyilvántartásában rögzíti és írásban 8 napon belül tájékoztatja a bejelentőt és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt.

Mentőegység, illetve betegszállító jármű típusának változása esetén kérni kell a működési engedély módosítását,

Saját elektronikus nyilvántartásából informatikai eszközök segítségével kell jelentést tenni:

• 30 fő feletti egészségügyi dolgozót foglalkoztatónak,
• fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak,
• közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, ideértve a diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatót is,
• Országos Mentőszolgálatank,
• Országos Vérellátó Szolgálatnak.

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez történő csatlakozás

Az EESZT- csatlakozásra köteles egészségügyi szolgáltató e kötelezettségének a működési engedélye véglegessé válását követően 8 napon belül köteles eleget tenni.

Az EESZT felé történő adatszolgáltatást a csatlakozás napjától kell működtetni.

Az EESZT működtetése során adatszolgáltatási tartalmakkal összefüggő esetek rendezése nem tartozik az egészségügyi államigazgatási szerv feladatkörébe, az EESZT elektronikus felülete innen érhető el.

Változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatás: a szolgáltatás jellegéből adódóan az egészségügyi szolgáltató székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyszínen nyújtott - ide nem értve a betegek otthonában történő - egészségügyi szolgáltatás, melynek feltételeit az ellátás helyszínén az adott szolgáltatás nyújtásának idejére az egészségügyi szolgáltató biztosítja.

Mozgó egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi szolgáltató által nem helyhez kötötten, külön erre a célra kialakított, a tárgyi feltételeket magába foglaló engedélyezett járművel rendszeresen nyújtott egészségügyi szolgáltatás.

Változó helyszínen végzett vagy mozgó egészségügyi szolgáltatás esetén a szolgáltató 5 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a székhelyétől és telephelyétől eltérő helyszínen végzett tevékenységét a területileg illetékes járási vagy kerületi hivatalnak, amely jogosult helyszíni ellenőrzést tartani.

Mozgó/változó helyszínen végzett szakellátás ellátási formában egészségügyi szakma gyakorlására jogosító működési engedély abban az esetben adható ki, ha az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (továbbiakban: ESZCSM rendelet) által előírt általános követelmények, szakmaspecifikus feltételek (tárgyi és szakmai környezeti feltételek) a helyszínen maradéktalanul biztosítottak.

A változó helyszínen végzett egészségügyi szolgáltatástól elkülönítendő a betegek otthonában nyújtott egészségügyi szolgáltatás. Az ESzCsM rendelet 2. számú melléklete az egyes egészségügyi szakmák szakmaspecifikus minimumfeltételei vonatkozásában határozza meg, hogy mely szakmák végezhetők a betegek otthonában. Fentiekre tekintettel a betegek otthonában kizárólag azon szakmák (pl. gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia, elektroterápia stb.) gyakorolhatók, amelyek vonatkozásában ezt az ESzCsM rendelet 2. számú melléklete vagy külön jogszabály (pl. a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II.25.) EüM rendelet) lehetővé teszi.

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kérelmező elképzelései szerint a hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek mellett telekommunikációs eszköz igénybevételével is sor fog kerülni, az erre jogosító működési engedély iránti kérelem az általános szabályok szerint terjesztendő elő.

Hangsúlyozandó azonban, hogy a telemedicina keretében végzett tevékenységet az ESZCSM rendelet az alábbiak szerint kizárólag az orvos/szakdolgozó-beteg személyes kontaktus mellett teszi lehetővé, a hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek nem helyettesíthetőek ezzel a formával:

A hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek - így az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultáció, illetve az orvos és orvos közötti konzílium - mellett az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója és a felsőfokú egészségügyi szakirányú szakképzettséggel rendelkező klinikai szakpszichológusa kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, személyes jelenlét nélkül is, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése lehetővé teszik

a) diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,

b) tanácsadást, konzultációt végezhet,

c) betegirányítást láthat el,

d) beutalót adhat,

e) gondozást láthat el,

f) terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,

g) gyógyszert írhat fel,

h) elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel, az adott tevékenység végzéséhez az ESZCsM rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Azaz egészségügyi szolgáltatás kizárólag telemedicina formában történő nyújtására jogosító működési engedély nem adható ki.

Az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során ellenőrzésre jogosult egészségügyi államigazgatási szerv:

• a működési engedélyt kiadó hatóság
• függetlenül a működési engedélyt kiadó hatóságtól, az egészségügyi szolgáltatók infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségei vonatkozásában:

1. a) alapellátást vagy önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a járási hivatal, rendvédelmi szervek által működtetett alapellátást vagy önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat,
2. b) fekvőbeteg-szakellátást, egynapos sebészeti ellátást, dializáló tevékenységet végző egészségügyi szolgáltatók esetében a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
3. c) ha járványügyi helyzet indokolttá teszi, az országos tisztifőorvos az a) és b) pontban felsorolt hatóságokkal együttműködésben

• A szolgáltató működését az országos tisztifőorvos felkérésére a szolgáltatás helye szerinti járási hivatal akkor is ellenőrizheti, ha a szolgáltatásra jogosító működési engedélyt az országos tisztifőorvos adta ki.
• az egészségügyi államigazgatási szerv bevonhat szakfelügyelőt, szakértőt, egészségügyi társszerveket.

Ellenőrzés történhet

• Engedélyezési eljárásban az egészségügyi hatóság szemlét tarthat, amely során vizsgálja, hogy:
• a szolgáltató megfelel-e adott szakmára vonatkozó személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,
• a helyiségek megfelelnek-e a szakmai és közegészségügyi előírásoknak,
• a szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban szemlét
nem tartott a működési engedély véglegessé válásától számított hatvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart.

• Előre meghatározott és közzétett ütemezés szerint az egészségügyi hatóság végzi az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzését, amelynek során vizsgálja a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, szakmai minimumfeltételek, a szakmai szabályok, protokollok, illetve közegészségügyi előírások, valamint az informatikai alapfeltételek teljesítését, infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségek teljesülését.
• Új vagy módosított szakmai minimumfeltételnek való megfelelés megvizsgálása érdekében.
• Soron kívül ellenőrzésre kerül sor rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálása során.
• Egyéb, szervezett ellenőrzés keretében más hatóságokkal, társszervekkel.

Az egészségügyi szolgáltatás a működési engedélyben meghatározottak szerint folytatható.

Az egészségügyi államigazgatási szerv, ha az általa, illetve a szakfelügyelet által tartott ellenőrzés során, valamint az EESZT működtetőjének tájékoztatása vagy a szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján megállapítja a működési engedélytől vagy a jogszabályban, szakmai szabályban foglaltaktól eltérő működést

• kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén figyelmeztetésben felhívhatja a felelős személyt a kötelezettség teljesítésére;
• fegyelmi vétségnél kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;
• bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén feljelentést tesz,
• illetve a szolgáltató szervezeti egysége, szakrendelése, osztálya, összevont osztálya, mátrix osztálya működését - a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre – felfüggeszti,
• sérelem nagyságának figyelembevételével történhet
• progresszivitási szint visszaminősítése;
• figyelmeztetés szankció vagy egészségügyi bírság kiszabása,
• nem teljesítés esetén újabb határidő tűzése mellett (ismételten) egészségügyi bírság kiszabása, egyidejűleg rendelkezés történhet a szolgáltató működési engedélyének visszavonásáról;
• ha a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
• közfinanszírozott szolgáltatónál a fentiek mellett az egészségbiztosítónál a további intézkedések megtétele kezdeményezhető

Mi a következménye a működési engedély nélkül végzett egészségügyi szolgáltatás végzésének?

Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek. Bűncselekmény (pl. kuruzslás) gyanújának felmerülése esetén a hatóság feljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóságnál.

Ki nem kaphat egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt?

Az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, az ítélet, illetőleg a határozat véglegessé válásától számított három évig, illetve az a természetes személy, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, amennyiben az eljárás megindulásakor a szolgáltatás nyújtásához előírt feltételekkel rendelkezett, az ítélet, illetőleg a határozat véglegessé válásától számított egy évig,

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha 

• azt az egészségügyi szolgáltató kéri,
• az egészségügyi szolgáltató megszűnik,
• az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik,
• az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából,
• vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták,
• vagy a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálása során eltiltották,
• alapellátás körében kötött feladat-ellátási szerződés megszűnt,
• az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,
• a szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,
• a közreműködést igénybe vevő bejelentése szerint a közreműködő szolgáltatóval kötött közreműködői szerződés megszűnt, vagy
• a korábban ismertetett szankcióalkalmazás keretében kerül sor az engedély visszavonására

Személyes közreműködő törlése a hatósági nyilvántartásból

Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt törli a hatósági nyilvántartásból, ha

1. a) a személyes közreműködő bejelenti a tevékenységének megszüntetését,
2. b) a személyes közreműködő megszűnik,
3. c) az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik, vagy
4. d) az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából, vagy a szakmai kamarából jogerős határozattal kizárták, vagy a jogszabály szerinti eljárásban a munkaköri egészségi alkalmasság elbírálásának során az egészségügyi tevékenység végzésétől eltiltották.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató érintett szervezeti egységei vonatkozásában törli a hatósági nyilvántartásból, ha

1. a) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató bejelentése szerint a személyes közreműködővel kötött személyes közreműködői szerződés megszűnt, vagy
2. b) a személyes közreműködést igénybe vevő egészségügyi szolgáltató vagy annak - a személyes közreműködéssel érintett - szervezeti egysége megszűnik,
3. c)  a személyes közreműködő az e tevékenységének hatósági nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételekkel - ide nem értve a személyes közreműködői szerződést - már nem rendelkezik, és az egészségügyi államigazgatási szerv erre irányuló kötelezése ellenére a hiányosságot a kitűzött határidőre nem szünteti meg, valamint nem kéri a határidő meghosszabbítását.

A hatósági nyilvántartásból történő törlésről a törlés időpontjában a személyes közreműködőt igénybe vevő szolgáltató működési engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szerv dönt. A hatósági nyilvántartásból történő törlésről az egészségügyi államigazgatási szerv a személyes közreműködőt értesíti.

Az alábbi jogszabályok megtalálhatóak a Nemzeti Jogszabálytárban

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
• az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
• az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
• az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
• az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet
• a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII.2.) Korm. rendelet
• az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet
• az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet
• az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet
• az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet
• az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet
• az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet
• klinikai vizsgálatok végzéséhez az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet,
• az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet
• a mentésről szóló 5/2006. (II.7.) EüM rendelet
• a betegszállításról szóló 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet
• a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
• az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
• Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet
• az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet
• Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
• Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
• Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet